Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

» 288 Hidrológiai Közlöny 1982. 6. sz. Henri Vidal bevezető előadásában összefoglaló képet ad a betétes föld alkalmazásának történetéről. Hogyan született meg a tengerpart homokjában játszadozva a betétezés gondolata, mivel magyarázhatók az összetett építési anyag kedvező tulajdonságai ós ezek alapján, hogyan , tervezhetők az ú j szerkezetek ? Sok képpel szemlélteti az új építési technológia alkalmazását és a megvalósult építmények sokféleségét. Kenneth, L. Lee a szimpóziumra beküldött tanulmányok alapján a betétes föld mechanizmusáról, számításáról és tervezéséről ad helyzetképet és rámutat a tudományos kutatómunka előtt álló legfontosabb feladatokra, főképpen a betétek korrodálódásának jelentőségére. Francois Schlosser és Victor Elias közös tanulmánya a betétes földszerkezetek alapelvét, a betétek és a szemcsés talaj közötti súrlódást vizsgálja és elméleti alapot ad a kialakulóban levő méretezési eljárásoknak. Csobok Veronika Könyvismertetés S. J. Casper—H. D. Krausch: Pteridophyta und Anthophyta 2. Teil. Süsswasserflora von Mitteleuropa, 24. Herausgegeben von. H. Etil,—

J. Gerloff, H. Heynig. — VEB Gustav Fischer Verlag, Jena, 1981, 1. — 942. 119 táblában 1695 ábrával — Ára műbőrkötésben 98— M. A Hidrológiai Közölöny 1981. évi 2. számában (p. 57) ismertettem a fenti szerzők hasonló című munkájának első részét, amely a vizeikben található korpafűfélék (Lycopodiaeeae) — kosbo-rfélék (Orchidaceae) taxonjait tartalmazta. A nemrég megjelent második kötet közel ezer oldalon folytatja a vizekben élő fejlettebb szervezetek bemutatását, a sízauruszféléktől (Sauraceae) a fészekvirágzatúakig (Asteraceae) bezáróan. A második kötetben tehát a vizekben élő kétszíklevelűek (Dicotyledonaae vagy Magnoliopsida,) tazonjai kerülnek sorra. A második kötet követi az első beosztását, fölépítését. Az első fejezet a határozókulcsokat tartalmazza három alfejezetben: szaporító szervek, könnyen, fölismerhető jellegek, alámerült szalagalakú levelek alapján. A határozásokat megkönnyítendő az első alfejezetben 5 részhatározókulcs, a másodikban 11 kapott helyet. A második fejezet a vizekben található 39 kétszíklevelű család fajait veszi sorra, mindenütt megemlítve a vonatkozó legfontosabb irodalmat, elterjedést. Értékesek az egyes fajok után található megjegyzéseik. A harmadik fejezetben a fölhasznált irodalom van. A szerzők lehető teljességre törekedtek, amit igazol, hogy 1496 munikát idéznek! Magyar kutatók közül Borbás V. (1), Boros A. (2), Borsos O. (1), Halácsy E. (1), Jávorka S.—Csapodi V. (2), Kiimmerle J. B. (2), Bargittai A. (1), Máthé I. (1), Moesz G. (2), Nyárády E. Gy. (2), Radios F. (1), Soó R. (9), Tihanyi J.—Vörös L. Zs. (1), vagyis 13 szerző 26 tanulmányával szerepel. A negyedik fejezet a kiegészítéseket, hibaigazításokat; az ötödik a taxonokat leíró szerzők neveit, a hatodik a könyvben előforduló fajokat, a fajalatti rendszertani egységeket tünteti föl. Most is azt írhatom, amit az első kötet ismertetésekor: a szerzők minden tiszteletet megérdemlő, alapos, kitűnő munikát végeztek az első kötetben fölsorolt 81 kutató sgeítségével. A faj leírások sokoldalú alaktani, környezettani, társulási, előfordulási ismereteket nyújtanak kritikusan. A harasztokat és virágos növényeket tárgyaló 1345 oldalas két kétet a. maga 228 tábláján 2733 ábrával nélkülözhetetlen határozó- és segédkönyv minden botanikus, hidrobiológus, a gyakorlatban tevékenykedő szakember és természetkedvelő számára. Dr. Hortobágyi Tibor i *