Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Dr. Szalai György: Mezőgazdasági vízgazdálkodás Franciaországban. II.

Dr. Szalai Gy.: Mezőgazdasági vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. 521 — különösen a gyümölcs és zöldségtermesztésben nagy szerepet játszik, mind a belföldi, mind a külföldi (export) piaci ellátás szempontjából. Itt meg kell jegyezni, hogy az öntözött zöldség, gyümölcs és egyéb termékek fontos hozzájárulást jelentenek a francia fizetési mérleg egyensúlyához. Az öntözés szerepe és hatásai igen szorosan kapcsolódnak a francia mezőgazdaság jelenlegi korszerűsítési folyamatához. Az öntözés egyszersmind oka és következménye ennek a folyamatnak, a gazdálkodók műszaki kapacitása növelésének, eredménye a széles körben megvalósított fiatalításnak, képzésnek és népszerűsítésnek, aminek viszont a fejlesztés nagyobb dinamizmusa a következménye. Az elkövetkezendő 20 év alatt az öntözött területek megkétszerezését, megháromszorozását tervezik. A fejlesztésnek csupán gazdasági korlátai vannak, amennyiben az öntözési beruházások évi terhe, még 60%-os állami támogatás mellett is, rendkívül nagy a gazdálkodók számára. Másrészről a mezőgazdasági termékek piaci ára sokszor gyorsan változik és a berendezések valamint az energia ára nem szükségképpen úgy változik, mint a termékek ára. Ezért igen nehéz nagy távlatokra számszerű becslést adni. Mindenesetre, ha a támogatási és hitelviszonyok a jelenlegihez hasonlók maradnak az évi 40—50 ezer ha-os fejlesztés reálisnak tűnik. Vízrendezés A francia mezőgazdaságot általában sokkal inkább súlytja a túlzott vízbőség, mint a vízhiány. Ennek ellenére egészen a legutóbbi időkig az öntözési beruházások jóval meghaladták a vízrendezési beruházásokat. A nagy folyószabályozási és lecsapolási munkák már megelőző századokban (elsősorban a XIX. században) lezajlottak. Sok olyan terület van az országban, ahol egy felszínközeli kevésbé áteresztő réteg jelenléte idéz elő ideiglenesen magas talajvizet a téli-tavaszi csapadék hatására. Ez bekövetkezhet periodikusan a téli csapadékos időszak elhúzódása miatt is. Máskor és más talajokon az eketalpréteg okozhatja, a felső talajréteg feltöltődését. Minden esetben a levegőtlen körülmények elhúzódása a gyökérzónában az, ami a növények pusztulásához vezethet. Másrészt ez a túlzott vízbőség akadályozza a táblák időben történő megművelését: késik a vetés, esetleg meg kell ismételni, késnek a növényápolási munkák, ami a költségek növekedéséhez, ill. a jövedelem csökkenéséhez vezethet. Ezek a fő okok motiválják a táblaszintű vízrendezés iránti jelenleg szinte általánosnak mondható igényt. A vízrendezés, és elsősorban a felszín alatti vízrendezés zárt drénezéssel (talajcsövezéssel) jelenleg igen nagy fejlődésben van Franciaországban. Jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság korszerűsítésében azáltal, hogy hozzájárul a termelés intenzitásának növeléséhez, ill. az egyoldalú termelés megszüntetéséhez, biztosítva a feltételeket változatos növénykultúrák számára. A fejlődés e nagy lendülete annak köszönhető, hogy a drénezés technológiájában alapvető változások következnek be; legújabban kettő: — a körkörös bordázatú műanyag csövek megjelenése; — a drénfektetés gépesítése. Kilépve a már régi drénezési hagyományokkal rendelkező Párizsi Medencéből az új technológia révén gyors terjedésnek indult a Wateringues vidéken (északon), Normandiában, Champagne-Ardennesben, Lorraineben, Burgundiában, Auvergneben, az Aquitániai Medencében stb. A legközlebbi években valószínűleg a nehéz, kötött talajokkal rendelkező nyugati mocsávidéken is megjelenik, ahol eddig csupán a nyíltárkos lecsapolást alkal mázták. Különös jelentőséget tulajdonítanak a drénezés talajszerkezet javító hatásának és annak, hogy tavasszal gyorsítja a talaj kiszáradását. Csökkenti a gyökérfulladás kockázatát, jó begvökeresedést eredményez és elősegíti a műtrágyák, különösen a nitrogén érvényesülését. Mindezek a jelenségek hozzájárulnak a természetes gyepek növényi összetítelének javulásához és a különböző haszonnönövények hozamának növeléséhez és biztonságához. A talajok nedvességtartalmának módosításával, s ezáltal mechanikai tulajdonságuk javításával a drénezés fontos szerepet kap a talajmunkákra felhasználható napok számának növelésében, így a talajművelés minőségének javításában, a mechanikai vonóerő szükséglet (energia) csökkentésében. Ezzel egyszerűsíti a munkaszervezést, s az optimális időben elvégezhető munkák eredményeképpen csökkennek a termelési költségek, nő a termésmennyiség. A meliorációs beavatkozások közül a drénezés egyike azoknak, amelyeknek a legjobb a rentabilitása, és a leggyorsabban megtérül. Összehasonlítva az öntözéssel, melynek a beruházásigénye lényegesen nagyobb, a drénezés kisebb, de lényeges jövedelemnövekedést eredményez, anélkül azonban, hogy a termelési rendszernek olyan nagy hajlékonyságot (alkalmazkodó képességet) biztosítana, mint az öntözés. Az értékelés igen fontos szempontja azonban az is, hogy gazdasági szempontból az évi termések biztonsága és a termeszthető növények számának növelése legalább annyira lényeges, mint a hozamnövekedés. Ez teszi lehetővé hogy a termelő az iparral és kereskedelemmel szerződéses viszonyba lépjen, hogy befogadja a tudományos termesztési előírásokat, és az értékesítés gazdaságos szervezésének tudományát, hogy beruházási politikáját valóságos pénzügyi kilátásokra alapozza, hogy jövedelmének fogyasztási hányada növekedjen. A vízrendezés, ill. a drénezés tervezését a szokásos agronómiai, talajtani, hidrológiai, hidrodinamikai és domborzati vizsgálatok, adatgyűjtések előzik meg. Ezenkívül, amikor nagyobb térség (több ezer ha) összefüggő vízrendezési feladatainak egységes megoldásáról van szó, szocio-ökonómia