Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
1. szám - Sajgó Zsolt–dr. Scheuer Gyula: Hatvan város felszínalatti vízbeszerzési lehetőségei
32 Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. Sajgó Zs.— Dr. Scheuer Gy.: Hatvan város 5. ábra. Vizműterület áttekintő vízföldtani szelvénye 1. honiokos kavics, kavicsos homok. 2. rossz vizvezető'agyag, iszap. 3. vízadó rétegek Puc. 5. Oő3opHbiü euí)pozeoAozuiecKufí pa3pe3 meppumopiia eodo3a6opitoü cmamiuu1. necoMHbtfi rpaBHÍt, rpaBHHjRbiB necoK, 2. Bofloynopnan rjiHHa, HJI 3. BonoHOCHbie r0pH30HTbi Abb. 5. Hydrologisches ÜbersicMsprofil des Wasserwerks gebietes 1. sandig, kiesig, kiesiger Sand. 2. schlecht wasserleitender Lehm, Schlamm, 3. wassergebende Schichten rétegek 15—30 l/min/m fajlagos vízadó képességűek. A kinyerhető víz ivóvíz minőségű, csak a vastartalom magasabb a megengedettnél. A terület vízföldtani viszonyainak ismerete alapján megállapítható, hogy nagyobb vízmennyiség koncentrált kisebb területen történő kitermelésére a Zagyva eltemetett negyedkori törmelékkúpjának homokos-kavicsos rétegei alkalmasak. Ezért elsősorban ezek képezik a térségben jelentkező vízigények kielégítését biztosító vízművek víznyerési bázisát. 4. A kutatási munkálatok ismertetése A vízkutatási munkálatok a vizsgált területen negyedkori vízadó képződményeinek feltárására irányultak, azok — kifejlődésének és elterjedésének — hidrológiai paramétereinek — természetes vízháztartásának — víztermelés hatására kialakuló vízforgalom lehetőségének és — vízminőségének meghatározásán keresztül. A mintegy 25 km 2-nyi területen 31 db átlagosan 20 m mély és 12 db 100 m-es fúrást mélyítettünk. Ezenkívül a Hatvan—boldogi süllyedék feltételezett legmélyebb pontján folyamatos magfúrás mellett egy szerkezetkutató fúrást (B—1) készítettünk, 187 m-es talpmélységgel, a földtani adottságok tisztázására. A sekély mélységű fúrásokat próbakutakká képeztük ki és megszivattyúztuk majd a szivattyúzott víz helyszíni vizsgálatára került sor. A vízmű telepítésére legalkalmasabb területen pedig a szivárgási tényező pontosabb meghatározása érdekében kútcsoportos próbaszivattyúzást hajtottunk végre. A fúrások helyén vízmegfigyelő kutakat hagytunk hátra az egyidejű vízszintek észlelési lehetőségének biztosítására, továbbá a vízjárás későbbiek során történő figyelésének lehetősége céljából. A mélységi vízadó rétegek felderítésénél elsősorban ezen rétegek meglétének és vastagságának megállapítására törekedtünk, ugyanis a térség ezen rétegek vizét hasznosító kútjainak üzemelési adatai alapján e rétegek vízadóképessége ismertnek tekinthető. A fúrásokban az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet karotázs-vizsgálattal határozta meg a mélységi vízadó rétegek elhelyezkedését. A vízkutatási munkálatok két ütemben folytak. Az első ütemben a vízmű helyi bővítési lehetőségeit vizsgáltuk meg. A munka második fázisának célja a Zagyva-völgy Hatvan és Boldog közötti részének feltárása volt. t 5. Megállapítások — következtetések 5.1. Vízföldtani sajátosságok A vízkutatási munkálatok eredményei alapján megközelíthető pontossággal és részletességgel tisztázódott Hatvan és Boldog között a Zagyva eltemetett kavicsos víztartó rétegeket tartalmazó törmelék kúpjának helyzete, vastagsága, elterjedési területe és kifejlődése. E víztartó rétegekről
