Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Oertel Nándor: A Duna fő- és mellékágának kapcsolata Gödnél néhány vízkémiai komponens vizsgálata alapján

472 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Dr. Oertel N.: A Duna fő- és mellékágának 8. ábra. Redoxpotenciál értékek Gödnél a Duna jő- és mellékágában Jelmagyarázat: 1970. V. 30.: főág; mellékág 1979. VI. 2(1.: főág; mellékág 1979. VIII. 2.: főág; mellékág Fig. 8. Redox potentials at Göd in the main stream and the lateral of the Danube Symbols: 1979. 05. 30: main lateral 1979. 00. 2«: — main lateral 1979. 08. 02: main lateral azt. Jelentős változás a mellékág hosszában egyik esetben sem tapasztalható. Jelentősebb az eltérés a két ág között az oldott oxigén és a redoxpotenciál viszonyokat illetően. A mérések alkalmával a mellékág oldott oxigén értékei mindkét átfolyásos esetben alacsonyabbak, redoxpotenciál értékei pedig döntő többségükben magasabbak voltak a főágéinál. Az oxigéntelítettség némi növekedése tapasztalható átfolyás esetén közvetlen a gát alatt a víz átbukásából eredő fizikai hatás következtében, és a mellékág alsó kiszélesedő (15—18. sz. mérési pont közötti) szakaszán a fokozottabb biológiai aktivitás következtében. Közepes átfolyásnál az oxigén viszonyokkal éppen ellentétesen alakulnak a redoxpotenciál viszonyok, míg áradás esetén a már mellékágba való belépéskor megnőtt redoxpotenciál értékek fokozatosan csökkennek az alsó összefolyásig. Az átfolyásos időszakban a víznek a mellékágba való belépésekor megfigyelhető, hogy már a kezdet. ben van a főággal, az eltérések jelentősek (II.). A két állapot jellemzését az alábbiakban adom meg. I. A mellékágban van átfolyás Ebben az esetben is különválik a középvíznél kissé magasabb vízállás és az árhullám esete. A magasabb levegőhőmérséklet mellett áradás esetén alacsonyabb vízhőmérséklet alakul ki. Az oxigéntelítettség 20—25%-kal csökken. A vezetőképesség ugyanakkor magasabb értéket mutat. Ez látszólag nem egyezik a Duna esetében általánosan tapasztaltakkal, vagyis, hogy a vezetőképesség a vízállásváltozással fordított arányban változik Mégis magyarázható, ha nem csak a két időpontot hasonlítjuk össze, hanem figyelembe vesszük az áradást megelőző, és az azt követő időszak értékeit is. A visszahúzódó árhullám esetén egy ideig még növekszik a vezetőképesség, valószínűleg a bemosódó anyagok következtében« A pH értékek alakulása abszolút értelemben, és a vízálláshoz képest is hasonló az oldott oxigénéhez. A redoxpotenciál a vízállással egyenes arányban változik. A vízhőmérséklet, vezetőképesség és pH értékek mindkét alkalommal szinte azonosak a fő- és mellékágban. Közepes átfolyásnál néhány tized fokkal alacsonyabb a mellékág hőmérséklete, míg az árhullám esetén magasabb vezetőképesség jellemzi rövid 50—100 m-es szakaszon kisebb-nagyobb változás következik be a főághoz képest. Röviddel a kiágazás után alacsonyabb oxigéntelítettségű és magasabb redoxpotenciál értékű a mellékág vize. II. A mellékágban nincs átfolyás Az átfolyás megszűnte utáni időszakban a mellékág gát alatti szakaszán mért értékek jelentősen eltérnek a főágétól. Az eltérések mértéke és iránya a főághoz képest tényezőnként eltérő és változik a mellékág hosszában is. A vízhőmérséklet néhány fokkal magasabb, mint a főágban. Legmagasabb értékeit a mellékág alsó, kiszélesedő és egyben legsekélyebb részén (13—15. sz. mérési pont) éri el. Az oxigéntelítettség a gát alatti mélyebb mederszakaszon alacsonyabb, mint a főágban, majd eléri azt, és a már említett szélesebb alsó szakaszon (15—-18. sz. mérési pont) 190%-os maximumot ér el. A vezetőképesség görbéje ezen a szakaszon (15—-18. sz. mérési pont) minimumot ír le. Abszolút értékei azonban nem térnek el túlzottan a főágétól. A pH 1,1 értékkel alacsonyabb a gát alatt, mint a főágban, majd egy maximumon keresztül (15—18. sz. mérési pont) közelít ahhoz. A görbe lefutása megegyezik az oxigéntelítettségi görbe lefutásával. A redoxpotenciál ellentétesen alakul az oxigéntelítettség és a pH lefutásával. s 9. ábra. Rétegzettségi viszonyok a gödi mellékág gát alatti szakaszán 1979. VIII. 2-án Fig. 9. Stratification conditions in the Göd lateral over the reach downstream, of the closure on the 2nd August, 1979