Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
6. szám - Darabos Péter–Hermann Sándorné–Tóth István: Ivóvízelosztó-rendszerek érzékenység vizsgálata
Darabos P.— Hermann S.-né—Tóth 1.: Ivóvízelosztó Hidrológiai Közlöny 1982. 6. sz. 281 ményesen félhasználhatók. Elterjedésüknek határt szab az, hogy magasszintű szakmai és gépi (hardware) felkészültséget igényelnek, ami jelenleg nem áll minden felhasználni széndékozó rendelkezésére. E nehézségek feloldása az ivóvízhálózatok hidraulikájával hivatásszerűen foglalkozó szakemberek körétől várható. 3. Alkalmazási példa A rekonstrukciós munkák vizsgálatára mutatunk be esetet, ami a bevezetésben jelzett diplomaterv témájának egy részét alkotta. A dolgozat rövid előzménye a következő: Vízitervben 1980-ben készült el a „Kaposvár zónásításának tanulmányterve" című dokumentáció. Kaposvár ivóvízellátó hálózata jelenleg három zónával üzemel. A dinamikusan fejlődő megyeszékhely északi területét magába foglaló vizsgált övezetnek jelenleg nincs sem ellennyomó, sem kiegyenlítő tározója. A hálózati szivattyúk így a mindenkori igénynek megfelelő ivóvizet szállítják. Ez az üzemmód megbízható irányítástechnikát és szigorú munkafegyelmet igényel, ugyanakkor nem nyújt biztonságot. Üzemzavarok esetén a zónához tartozó lakótelepi fogyasztók rövid idő alatt ellátás nélkül maradnak. A tanulmány térszíni tározót és hálózati rekonstrukciót javasol. A megfelelő magassági szinttel rendelkező déli városhatár közelében létesíthető 5000 m 3-es medence és töltő-fogyasztó vezetékének megépítése 1985 évre várható. A hidraulikai vizsgálat az említett nyomásövezet 1985 évi üzemének hidraulikai elemzésével, valamint a hálózat rekonstrukciós ütemezésével foglalkozott. Gépi hidraulikai számítások nélkül csak a tervezői intuíció alapján volt feltételezhető (1. ábra), 2. ábra. Fogyasztás-nyomásmagasság-függvénykapcsolat Puc. 2. CeH3b Mencdy nompeóAenueM u nanopoM Abb. 2. Funktionsbeziehung zwischen Verbrauch und Druckhöhe hogy a zónában észak-dél irányú gerincvezetékek szükségesek. A tervezői vagy üzemeltetői felkészültség azonban kevés ahhoz, hogy a rekonstrukciós vezetékek pontos helyét és építési sorrendjét eldöntse. Ehhez már számítástechnikai eszközök igénybevétele előnyös. A diplomázó megvizsgálta egy érzékenységi mátrix felállításával a hálózat visszaállítási képességét. Ily módon néhány kiválasztott csomópontban értékelte többféle fogyasztásnövekedés hatását a szomszédos csomópontokra. A fogyasztásváltozás és nyomásváltozás közötti kapcsolat (2. ábra) az általa vizsgált tartományban (teljes fogyasztás 0—10%-a) lineáris. Az arányossági tényező értéke annak a csomópontnak a hálózaton belül elfoglalt helyétől függ, amelynél a fogyasztásváltozást feltételeztük. Az érzékenységi mátrix (1. táblázat) elemei ezek az állandó arányossági tényezők, amelyeket tetszőleges fogyasztásváltozással szorozza a megnövelt fogyasztás hatására bekövetkező nyomásváltozást adják meg a vizsgált szomszédos csomópontok bármelyikére. A mátrix felállításával választ kapunk arra, hogy mely csomópontok a legérzékenyebbek a fogyasztási változásokra, tehát mely szakaszok rekonstrukciója válik szükségessé. 1. táblázat Az érzékenységi mátrix TU6A. .1 Mampuita lyeaneumeAbnocmu Tabelle 1. Empfindlichkeit«-Matrix Csp. 6 34 35 44 85 93 6 -0,05 -0,05 -0,05 -0,05 -0,05 -0,05 34 -0,05 -0,22 -0,22 -0,22 -0,20 -0,22 35 -0,05 -0,22 -0,22 -0,22 -0,20 -0,22 44 -0,05 -0,22 -0,22 -0,25 -0,20 -0,25 85 -0,05 -0,20 -0,20 -0,20 -0,81 -0,20 93 -0,05 -0,22 -0,22 -0,25 -0,20 -0,27 ms dim: —1 A tanulmány továbbiakban az 1. ábra szerinti öt utcában vezetékbővítés végrehajtása után várható nyomásviszonyok alakulását, valamint érzékenység-vizsgálat alapján a hidraulikailag legkedvezőbb építési sorrendet tartalmazza. A rendszer vizsgálata első lépésben csak a meglévő hálózatra terjedt ki és kiemelte a vezetékbővítés közelében levő legnagyobb nyomásveszteségű ágakat. A felújításra kijelölt ágak rendre egy-egy új vezetékkel történő helyettesítésével végzett hidraulikai számításokból nyert értékeket összehasonlítva a 2. táblázat szerint látható, hogy lényeges változást csak a Kossuth és Pázmány utcai 300 mm átmérőjű vezetékek okoztak. Elsőként a Kossuth utcai vezetékbővítés szükséges, mivel ez okozza a leghatékonyabb nyomásveszteség-csökkenést. Második lépés a következő megépítendő vezeték kijelölése volt. A számítási hálózat az újabb változatokban már tartalmazza a Kossuth utcai
