Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Marton L.: Izotóphidrológiai modellek Hidrológiai Közlöny 1982. 12. sz. 533 water flow system. On the basis of the age the hydraulic conductivity ol' the aquifer and of the sémi-conining lied, and the steady rate of infiltration can be calculated. Having established these basic data," the other hydraulic parameters can be determined with the help of a mathernathical model worked out by Freeze and Witherspoon. The two models are inversely used and are complementary. The reliability and applicability of the hydrological model has been proved in practice and good results were gained in hydrogeological research carried out in Hungary. Tudományos tanácskozás a hévízhasznosítás kérdéseiről (Szeged, 1982. május 11.) A Magyar Hidrológiai Társasás Szegedi Területi Szervezete, a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete, a Szegedi Akadémiai Bizottság Földtudományi, valamint Műszaki Szakbizottsága a Hazafias Népfront közreműködésével 19X2. májUs I 1-én a XXII. Csongrád megyei Műszaki Napok keretében \Szegeden tudományos ülést rendeztek a hé vízhasznosításról. Az ülés elnöke dr. Simády Béla, állami díjas, a MIIT Szegedi Területi Szervezetének elnöke volt. Dr. Simády Béla megnyitó előadásában kifejtette, hogy az energia világválsága a hévízhasznosítást is új megvilágításba helyezte. Szeged körzetében PávayVajna Ferenc, és Schmidt Eligius Róbert munkássága nyomán már a húszas és a harmincas években előre láthatták a hévízkészletek valószínű elhelyezkedését, de a hévizek feltárására csak a technikai lehetőségek megteremtésével az ötvenes évek végén kerülhetett sor. Az ezzel közel egyidejűen felfedezett gáz- és olajmezők termelése azonban háttérbe szorította a hévíz-hasznosítást. Ennek ugyan voltak előnyei is, hiszen a kitermelés korlátozottá vált. Ma viszont minden energiaforrásra számot tartunk, de ma már az okszerű gazdálkodás jegyében. A hévizek energiája nem ingyenes, nem korlátlan és nem is kiapadhatatlan. A hévizek visszapótlása is költséges, a műszaki berendezések viszonylag gyorsabb elhasználódása is költségnövelő. A cél a hőenergia minél jobb hatásfokú felhasználása, úgy azonban, hogy a vízkincset ne veszítsük el ós elkerüljük a járulékos károkozásokat. Az elnöki megnyitó utal! az MSZM I' Csongrád megyei bizottságának 1981. évi határozatára, amely felkérte a MTESZ tagegyesületeinek területi szervezeteit és az Akadémiai Bizottság illetékes szakbizottságait, hogy működjenek közre a hévízhasznosítás módozatainak kimunkálásában, segítsék elő rendezvényeikkel a hévízhasznosítással kapcsolatos ismeretek elterjesztését és a jelentkező szakmai problémák megoldását. Dr. Korim Kálmán előadásában megállapította, hogy Csongrád megyében vannak nemcsak az ország, hanem jelenlegi ismereteink szerint a Föld legkiterjedtebb hévíz-mezői. Jellemezte az egyes hévíz-adó rétegeket vízmennyiség, vízminőség és hőtartalom szempontjából. Elmondta, hogy a hasznosítás kezdetén a természetes gáz- és hőlift igen előnyös termelési viszonyokat hozott létre: 4—5 bar (40—50 m) kifolyó vízi túlnyomásokkal. Ez a túlnyomás azonban azóta 30—50 %-kal is csökkent. Homok feltöltődés és vízkőkiválás is volt, amelyek miatt egyes kutak vize hirtelen apadt el. A kút tisztítása eredményes volt ott, ahol nem a víz gáztalanodása okozta az elapadást. Sajnos, egyes hasznosítók nem tartották be az OVH üzemeltetési szabályzatát, nem végezték el az előírt napi méréseket, pedig azok figyelmeztettek volna a baj megelőzésére. A szigorú és előírás szerinti hévízgazdálkodás a hőenergia jó hasznosításának alapja. A Szentesi Árpád Tsz. 22 há-ros mezőgazdasági hasznosítása több hőlépcsős, tehát igen helyes. A mutatkozó vízhozamcsökkenést itt hőálló búvárszivattyúk alkalmazásával szüntették meg. A réteg-energia fenntartásának az olajipar által már eddig is alkalmazott vízvisszasajtolás az alkalmas eszköze. A Csongrád megyei homokos rétegek a visszasajtolás üzemének nehezítői. A hasznosítók anyagi ereje általában nem bizonyult elegendőnek a visszasajtolásos üzem megszervezéséhez ós fenntartásához. A hévíz folyamatos termelésének kérdései tehát a jövő fontos kérdései lesznek. Papp Sándor rövid előadása kiemelte a Csongrád megyei geotermikus gradiens anomáliáinak kedvező adottságait. Ismertette a szénhidrogénipar hévíznyerési tapasztalatait. Részletesebben is jellemezte a hévizet tartalmazó Csongrád megyei kőzetek korát és elhelyezkedését. Tröinböczky Sándor előadása bemutatta, hogy az olajipar Szeged körzetében hogyan hasznosítja állóvizeket. A hévíz olajos rétegbe sajtolásával az egyébként 20—25 %-os olajkihozatal 40—50 %-ra, tehát kb. duplájára fokozható. A szegedi olajmezőről eddig 14 millió t olajat termeltek ki, amelynek a fele a liévízbesajtolás eredményének köszönhető. Mindehhez eddig 31 millió m

3 hévizet sajtoltak be. A hévizes réteg kútjain volt már rétegenergia-csökkenés, de ennek mértékét nem ítélik veszélyesnek. A vízbesajtolás nyomása: 90 100 bar. A dugattyús szivattyúk kezdeti alkalmazása nehézkes volt, azóta a besajtolás berendezéseit tökéletesítették. Ezt az is mutatja, hogy a 10 évvel ezelőtti 22 Ft-os m

3-enkénti költség 10,40 Ft-ra csökkent azóta. A magas kitermelési költségben a kút- és gépjavítás tételeinek leszállítása eredményezte a kedvező változást. Az előadásokat dr. Simády Béla elnök összefoglalója kiegészítette a hévízi csurgalékvizek mezőgazdasági — öntözési és halgazdasági — károkozásainak vázolásával. A vízvisszasajtolás tehát nemcsak a készleteket óvja meg, hanem a környezeti ártalmak elkerüléséhez is vezet. A hozzászólások során dr. .lakues László egyetemi tanár figyelmeztetett a hévízhasznosítás gazdaságosságát befolyásoló sok, gyakran rejtett tényező reális figyelembevételének fontosságára ós a környezetvédelem mindig betartandó szempontjaira. Aláhúzta, menynyire lényeges a hőenergia hévízkincs kinyerése nélküli kihozatalának mielőbbi műszaki megoldása. Liehe Pál hozzászólásában a hévízkészletek utánpótlódásának feltételeit ismertette. A terhelés egyenletességében az utánpótlás feltételeinek javítását látta. Alapvetőnek tekintette az üzemi adatok figyelését, a kötelező mérések elvégzését és a vonatkozó utasítások betartását. A vízvisszasajtolás üzemében egyelőre még sok nehézséget észlelt. Megállapította, hogy az elnyelőképesség adott Csongrád megyei viszonyai mellett a visszasajtolás gazdaságtalan. A visszasajtolandó víz előkezelésével el lehet érni bizonyos eredményt, de úgy érzi, hogy a visszasajtolás megoldásához a gyakorlat majd csak akkor fog hozzá 1—2 évtized múlva -—, amikor a búvárszivattyús kitermelés már nem fog megfelelni a hozzá fűzött reményeknek. Dr. Pálfai Imre hozzászólása a hévizek környezetvédelmi ártalmaira hívta fel a figyelmet. A hévízi csurgalékvizek az öntözővizet és a talajt egyaránt károsíthatják. Ezért azonnali megoldásként szükségesnek tartja a nyári hévízi csurgalékvizek visszatartását ós az öntözési idény utáni befogadóba vezetését. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság intézkedése nyomán most építenek Szentesen e célra tározót. Természetesen, a végleges és a legjobb megoldás a hé víz-visszasajtolás megoldása volna. Az előadó ülésszakot követően a résztvevők helyszíni bemutatón tekintették meg a Szeged-Algyői olajmező hévíz-besajtolási berendezéseit. A bemutatót Pozsgai János vezette. A tanácskozás határozati javaslatot fogadott el, amely felhívta a rendező egyesületeket és szakbizottságokat, hogy a hévízhasznosítás kérdéseit munkaterveikben rendszeresen szerepeltessék és a vezetőségek alakítsanak komplex munkabizottságot a hévízhasznosítás időszerű Csongrád megyei kérdéseiben szükséges javaslatok kidolgozására. Dr. Vágás István