Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
11. szám - Dr. Bulla Miklós: Települési szennyvizek utótisztítása
Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 495 Települési szennyvizek utótisztítása DR. B U I, I. A MI K I. Ó 8* 1. A téma népgazdasági jelentősége A vízminőség védelem, a természetes vizek öntisztulási, öntisztítási képességének megőrzése elsőrendű gazdasági érdek. Gazdasági társadalmi fejlettségünk jelenlegi szintjén a vízigények mennyiségi kielégítése mellett, azok minőségével kapcsolatos elvárások döntő tényezőkként jelentek meg [31, 36], Az a tény, hogv a vízigények kielégítése a Magyarországon rendelkezésre álló vízkészletekből növekvő nehézségekkel jár [25] aktuálissá teszi a (tisztított) szennyvíz ismételt, felhasználása arányának növelését. Ennek érdekében az elfolyó szenny vízminőség javítására, a szennyvíz utótisztítására van szükség. Az utótisztításra vonatkozó kutatások során olyan eljárások kifejlesztésére kell törekedni, amelyek — alkalmasak az első-második fokozat intenzifikálására, vagy — a meglevő telepeken, harmadik fokozatként, a mechanikai-biológiaifokozatutánilleszthetők. 1.1 A befogadók vízminőség-védelme A szennyvíztisztító telep hatékonyságát a továbbiakban a befogadók szempontjából kell megítélni. A befogadók terhelhetősége alapján kell a szükséges tisztítási hatásfokot — és főként — az elfolyó vízminőséget meghatározni. Ugyanakkor a folyók öntisztuló kapacitásának kihasználása fontos gazdasági érdek, mert csak a szennyvíztisztító telepek és a befogadók tisztító hatásának együttes optimalizálásával biztosíthatók a szennyvíztisztítás egvre növekvő költségei [18, 30]. A terhelhetőség számítása — a befogadó mennyiség, minőségi, — a szennyvíz (mennyiségi, minőségi) adatainak, valamint — a vízminőségi célállapot (határkoncentráció) meghatározása alapján történik. A koncentrált terhelések (szennyvízbevezetések) mellett számottevőek a vízgyűjtőről érkező diffúz szennyezőanyagok, ezek növekedése különösen a nitrogén és foszfor formák tekintetében jelentős, ami a mezőgazdasági eredetre utal [18, 19], 1.2 A szennyvíz-újrahasználat Az újrahasználaton nem a felhasználási helyeken (pl. ipartelepek) alkalmazott forgatást, hanem a települési tisztított szennyvizek ismételt felhasználását értjük. Az újrahasználat lehet — közvetett, valamely befogadóban lejátszódó öntisztulást is figyelembe véve, és — közvetlen, amikor az utó tisztított szennyvizet befogadó közbeiktatása nélkül a további felhasználás helyére vezetik [30], 1.3 A befogadók vízminőség-védelme és az újrahasználat szempontjainak rendezése A fokozódó urbanizáció, iparfejlesztés és a mezőgazdasági intenzifikálásának következtében * Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. — elkerülhetetlenül — nagy mennyiségű szennyvíz kerül a felszíni és felszínközeli befogadókba, amelyek a hidrológiai körfolyamatból adódóan vízbázisok is egyben. A vízkészletek minősége tehát romlik. Mind nehezebbé válik megfelelő mennyiségű és minőségű víz beszerzése, és ezzel párhuzamosan fokozódnak a szennyvíztisztítással szemben támasztandó követelmények. A vízgazdálkodás költségei emelkednek. Ez a folyamat — az /. ábrán követhető módon — végül is oda vezet, hogy mind műszaki, mind gazdasági megfontolásokból szükségessé válik az utótisztítás, ugyanakkor lehetségessé és ésszerűvé válik a tisztított szennyvíz újrahasználata. így a rendelkezésre álló vízkészletek és a népgazdaság fejlődéséhez tartozó vízigények tartós egyensúlya elviselhető költségek mellett biztosítható [25, 35]. 2. Az utótisztítás technológiái, eljárásai 2.1 Az utótisztítás fogalmának meghatározása A szennyvíz-utótisztítás feladata mindazon szennyezőanyagok eltávolítása, amelyek rontják KEID ETI ALL A POT T-T 0 Ci(1-R)q L Ci[ür(l-R)qi]C Ha RUi \Cei(1-R)qi Tj-T 0->-Y L IDOMULVA VTI VH Lli C atji ALKALMAZOTT JELÖLÉSEKlT cbH a > c 2-i Cbi > cbi-1 Qi * (1-R)qi KST >- KSTi-11 de ZKTÍ + KSUT TKFI) í L(K VT I +K ST Í) Cí = A vízbázis vízminősége Qi = A vízbázis hasznosítható vízkészlete ?í = A vízhasználó vízmennyiség igénye (kibocsátott szennyvíz) Ca * A vízhasználó vízminőség igénye Ct,j = A használat utón elfolyó szennyvíz minősége Cei - A tisztított szennyvíz minősége Ch - A befogaúg megengedett vízminősége Vr = Víztisztítás V H = Vízhasználat Sr = Szennyvíztisztítás SUT- Szennyvíztisztítás •<-szennyvíz ufőtisztitás KVTÍ,KSTÍ =A viz- és siennyvizviztisztitásköltségei Ka - A recirkuláció költségei 1. ábra. A vízminőségromlás, az utótisztítás és az újrahasználat össze függése Puc. 1. Cen3b Meotcdy yxyőuienueM icanecmea eodHbtx pecypcoe, dooiucmicoü u noemopubiM ucnoAb3oeaHueM sod Abb. 1. Zusammenhang zwischen der Wassergüteverschlechterung, der Nachklärung und der Wiederverwendung
