Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Dr. Szalai György: Mezőgazdasági vízgazdálkodás Franciaországban. II.

Dr. Szalai Gy.; Mezőgazdasági vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. 523 zés része a szeles körre kiterjedő nemzeti vízgazdálkodásnak, a természet- és környezetvédelemnek. Minden esetben összehangolt megoldásokra van szükség figyelemmel a vízgyűjtő egészére és a befogadóra. Ha megvizsgáljuk a drénezés, ill. vízrendezés franciaországi fejlődését, azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtized ebben soha nem látott fejlődést hozott. Míg az 50-es, 60-as években évente 2— 4000 ha-t dréneztek, 1979-ben egyetlen év alatt 78 000 ha volt a teljesítmény. Előzőleg évszázadokon keresztül nyílt csatornás megoldásokkal dolgoztak. 1850 környékén jelentek meg az angol eredetű dréncsövek, néhány vidéktől eltekintve azonban nem terjedtek el. 1950-ben — egy évszázad múlva — Franciaországban 2—300 000 ha talaj csövezett terület volt (legnagyobb részben a Párizsi Medencében). Az eredmények nagyon biztatóak voltak, de a beruházás nagyon drága: nem egy esetben a költség annyi volt, mint a drénezett földterület értéke. 1950 táján megjelentek a drénező gépek, 1960 táján pedig azok a drénfektető gépek, amely a kézi munka minőségében, de rendkívül gyorsan dolgoztak. Ugyanakkor az irányítástechnika is, — lézer — pontosabb, gyorsabb, biztosabb lett. Ezzel a technikával a fajlagos beruházási költség erősen lecsökkent. Jelenleg 5—8000 FF/ha a költség, ami a negyed-ötöd része a föld értékének. 1980 végén 2 millió ha vízrendezett terület volt Franciaországban, ebből 950 000 ha zárt felszínalatti drénhálózat. Ez 7, ill. 3,3%-a a hasznos mezőgazdasági területnek (ez a szám az NSZK-ban 37,1% Angliában 60,9%). Az elmúlt évek fejlesztési üteme a következő volt: 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 32 800 ha 44 300 ha 46 800 ha 50 500 ha 63 100 ha 78 300 ha 90 000 ha Ami a nyíltárkos vízrendezést illeti, ennek az évi fejlesztési'üteme: 30—40 000 ha. A drénező gépek száma országosan 434 db (1980). A drénezés eredményezte hozamnövekedés attól függ, hogy milyenek voltak a kiindulási körülmények, ill. attól, hogy milyen művelési ág, vagy termelési típus váltás vált lehetővé a drénezés hatására. Egy reprezentatív vizsgálat a következő eredménveket hozta: Kiindulási körülmények nagyon nedves közepesen nedves kevéssé nedves Többlettermelés [qlha1 árpa búza + 10 +15 + 5—10 +10 + 5 +5 Kevésbé pontos eredmények cukorrépa esetében is egyértelműen többletet mutatnak, bár ennél a növénynél a legfontosabb hatás, hogy a legalkalmasabb időben lehet betakarítani. Hasonló vizsgálatok kimutatták, hogy a nem drénezett területeken a gabonaféléknél 10—15 kg/ha-ral több vetőmag szükséges ugyanazon tőszámok eléréséhez. A közepesen nedves legelők 15—20%-kal több szarvasmarhát bírnak el, mint a nagyon nedvesek, vagy a szárazak. A drénezés eredményezte többletjövedelem általában 500—1400 FF/ha között változott 1980ban. Átlagosan 6000 FF/ha beruházási költség évi részlettörlesztése — hitelfeltételektől és az állami támogatástól függően (nem kedvezményes kamat 11.75%,, törlesztési idő 12 év) — 650 és 450 FF (kedvezményes kölcsön) között változik. Az állami támogatás rendszere Az állam támogatás rendszerében három fő elemet emelünk ki: — ösztönzi és támogatja a főleg helyi társulások keretében létesítendő mezőgazdasági vízgazdálkodási beruházásokat a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságokon keresztül. Ez a támogatás a teljes folyamatra kiterjed. — kutató intézményei segítségével folyamatosan tökéletesítteti a módszereket, eljárásokat, meg oldásokat a nagyobb hatékonyság és a költségcsökkentés érdekében. — pénzügyi támogatást nyújt. Ez 1979-ben 580 millió FF-ot tett ki. Az állami szubvenciót elsősorban társulásos keretben megvalósuló tervek kapják. Adott esetben ez a támogatás figyelembe veszi, hogy a gazdái kodót'a beruházás csak annyiban terhelje, amennyit a beruházás eredményezte többletbevétele megenged. A terveknek igen komoly gazdaságossági vizsgálatot kell tartalmazniuk: a túlságosan magas fajlagos költségű beruházásokat kizárják a támogatásból, az állami szubvenciók az adott vidék mezőgazdaságfejlesztési politikáját szolgálják. Jelenleg tehát prioritást élveznek: — a délnyugat franciaországi területek, — az olyan termékszerkezetű gazdaságok, rneDrénezett terület 1979-lien [egység: J000 ha; ezer gazdaság] Table 7. Drained areas in 1979 7. táblázat A vizsgált terület nagysága [ha] 1979 1970 5_9 10—19 20—49 ^Oés. Össz. Gazdaságok száma — 62 18 15 11 4 ill 91 Drénezett terület — 124 llö 199 393 318 1040 597