Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

6. szám - Dr. Toókos Ildikó: Vegyszerek alkalmazása a szennyvíztisztítás

Toókos I.: Vegyszerek alkalmazása Hidrológiai Közlöny 1982. 6. sz. 273 — A vegyszermennyiség bizonyos határon túli növelése — alátámasztva a 8. ábrán bemutatott összefüggést, — nem teszi eredményesebbé a kicsapási folyamatot. — A nyers szennyvíz koncentrációja 540— 2600 mg/l KOI határok között volt. Ugyanakkor a tisztítási hatás alig változott. 111. a tapasztalt hatásfokváltozások elsősorban a szennyvíz jellegével, a kolloidok stabilitását befolyásoló tényezőkkel hozhatók kapcsolatba és nem a szennyvíz koncentrációjával, vagy az adott pH mellett adagolt vegyszer-koncentrációval. — A szennyvíz redős szűrőpapíron való szűrése, a Gfxm feletti méretnagyságú szennyezéseket távolítja el. Az ábrából látható, hogy ezek a szuszpendált és lebegő szennyezések a kémiai kezelés során mindig ki lettek nyerve. (A kezelésre kerülő szennyvíz 1—2 mm-nél nagyobb szennyezést nem tartalmazott.) Ezen kívül annyi kolloid anyag került eltávolításra, ami a maximálisan 80%-os KOI csökkenésbe belefért. Ennél tovább a tisztítás nem növelhető. — Az elérhető tisztításra a 70—80% KOI csökkenés jellemző. — A tisztítási eredmények matematikai feldolgozása során felvett regressziós egyenletek egyértelműen lineáris kapcsolatot mutatnak a nyers szennyvíz és az eltávolított KOI menynyiség között. Az egyenletek korrelációs együtthatója 0,902—0,98 közötti, tehát szoros kapcsolatot mutató. Az egyenletek érvényességi határa 500 mg/l KOI sí X^S 2700 mg/I KOI. Következtotcs Szervetlen kolloidok és nagy koncentrációjú, szerves kolloidokat tartalmazó szennyvizekkel végzett kísérletek legfontosabb eredménye, hogy rámutatott arra, hogy mintegy ötszörös szennyvíz koncentráció határok között üzemelve azonos mennyiségű koagulánssal megkapható a maximális tisztítási hatásfok. Ennek értéke a 80% KOI csökkenés fölé nem emelkedik. Ennek értelmében a szennvvízkoncontráció szempontjából elhagyhatók a költséges kiegyenlítőmedencék. Az elérhető maximális tisztítási hatásfok elsősorban a lebegő, szuszpendált kolloid anyagokból tevődik össze. Ha ez kevés, akkor lényeges eltávolításra lehet számítani az oldott szennyezési frakcióból is, mind házi, mind ipari szennyvíznél. A kísérletek és számítások szerint, elsősorban házi szennyvizeknél, de nagy koncentrációjú ipari szennyvizeknél is, néhány közölt vegyszer-koncentráció túlzott. Még vágóhídi szennyvizeknél is kielégítő EeCl

3.6H,0-ból 150—300 'mg/l (5,3— 5,5 pH) ás 100—150 mg/l (10—11 pH). Lúgos közegben természetesen számolni kell a szükséges mész adagolásával. Al,(S0

4)

s-18H

00 vegyszerből 200—300 mg/l (5,2—5",6 pH) és 100—150 mg/l (10—11 pH) nál elegendő. FeS0

4 • 7H

20-val való kicsapás 9,5—11,0 pH-n 250—350 mg/l mennyiséget igényel. A tisztítási hatásfok és a vegyszermennyiség közötti összefüggés mindegyik szennyvíznél telítési görbe jellegű. Az eltávolított szennyezőanyag mennyisége nő, a bevitt szennyezőanyag koncentrációval és a vágóhídi szennyvizekkel végzett kísérletek tanúsága szerint az összefüggés lineáris. Ez adott szennyvíztípus esetében, az előfordulási határokon belül érvényes. IRODALOM [1] Ahramovics, I. A., Kozlovszkaja, Sz. B.: Oszvetlenie sztocsnüh vod szernokiszlim zselezom Zsiliscsnoe Kommunáloe Hozjaisztvo. 54. No 6. [2] AMINODAN system. AMTNODAN A/S, Denmark, 9990 Skagen. [3

] Anderson, F.: A physico-biological treatment system for food industry waste-waters, Environ. Pol. Management. 1 No 2 p. 56—60 1971. [4] Benedek P., Valló S. (szerk.): Víztisztítás-szennyvíztisztítás Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976. [5] Bliattacharjya, S. K., Gupta, V. S., Dutta, B. K.

: Analitieal notes —- industrial application of zet.a potential J. AWWA 68 No 4 p. 207—209 1976. [6] Bliattacharjya, _ S. K. Gupta, V. 8., Dutta, B. K.

: Zeta-Potential Control for Alum Coagulation J. AWWA 67 No 1 p. 21—23. 1975. [7] Bischof

sberger, W.

: Die chemische Fällung zur weitergehenden Abwasserreinigung österreichische Wasserwirtschaft. 28 No 9—10. p. 177—185 1976. [8] Blanka, B.: Szintetikus pelyhesítöszerek (flokkulánsok) alkalmazása a húsipari hulladékvizek derítőiben Élelmezési Ipar XXXII. óvf. No 4. p. 127—130 1978. [9

] Bourne, B. J.: Industrial effluent treatment: Physico-Chemical and biochemical options. Effluent and Water Treatment Journal No 9. p. 455— 461. 1976. [10] Dietrich, K. B.

: Vereinfachte Abwasserreinigung durch physikalisch-chemische Behandlung Wasserwirtschaft, 65 No 5. p. 125—129 1975. [11] Effenberger, M.: Biológiailag tisztított szennyvizek utótisztítása, KGST-VVÉ Vízgazdálkodási Közlöny No 13. p. 57—60. 1976. [12] Feitkrecht, W., Schindler, P.: Principles of the determination of Solubility constans of hydroxide precipitates. Pure and Applied Chemistry 6 p. 134—197 1963. [13] Foltz, T. B., Ries, B. M., Lee, J. M.

: Removal of Protein and Fat from Meat Slaughtering and Packing Wastes Using Lignosulfonic Acid EPA660/2—74—058 p. 85—106 1974. [14] Gasztonyi K. (szerk.): Az élelmiszerkémia alapjai Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1979. [15] Gilman, K. Trattner, B., Gheremisinoff, P. N. : Flocculants Ease Coast Raise Quality of Wastewater: Part 1. Water and sewage Works, p. 38— 39. July 1979. [16] Grutsch, J. F., Mallatt, B. C.: Optimize the effluentsystem (Part 3. Electrochemistry destabilization) Hydrocarbon Processing 55, p. 221—230 1976. [17] Jorgensen, E. S.: New process for purification of waste-water from food industry. International Congress on Industrial Waste-Water, Stockholm Nov. 2—6. 1970. [18] Klute, B.: Flockungsverfahren in der Abwasserreinigung UMWELT, No 4. p. 303—307. 1979. [19] Köhler, R.: Versuche zur Behandlung von SchlachthofabwaSser durch Überdruckflotation, Wasser, Luft und Betrieh. 13 p. 472—429 1969. [20] Kóváry J-né: Vágóhídi szennyvizek tisztítási lehetőségei és a témakörben végzett kísérletek eredményei. Kézirat BME Mezőgazdasági és Kémiai Technológia Tanszék (1970) Budapest. [21] Leentvaar, ,7., Ywima, T. S. ./. Roersma, B. E.: Optimalization of coagulant dose in coagulationílocculation of sewage Water Besearch, 12 p. 35— 40 1978.