Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

8. szám - Dr. Kereszturi János: Települési szennyvíziszap vakuumdobszűrőn történő víztelenítésének hidraulikai, gépészeti, üzemelési tapasztalatai a szombathelyi szennyvíztisztító telepen

Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 346 Települési szennyvíziszap vakuumdobszűrőn történő víztelenítésének hidraulikai, gépészeti, üzemelési tapasztalatai a szombathelyi szennyvíztisztító telepen DR. KERESZTÚRI JÁNOS* 1. Bevezetés A hazai szennyvíztisztítás jelenlegi időszakában a viszonylag nagymennyiségű települési szennyvíziszap jelenti az egyik legnagyobb gondot [4]. Nyilvánvaló, hogy népgazdasági, ícörnyezetvédelmi, közegészségügyi szempontból fontos érdek fűződik a települési szennyvíziszapok szakszerű kezeléséhez, illetőleg elhelyezéséhez. A jelenlegi, és közeijövőbeni helyzet azt mutatja, hogy a szennyvíziszapok víztelenítését egyre inkább a korszerű gépi folyamatokra kell építeni. A kémiai kondicionálással üzemelő vákuum,dobszűrős iszapvíztelenítő rendszer mechanizmusa a — koaguláció, — flokkuláció, — fázisszétválasztás (vakuumdobszűrés) folyamat alrendszerekből tevődik össze. Ezek a folyamatok a — koagulátorban, — flokkulátorban, — vakuumdobszűrőn mint gépészeti alrendszerekben játszódnak le. Az alrendszerek inputját és outputját úgy kell beszabályozni (optimalizálni), hogy az egész rendszer üzeme is optimális legyen. Vagyis a szűréshez megfelelő tulajdonságú pelyhes rendszerre van szükség, a flokkulációhoz viszont megfelelő koaguláció szükséges. A fentieknek megfelelően először a vákuumdobszűrő gépészeti rendszerének tapasztalatai, majd a vákuumdobszűrős iszapvíztelenítő rendszer technológiai üzemi szintű kísérleti eredményei kerülnek tárgyalásra. 2. A vakuumdobszűrő gépészeti rendszere 2.1. A koagulátor Célja: CL kolloid destabilizáció megvalósítása. A koagulátor konstrukciós kialakítását befolyásoló főbb tényezők: — az iszap mennyisége, minősége, — az alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, minősége. A koagulátor gépészeti kialakítását az 1. ábra mutatja. A kísérleti mérések (3.1. pont 1. táblázat) azt az eredményt adták, hogy a legnagyobb iszaplepény szárazanyag-tartalmat akkor kapjuk, ha a vakuumdobszűrőt Z =18 400 kg/h sűrített iszap tömegárammal terheljük. Ez esetben a koagulátor üzemi paraméterei: — az iszaphoz adagolt 10%-os vas (III) klorid oldat mennyisége 360 l/h, *Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Szombathely. — az iszaphoz adagolt 10%-os mész oldat mennyisége 720 l/h, — az iszap és a vegyszer keverék tartózkodási ideje a koagulátorban 53 sec, — a keverő fordulatszáma 1,1 f/sec. A koagulátort úgy kell elhelyezni — figyelembe véve a flokkulátor maximális iszapszintjét —-, hogy az iszap gravitációs úton kerüljön a flokkulátorba [6]. (A kialakult iszapszerkezetet gépi emelés ne zavarja.) A keverőtér holt tereiben az ülepedés nem jelentős, időszakos karbantartással könnyen eltávolítható. A medence szerkezeti anyaga pvc. a keverőtengelyé pvc-vel bevont acél, a keverőlapátoké pvc. 2.2. A flokkulátor Célja: & pehely képzés. Vakuumdobszűrés esetén a flokkulátor kiképzése olyan, hogy egyúttal a vakuumdobszűrő szívó medencéjéül is szolgál. Ennek okai: — nem célszerű a pelyhesített iszapot csővezetékben szállítani, mert a szűrés szempontjából a pehelyrendszer károsodik, — kisebb hely, anyag, szerelési, karbantartási igény merül fel. A-A METSZET 1. ábra. Koagulátor gépészeti kialakítása vakuumdobszűrő rendszerhez Puc. 1. MexaHuiecKoe peuienue Koazynnmopa e cucmeMe eaKyyMöapaOanHozo cfiuAbmpoeaHun Fig 1. Mechanical design of the coagulator in the cvacuum drum pfilter setup