Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
11. szám - Gyöngyösi Lázár: Árvízvédelmi fővédvonalak helyreállítása
Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 489 Árvízvédelmi fővédvonalak helyreállítása GYÖNGYÖSI LÁZÁIl* A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21—25. között lehullott rendkívüli csapadék hatására igen heves árhullám indult el a Fe ke toes Sebes-Körösön, valamint a Berettyón, viszonylag mérsékeltebb volt a Fehér-Körös árhulláma. A Berettyó bal parti töltése a 0 + 450 km szelvényben 1980. július 26-án 12 óra 12 perckor átszakadt. A védtöltés a Tiszántúli VÍZIG kezelésébe tartozik. Az ideiglenes elzárást, a kiömlött vizek lokalizálását, majd a vizek visszavezetését és a töltés helyreállítását is a TI VÍZIG végezte, a helyreállítási munkát szeptember 27-én kezdték és október 29-én fejezték be. A helyreállításhoz 64 000 m 3 földet hordtak be 1,0 km-fes távszállítási munkával. A helyreállítás költsége ÉKN-áron 8 400 000,— Ft. A Kettős-Körös jobb parti töltése 1980. július 28-án 6 óra 35 perckor a 102 + 725 km-szelvényben, az altalaj belső eróziója következtében átszakadt. A gátszakadás szélessége rohamosan nőtt, a kezdeti 5 m-ről félóra múlva már 10 m-re, másfél óra múlva 30 m-re, két óra múlva 50 m-re és végső kifejletében a két gát vég között a kopolya aljában mérve 71 m-re bővült. A szakadás szelvényében a kiömlő víz 6,5 m mélységű kopolyát mosott ki. A gyulai és a budapesti VÍZIG árvédelmi osztagai azonnal hozzákezdtek a töltéscsonkok biztosításához, mellyel igen rövid idő alatt elkészültek. A két osztag ezután kiegészült az ABKSZ, a pécsi, a szegedi és a nyíregyházi VÍZIG osztagával és előkészültek az ideiglenes elzárásra. Az elzárást július 31-én 10 óra 30 perckor kezdték meg. Az ideiglenes elzárást 6—8—10—12 m-es CS—1 és CS—2 típusú szádlemezekből készült 5 m széles jászolgát alkotta. Az ideiglenes elzárás augusztus 4-én 22 óra 20 perckor készült el még a vízszintkiegyenlítődés előtt, 47 cm-es vízszintkülönbségnél, ami a hazai árvízvédekezésben az első ilyen teljesítmény. A vízszint-kiegyenlítődés augusztus 7-én 15 óra 50 perckor történt meg, akkor az ideiglenes elzárás jászolgátján egy 15 m-es és egy 20 nies kaput nyitottunk a kiömlött vizek gravitációs visszavezetésére (1. ábra). A gravitációs vízvisszavezetés szeptember 2-án 4 órakor szűnt meg, amikor is a kapukhoz vezető vezérárkokat, melyeket korábban tőzegkotrókkal alakítottunk ki a gyorsabb vízvisszavezetés érdekében, elzártuk. A jászolgátban levő kapukat a kopolya felőli oldalon CS—1 lemezekkel lezártuk és földfeltöltéssel megtámasztottuk. Ezzel egyidejűleg elkészült a hullámtéri oldalon az elzáró kőgát és mellette a meder felőli oldalon földbetöltés, valamint a meder szélén a vezetőmű. A kopolya víztelenítése szeptember 3-án 2 db TO 300-as szivattyúval megtörtént, a beszivárgó vizeket állandó szivatytyúzással 2 db búvárszivattyúval és 1 db HONDA szivattyúval távolítottuk el. * Körösvidóki Vízügyi Igazgatóság, Gyula. Ezután a kopolyát egy földből készült szorítógáttal két részre osztottuk és megkezdtük a töltéstest alatti kopolyából az iszap eltávolítását tőzegkotrókkal, az iszapot tehergépkocsikra rakva a hullámtér távolabbi helyén helyeztük el. Ezen kopolya teljes kitisztítása szeptember 10-én megtörtént és kezdetét vette a földbehordás. A töltésépítésre alkalmas földanyagot 10 km-ről kellett behordani távszállításos munkával nagyteljesítményű tehergépkocsikkal. A rétegek vastagsága 30 cm volt, a lebillentett földet dózerek terítették el, a tömörítés vibrojuhláb hengerekkel történt. A rétegek dőlése 1 : 20 volt a meder felé. A mentett old&lon levő szorítótöltés folyamatosan magasításra került. Az előírt tömörség Try = 85% volt, melyet folyamatos tömörségvizsgálattal az igazgatóságunk talajmechanikai laboratóriuma ellenőrzött. A két anyagnyerő hely közül az egyik —- Büngösdi főcsatorna depóniája a mentett oldalon — szárazabb volt, a másik — Békési duzzasztó alatti, a hullámtérben — nedvesebb volt és a két anyagot úgy kevertük, hogy a tömöríthetőség az optimális értékeket megközelítse. Nagy gondot fordítottunk a kopolyafenék teljes kitakarítására, a töltés csonkok alapozására, melyet a ferdén kialakított és befeszülő ék alakú síkokon kotróval fentről lefelé haladó és 30 cm mélységű bordákkal oldottunk meg, az egyenletes rétegterítésre, valamint a tömörítésre. Amikor a földbetöltéssel a 84,00 m. A. f.-i szintet elértük, akkor átmenetileg abbahagytuk ezt a munkát és a munkateret átadtuk az ABKSZ és a Gyulai VÍZIG osztagának, hogy az előírt szádfalat építsék be, 8 m-es CS—2 típusú lemezekből 95 fm hosszban (2. ábra). A vízzáró szádfal beépítését az tette szükségessé, hogy egyrészt a kopolyafenéken a vízzárást tökéletesebbé tegyük, másrészt a kopolyafenék alatt levő két tőzegréteget kívántuk lezárni. A töltésszakadás helyén végzett talajmechanikai feltárás szemléltetően bizonyítja a kedvezőtlen altalajviszonyokat (3. ábra). A szádfalkészítés szeptember 18-án 13 órakor kezdődött és szeptember 26-án 17 órakor befejeződött. Ez alatt az idő alatt a szorító töltés és az ideiglenes elzárás közötti kopolyarész kitakarításra és betöltésre került a tervezett terepszintmagasságig, valamint rendezésre került az ideiglenes elzáráson kívüli terep is. A szádfal elkészülte után folytattuk a földbehordást és elkészítettük a töltést az előírt méretre október 4-én 18 órára. Ezzel a töltés-helyreállítási munka lényegében befejeződött, hátra volt még a kétoldali elő térrendezés, az ideiglenes elzárás elbontása és a megrongálódott töltéskorona rendbetétele. Az 1—6. kép a helyreállítást mutatja be, az építés sorrendjében. Elvégzett főbb munkamennyiségek: Iszapkitermelés a kopolyából 7 000 m 3
