Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
46 Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. Dr. Vágás I.: Hozzászólás is megváltozik, így legfőképpen a k n értéke, ami a limes relációba feltehetőleg az addigiakban figyelembe nem vett értékeket is bevonhat. A magam részéről köszönettel tartozom mind a szerzőnek, mind a hozzászólónak. A (3)-ban vázolt átalakítás bemutatásával a hozzászóló megadta a bizonyítását annak, hogy a nem-euklideszi szemlélet a talajvízmozgásoknak a szerző által tárgyalt eseteire is alkalmazható. A szerző pedig — azzal, hogy az A értéket az általa adott formában megfogalmazta — lehetővé tette, hogy az l/fÄ—ks összefüggéssel a Bolyai-féle görbületi hossz adott jelenségre vonatkozó konkrét számértékét meghatározhassuk. IRODALOM [1] Vágás István: A kúthidraulika geometria szemlélete. Hidrológiai Közlöny, 1968. 4. [2] Vágás István: A Bolyai-geometria a műszaki tudományiján. Hidrológiai Közlöny, 1974. 9. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. Vágás István VI. Vízügyi Történeti Napok Esztergom, 1981. május 29. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága és a Magyar Vízügyi Múzeum 1981. május 29-én Esztergomban, a múzeum székhelyén rendezte meg a VI. Vízügyi Történeti Napok előadásait és bemutatóját. Az elnöki megnyitót Marczell Ferenc, a Vízügyi Történeti Bizottság elnöke, a VIZDOK igazgatója tartotta. Rámutatott, hogy ez alkalommal a szakmai hagyományok dunai emlékeivel foglalkoznak az előadások. Keszegh István, a Magyar Vízügyi Múzeum munkatársa L. F. Marsigli Duna felmérő munkásságát és ennek hazánk és a Kárpát-medence XVIII. századbeli térképeire gyakorolt hatását mutatta be. Megemlékezett Marsigli halálának 250. évfordulójáról, szólott szakmai tevékenységéről, kiemelve fontosságát a magyar föld kartográfiájának történetében. A Duna térképi ábrázolásán kívül ugyanis Marsigli nevéhez fűződik a Rábaköz első feltérképezése, a Tisza- és Maros menti mocsarak térképe és lecsapolásuk terve is. Kovács Dezső (OVH) előadása a Duna szabályozásának történeti adataira tekintett vissza. A szabályozást elsősorban az árvizek elleni védelem, ezen belül pedig a jeges árvizek megelőzésének célja ösztönözte. .Telentős tényező volt a hajózás igénye is. A régebbi védtöltés létesítések, az 1820-as évek táján véghezvitt Baja— Mohács környéki folyamszabályozások után 1840 körül készülhetett az első általános szabályozási terv a Dunára. Az 1870-es évek a főváros környéki Dunaszakasz rendezését hozták, majd innentől kezdve rendszeres munkálatokat végeztek a magyar Duna teljes hosszában. 1960 után a korábban alkalmazott szabályozási elvek, módszerek felülvizsgálatára is sor került. A fő célkitűzés ezután is a megfelelő hajóút kialakítása és fenntartása elsősorban Budapest felett, illetve a jéglevonulási viszonyok biztosítása, főként Budapest alatt. Honfi László (FOKA) a folyamszabályozás céljait szolgáló úszógépekről szólott előadásában. Múlt századi szakmai történeti emlékek felelevenítésével ismertette a folyami kotrások hazai dunai kezdeteit, majd bemutatta a kotrógépek fejlődését egészen a modern elektronikus berendezéseket hasznosító géppark kialakításáig. Csatll Béla (VIFUV) a Duna menti ivóvízellátás és vízművek kialakításával és a századforduló táján végzett, mai vízellátásunkat is megalapozó munkákkal foglalkozott előadásában. Hazánk ivóvízellátásának kérdései a múlt század második felétől kezdve kerültek napirendre, és Buda, valamint Pest vízellátásának megoldása mellett lényeges gondokat jelentett a Duna mentén Pozsony, Győr, Baja, Újvidék és Pancsova vízellátásának megoldása is. ,Dr. Horváth István, az esztergomi Balassa Múzeum igazgatója Esztergom vízügyi múltjából idézett. Ismertette a középkorban már működő esztergomi révek ós a XVI—XVII. században kialakított hajóhidak szerepét, a város környéki meleg és hideg források jelentőségét. Dr. Dobos Irma (VIFUV) előadása a Duna-kanyar fürdőkultúrájának kialakulásával foglalkozott. Kifejtette a fürdőépítkozések jellegzetességeit a római időktől kezdve, a török koron át napjainkig és szólott a vízgyógyintézetek kialakulásáról ós fejlődéséről is. Fejér László, a Magyar Vízügyi Múzeum munkatársa a XIX. századi dunai vízsebességmérések történetéből idézett előadásában. Áttekintette a mérés eszközeit és azok műszaki fejlődését. Szólott a mérések megindu- . lásának jelentőségéről a hazai viszonyok megismerésében. Az előadások után a résztvevők megtekintették a Magyar Vízügyi Múzeum gyűjteményét. A bemutatót Fábián Gyula tartotta. Tokár Tiborné dr. Rudas Julianna az MHT Vízügyi Történeti Bizottság titkára Műszaki-tudományos kapcsolat Szegeti és Szabadka közt A MTESZ és DIT együttműködése Szeged és Szabadka együttműködése nem mai keletű, hiszen már a XVIII. század végén Vedres István szegedi városi mérnök (1765—1830) Szabadka városépítésének egyes munkálataiban személyesen is részt vett. A városépítés-történelem nyilvántartja, hogy a későbbi években is több párhuzamosság adódott a két város fejlődésében, amit az is mutat, hogy ugyanazok az építőművészek mind a két városban is alkottak és alkotásaik jellege olykor meglepő hasonlatosságokat eredményezett a két város egyes építményei között. Magyar Ede szegedi, vagy Reicht J. Ferenc szabadkai építészek a szecesszió korában, a mostani századforduló táján mindkét városban ismert s jellegzetes épületeket alkottak. 1964-ben a két város műszaki-tudományos egyesületei is egymásra találtak. Ekkor írták alá ugyanis a"MTESZ ós a D IT között az első határmenti együttműködési szerződést. A két helyi szervezet nagyrészt saját erejére támaszkodva alakította ki kapcsolatait, szakmai vitafórumait. 1970-ben már közös -— kétnyelvű — kiadványban számoltak be együttműködésük első öt évéről. Az együttműködés kezdete óta a két szervezet tagsága évente 150—200 munkanapot tölt egymásnál tapasztalatcsere látogatásokon, az intézmények, üzemek, mezőgazdasági létesítmények működésének, eredményeinek és problémáinak tanulmányozására.
