Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Sajgó Zs.— Dr. Scheuer Gy.: Hatvan város Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. 39 lOwHee ropofla peKoií 3aflbBa B njieiicToqeHOBoe BpeMji riOCTpOCH KOHyC UblHOCa, MOUIHOCTb OTJIO>KCHHlí B KOTO­poM aocTHraeT 120—130 MeTpoB. 3«ecb HivieeTcyi necKOJib­KO jipycoB rajieMHHKOBbix necicoB H necomibix rajiemin­KOB TOJlblUHHOÍi B 6—10 MCTpOB B OTflejIbHOCi;!!. B COOT­BeTCTBHH C 9THM H3bICKaTejIbCKHe paÖOTbl IianpaBJIMJIHCb Ha pacKpwTHe BO«OHOCHHX ROPN30HTOB ruieiiCTOMeHo­BOH cBHTbi h Ha onpejiejieHiie BO/IOHOCHOCTH nocjieflHHx. B npe«ejiax TeppuTopiui npmviepHo B 25 KM 2 B xo;ie H3biCKaHHÜ 3arjiy6jieH0 31 CKBa>KHHa 20-n MCTpoBoií 11 12 CKBa>i<HH 100-MerpoBoií rjjyÖHHbi. Ci<Ba)«HHbi paCo­xaioT i<ai< npoÖHbie kojioauh h B qejijix onpeflCJieHna BO­flOHOCHOCTH njiaCTOB npOBOAHJlIICb OnTblHbie 0TK3HKH. no pe3yjibTaTaM n3bici<aHníi ycTaHOBJieno, MTO KO­Hyc BbIHOCa B K)>KH0M HanpaBJICHHII yTOJIblHaCTCJI — HaH­öojibuiaji oönapyHceHnaji n npe.ne.nax TeppHTopmi MOIU­HOCTb ero COCTaBJIÍICT 120 —130 MCTpOB. CKBa>KHHaMH paCKpbITa «OBOJlbHO HSMCHMMBajI CBIITa njieiiCTOHCHOBblX (JTJTO>KeHHH, BKJHOiaiOIUa5I B CCÖJI 3—7 BOflOHOCHblX TO­PH30HT0B, ÖJiarOnpH5ITHbIX C TOMKH SpeHHJI 3aÖ0pa BO«bI ii aejijix y,aoBJieTBopeHH>i miTbCBbix ny>KA. KpoMe HanopHbix Bofloiiociibix ropii30HTOB HCCJIC^O­BajiH TaioKe BepxHHÍí 20-MCTpoBbiií necMaHo-rajiCHHH­KOBblii CJIOÍÍ rpyHTa, KOTOpblH nOBCCMCCTHO BMemaCT B ceöíi rpyHTDBbie BOflbi. CJIOÍÍ rpynTOBbix BO« iiMeeT MOIUHOCTH 7—8 MCTpOB, MCCTaMH «0 10 MCTpOB. K03(j)(l)H­iíHenT ()>HjibTpanHH cocTaBjijieT K =45 M/«. noAniiTbi­BaHHe nofl3eMHbix BO^ nponcxo^HT3a CHCT aTMOC(|)epHbix ocaflKOB H, lacTHiHO, (JíiiJibTpaiiHii H3pycjia peKH 3aflbBa. CorjiacHO BbinojiHCHHbiM B0,ijH0őajiaHC0Bi,iM HCCJIE^OBA­HHJIM H pac4eraM sKcnjiyaraunoHHbie pecypcw oqeuHBa­HDTC5I B 25 000 M : i//(, MTO flOCTaTOMHO ,1JI>I nOKpbITHÍI Hy)Kfl pernona h Ha nepcneKTHBy. GrunriwassergewinnungsniöglicJikeiten der Stadt Hatvan Sajgó, Zs.— Dr. Scheuer, Gy. Der mit der dynamischen Entwicklung der Stadt Hatvan verbundene Wasgerbedarfsanstieg machte es für erforderlich, dass der Wasservorrat der in der Umgebund der Stadt befindlichen bereits bekannten Wassergewinnungsgebiete auch bis in die Einzelheite 11 bestimmt, weiters auch die noch unbekannten neuere 11 wasserhaltenden Schichten aufgeschlossen werden sollen. Aufgrund der hydrogeologischen Verhältnisse brachte der Zagyva-Fluss südlich von Hatvan während dein Pleistozän einen 120—430 in dicken Schuttkegel zu­stande in dem sich in mehreren Stufen 6—10 cm mäch­tiger sandiger Kies, kiesiger Sand lagern. Die Wasser­forschungsarbeiten richten sich dementsprechend auf die Aufschliessung dieser pleistozänon Flusswasser­Schichtenreihen und auf die Feststellung ihres Wasser­vorrats. Auf dem ungefähr 25 km 2 grossen Gebiet kam es im Rahi non dieser Aufschliessungsarbeiten zur Abteufung von 31 Stk 20 m tiefe und 12 Stk 100 m tiefe Schürf­bohrungen. Die Bohrungen wurden zu Probebrunnen ausgebildet und zwecks Feststellung des Wasserför­derungsvermögens wurden Probepuinpon vorgenommen. Laut den Resultaten der Probebohrungen wird der Schuttkegel der Zagyva in südlicher Richtung mächti­ger und die höchste Mächtigkeit beträgt auf dem aufgeschlossenen Gebiet 120—130 in. Das Liegende bilden die oberpannonischen Formationen. Die Boh­rungen haben äusserst veränderliche pleistozäne Schichtenreihen aufgeschlossen. Innerhalb der Schich­tenreihe wurde die Ausbildung von 3—7 Stk solcher wasserhaltenden Schichten bekannt, die aus Sicht der .Wassergewinnung günstig sind. Uber die schichtenwasserhaltenden Niveaus hinaus, wurden bis 20 in Tiefe allgemein verbreitete grund­wasserhaltende sandige kiesige Schichten geforscht. Die durchschnittliche Mächtigkeit dieser Schicht bet­rägt 7—8 m, aber mitunter übersteigt sie auch die J0 m. Der Wert des Sickerfaktors beträgt £=45 m/d. Die Wasserneubildung sichert der Zagyva-Fluss und der einsickernde Niederschlag. Laut den durchgeführten Wasserhaushaltsunter­suchungen und Rechnungen, kann der förderbare Wasservorrat mit einem Wert von 25 000 m 3/d ange­geben werden. Diese Wassermenge sichert auch in der Perspektive den Trinkwasserbedarf des Raumes. A ,,Víz- és szennyvíztisztítás, mint összetartozó tech­nológia" címmel 1981. jaixiár 25—31-e között Raach­ban rendezte Ifi. szemináriumát az Osztrák Vízgazdál­kodási Egyesület, Az 50 hazai résztvevőn kívül 4 fő az NSZK-ból, 1 fő Svájcból és 2 fő, dr. Bozzay Józsefné osztályvezető (FV) és dr. fíulkai Lajos, tudományos főmunkatárs (VITUKI) Magyarországról vett részt. Az elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyaló elő­adások magas színvonalúak voltak. Sontheimer professzor előadása jól tükrözte azt a már eddig is tapasztalt tényt, hogy az NSZK iskola ós állás­foglalás szemlélete eltér a francia, amerikai illetőleg az IWSA által publikált szemlélettől. Ez főleg abban jut kifejezésre, hogy a kezelt felszíni vizek továbbfinoiní­tásában már kezdettől fogva nagy szerepet szánnak a talál természetes folyamatai igénybevételének (Ver­sickerung). E- téren ,1 ekei (USA) előadása szerint is a kaliforniai szakemberek állásfoglalása közeledik az NSZK szemlélethez, illetőleg széles körű kísérleteket folytatnak a talajban lejátszódó továbbtisztulás folya­matainak elemzésére (Bodenpassage). Műszaki fejlesztési munkálataink során hazánkban is több figyelmet kell szentelnünk e technológiának. Az ismertetett adatok bizonyítják, hogy a kísérletek során vizsgált, már kis koncentrációban is egészségre ártalmas anyagok talaj­ban való lebomlása számottevő mértékű lehet. Úgy tű­nik, hogy a környezetszennyezés sok helyen ma is sú­lyosbodó eseteiben a talajban való utókezelés igénybe­vétele hatékony technológiai lépcsőt jelenthet. Nagyon tanulságos volt az ózonos vízkezelés és az aktívszén-szűrés egymáshoz való kapcsolatának, tagla­lása. Több előadásból is kicsengett az az álláspont, hogy e két fokozatot összetartozó technológiaként kell kezelni, vagyis a víztisztításban alkalmazott ózonkeze­lós szekunder termékeinek eltávolítására szükséges a granulált aktívszón (GAC) igénybevétele ós alkalma­zása. Ezt az állásfoglalást tekintette irányadónak az IIVS A XI/., kiotoi kongresszusa is. Dr. E. Nemecek (Graz) különösen a vitaüléseken kifej­tett aktivitása során a partiszűrésű vízművek ós csá­poskutas vízbeszerzés terén gazdag tapasztalati anya­gának közreadásával vonta magára a figyelmet. A partiszűrésű vízbeszerzés tárgykörében gyümölesö­ző együttműködés alakulhatna ki a Grazi Műszaki Egyetem és hazánk szakemberei között. A szemináriumon dr. Bozzay Józsefné tartott érdek­lődéssel kísért előadást. A rendezvényen elhangzott előadásokat a Wiener Mitteilungen- Wasser-A bwasser— Gewässer sorozatban je­lentetik meg. Dr. Csekő Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom