Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

8. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A gázmentesítés részfolyamatainak értékelése

374 Hidrológiai Közlöny 1982. 8. sz

. D

r. Karácsonyi S.: A gázmentesítés 15. ábra. A különböző töltelékekre jellemző Reynolds szám értéke a víz hőmérséklete alapján Puc. 15. HUCAÜ PeÜHOAdca, xapaKmepHbié ÖAH pa3Auuiibix 3anoAnumeAeü npu pa3Hbix meMnepamypax eoúbi Abb. 15. Wert der die verschiedenen Füllungen charakterisierenden Reynoldszahl aufgrund dar Wassertemperatur Kiindulásként célul jelöltük meg a K tényező növelését, mely a gázmentesítési hatékonyság emelésének egyik lehetősége. Megismerve a lehetőségeket összegezve megállapítható : — az elárasztási intenzitás növelése valóban a deszorpciós — K — tényező növekedését eredményezi, azonban határt szab a víz-, levegőmennyiségek azon aránya (Qi

e

v)/(Q

wi

z), amelynél a gázmentesítő töltelékének járatai vízzel megtelnek, s a visszaduzzasztott víz túlfolyását eredeményezve. Ez természetesen a gázmentesítés egyidejű lehetetlenülését is jelenti. A kritikus víz-levegő mennyiségi arány célszerűen elővizsgálatokkal meghatározható, s a kapott értékek biztonsági faktorra] történő csökkentése adja a méretezési alapadatot. Példaként: Töltelékes gázmentesítésnél, ha az ellenáramú levegő intenzitása állandó, kis vízmennyiségnél cseppek formájában folyik a víz a töltelékek felületén. Nagyobbnál film szerű átaramlás alakul ki, majd továbbnövelva vízmennyiséget, a töltelék részek között a víz különálló cseppekben hull le. Ha az átáramló vízmennyiség intenzitása állandó az ellenáramú levegő mennyiségének növelésével a töltet ellenállása is növekszik. A levegőáram súrlódik az átáramló vízzel, s annak áramlását fékezi mindaddig míg a súrlódási erő és a nehézségi erő egyenlő nem lesz. A folyadék ekkor visszatorlódik, további levegőmennyiség Vízhőfok, t [°C] 16. ábra. A Prandtl-szám és a vízhőfok kapcsolata Puc. 16. Cea3b Mencdy IUCAOM ripandmAn u meMnepamypoü eodbi Abb 16. Zusammenhang zwischen der Prandtl-Zahl und der Wassertemperatur növelésével a súrlódási erő nagyobb lesz a nehézségi erőnél, s a levegő a vizet felfelé nyomva túlfolyás áll elő Ez az állapot a nagyobb szabad-térfogatú töltetlékben később jelentkezik, megjegyezve, hogy a töltelék szabad térfogatú, nem azonos a száraz anyag, szabad térfogatával (pl. a 2. táblázatban találhatóval) mert a töltelékek felületén és az üregekben a víz bizonyos mennyisége kötődik és az egyben csökkenti a szabad térfogatot, de növeli a töltelékekben a fajlagos nyomásesést is. A visszatartott vízmennyiség számítható: 7=17,05x10-«— (17) egyenletből, • ahol V =a visszatartott fajlagos vízmennyiség (m

3/m

3) L =a víz elárasztási intenzitása (kg/m

2/h) d = az egyenértékű átmérő (m) — a hőmérséklet emelése esetleges lehetőség a deszorpció növelésére, hiszen kommunális vízellátásnál (de ipari vízellátásnál is) a hőfok emelése, nem kívánatos, vagy éppen megoldhatatlan. Általában csak a melegvíz készítésre termelt gázos víznél jöhet számításba a termikus gázmentesítés. — a gázkiválasztási sebesség — a if-tényező — növelése a (15) összefüggés szerint az egyenértékű átmérő — d— csökkentésével is elérhető, amelyet a fajlagos szabad térfogat csökkentésével, vagy a fajlagos felület növelésével lehet megoldani. Ugyanakkor látható a 9. ábrából, hogy különböző töltelék választásával — változatlan hőmérséklet és elárasztási intenzitás esetén — a deszorpciós tényező nagysága szá-