Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Kincsi István: Tervezési tapasztalatok és feladatok sátorral fedett fürdőmedencéknél

Dr. Kincsi I.: Tervezési tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 453 A lehorgonyzás az altalajhoz készülhet föld vagy kőterheléssel, spirál horgonyokkal, előregyártott betonelemekkel, vagy földdel leterhelt acél talplemezekkel. Igényesebb létesítményeknél a lehorgonyzás. pontszerűen megépített alaptestekhez, sávlapokhoz, vagy meglevő, ill. készülő térburkolathoz, vagy épülethez történhet. Pontszerű lehorgonyzáshoz a sátorszegély összefogása általában horganyzott, kadmiumozott, vagy korrózióálló kábelekkel történik. Vonalszerű leerősítés esetén a kapcsolat kialakítása horganyzott acélcsővel vagy kábel felhasználásával készülhet. A választott szerkezeti megoldást minden esetben úgy kell kialakítani, hogy a sátor sérülésmentesen lebontható és újra felállitható, ill. a sátor állékonysága a választott megoldástól függetlenül biztosított legyen. A lehorgonyzó szerkezet és a lehorgonyzási sík közötti külső nyílt hézag mérete ugyanis a maradandó állékonyságot jelentősen befolyásolja (3—4. kép). A sátorszerkezetek, mint térlefedő és térelhatároló felületek, nem igényelnek különleges alapozást. Az esetenként épülő pont- vagy sávalapok, esetleg lábazatok vagy mellvédfalak a biztonságos lehorgonyzás, ill. az előnyösebb használat érdekében készülnek. A sátor rendeltetésétől függően térburkolat épülhet a csarnokot körülvevő terepen és padlóburkolat készülhet a körülhatárolt térben. A burkolat beton, kő, kerámia, vagy műanyagból alakítható ki, a használati igényektől függően. A külső térburkolattal együtt, vagy ha az nem készül akkor önálló szerkezetként meg kell oldani a sátor felületére hulló csapadókvíz elvezetését. A belső padlóburkolat kialakításánál gondoskodni kell a páralecsapódásból származó víz, valamint az üzemi víz elvezetési lehetőségéről. Ez a legtöbb sátor esetében vagy hanyagság, vagy hozzá nem értésből adódóan egyáltalán nincs vagy szakszerűtlenül van megoldva. 3—4. kép. Lehorgonyzási lehetőségek Bils 3—4. Verankerungsmöglichketeiten A sátorszerkezetek fontos alkotóeleme az ún. „kötény", melynek feladata részben a páralecsapódásból keletkező víznek a padló síkjára való levezetése, részben a belső meleg levegő eltávozásának, ill. a külső hideg levegő közvetlen beáramlásának megakadályozása. A kötény alkalmazása a sátorszerkezetek üzemeltetése szempontjából nagyon fontos szerkezeti elem. Jelenlegi megoldása azonban több kívánnivalót hagy maga után. Nevezetesen a felerősítés síkjában sok helyen elválik, szabása nem követi a sátor alaprajzi vonalvezetését, ami a padlóburkolat síkjában gyűrődéseket okoz, amelyek között megáll a páralecsapódásból származó víz és egyéb szemét, s ami egyben nehezíti a rendszeres takarítást is. Megoldatlan a kötény szerves csatlakozása a ki- és bejáratok, valamint a vészkijáratok acélszerkezetéhez is (5. kép). A sátrak belső terének megközelítéséhez, ill. elhagyásához ajtókat és vészkijáratokat kell tervezni. A be- és kijáratokat biztonsági okok miatt, fémvázzal kell megtervezni, hogy a sátor esetleges összeroskadása esetén a kijáratok körül csoportosuló emberek testi épségét ne fenyegesse veszély. A be- ós kijáratok a sátorhoz sátoranyaggal csatlakoznak szétbontható, ill. újra összeerősíthető formában. A be- és kijárati ajtók kialakítása a túlnyomásos sátrakban jelent csak gondot, ahol a sátrat használók csak légzsilipeken keresztül közlekedhetnek. Alátámasztott ós állandó emberi tartózkodásra alkalmas sátraknál a középületek számára előírt szélfogó kialakítása a kötelező. A tapasztalatok alapján a túlnyomásos sátrak nyílászáró szerkezetei eddig állandó hibaforrást jelentettek az üzemeltetők számára. Egyrészt a sátorfelület csatlakoztatása az ajtókhoz nem volt légzáró, másrészt az ajtók acélszerkezete minden karbantartás ellenére és az agresszív pára hatására állandó és intenzív rozsdásodást eredményezett. Feltehetően e hibaforrások kiküszöbölése érdekében új csatlakozási megoldást alkalmaztak Budapesten a Csillaghegyi strandfürdő és a Honvéd SE sátránál. A rozsdásodáson kívül az ajtók és vészkijáratok kialakítása esztétikai szempontból is bántó (6—-7. kép). A sátorral lefedett medencék az egész ország területén kivétel nélkül mind úszómedencék. Ennek következtében alkalmasak úszásoktatáshoz, úszóversenyek ós vízilabdamórkőzések rendezéséhez. Éppen ezért feltűnő, hogy a soproni fedettuszodát kivéve egyetlen sátorban sincs lehetőség biztosítva a hozzátartozók vagy az esetleg érdeklődő nézők rendezett elhelyezésére. Ezenkívül ugyancsak alaprajzi megoldatlanságra enged következtetni és egyben hátrányosan befolyásolja a belső megjelenést is a használathoz szükséges sportszerek (sável5. kép. Köténycsatlakozás Bild 5. Schürzenanschluss