Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
2. szám - Dr. Juhász József–Jeneyné dr. Jambrik Rozália: A komjáti medence kitermelhető vízkészlete
54 Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. Dr. Juhász J.—Jeneyné dr. Jambrik R.: A Komjáti-medence 4. táblázat 4. táblázat A téli félév csapadékai Taß/i. 4. AmMoafiepiibic ocadicu 3a 3UMHee nojiyeodue Tabelle 4. Niederschläge des Winter-Halbjahrs Csapadékmérő állomás Téli félév átlagos csapadéka [mm] Felhasznált évek Szin 237 1952-1976 Bódvaszilas 246 1952-1976 Aggtelek 262 1956-1976 Miskolc-Repülőtér 216 1953-1976 Miskolc Diósgyőr 248 1952 -1976 Miskolc Lillafüred 298 1952-1976 Tarcal 214 1958-1976 Sajókaza 217 1953-1976 Varbó 261 1952-1976 Saj ószentpéter 206 1958-1976 Jósvafő 253 1952-1976 Szendrőlád 228 1952-1976 Átlag 240 — T E— a talajvíz eláramlás, K B — a karsztvízbe történő elszivárgás, R E—- a rétegvízbe jutó talajvízhozam, T— a tározódás a talajvízben és az aerációs zónában. A rendelkezésre álló adatok csak a sokévi átlagos vízforgalom meghatározására alkalmasak. Sokévi átlagban pedig a jobb oldal zérus. A leeső csapadékot a jósvafői, aggteleki, bódvaszilasi, varbói, szini, sajószentpéteri, sajókazai, szendrőládi és tarcali csapadékmérő állomások sokévi havi átlagértékeiből vettük. A magasságkülönbségek, a völgyoldalak kitettsége és a mikrokörnyezet csapadékmódosító hatásainak minél jobb kiküszöbölése érdekében igyekeztünk minél több adat alapján meghatározni az értékeket. Vizsgálataink alapján a sokéves átlagos leeső csapadék a vizsgált területen 671 mm/év értékkel vehető számításba. A Bódva völgyében a sokévi átlagos lefolyás értékét 19,2%-nak vettük fel. Ezt az értéket Magyarország 256 részvízgyűjtőjén végzett konkrét vizsgálatok alapján kaptuk az ilyen földtani és morfológiai jellegű völgyekre. A helyben maradó csapadék sokévi átlagban tehát 542 mm/év. A helyben maradó csapadék egy része az ombrométer és a felszín közötti magasságkülönbségen a levegőből a növények felületéről és a felszínről úgy párolog el, hogy nem növeli még rövid ideig sem a felszín alatti vízkészletet. Ez a mennyiség 60 mm/év-re tehető vizsgálataink szerint. Így a felszín alatti vízkészletet növelő csapadék a komjáti medencében 482 mm/év. A Bódva völgy folyója a Bódva összejátszik a talajvízzel. Nagy vízálláskor táplálja azt, kisvízkor pedig megcsapolja. A folyó és a talajvíz sokévi átlagos összejátszását a vizsgált területünkre eső komjáti vízmérce 1971—75. évek között mért havi közepes vízállásai és a hosszú mérési időszakokkal bíró szendrői vízmérce 1951—75. közötti adataiból határoztuk meg. A komjáti vízmérce ,,0" pontja 157,47 mAf-i magasságban van. A mért időszak legnagyobb vízállása 158,67 m.A.f. volt, a legkisebb 157,72 m.A.f. A komjáti rövid idejű észlelést a szendrői mérce adataival „hosszabbí6. ábra. Hossz-szelvény a komjáti medencében (D—D) Puc. 6. npodojlbHbiü pa3pe3 no KoMnmCKCMy öacceäny Abb. 6. Längsprofil im Komjáti Becken (D—D)
