Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

5. szám - Dr. Benedek Pál–dr. Farkas Péter: A biológiai és a harmadlagos szennyvíztisztítással elérhető szerves mikroszennyező eltávolítás

212 Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. Dr. Benedek P.—dr. Farkas P.: A biológiai (Eleveniszopkoncentráció) * (szennyvíz tartózkodási idó) fyt-gh/l 3. ábra. Az utóülepítő lebegőanyag visszatartási hatáshatásfokának (r]u) befolyása a tisztított ipari szennyvíz KOI-ban kifejezett szervesanyag-tartalmára Puc. 3. BAUHHUC 3(ß(fieKmuenocmu ydepMCtieanuH e3eeceü e doomcmoüiuiKe (rju) na codepwanue opzanmecKUX eeu)ecme e o^uujeHiiux npoMbiuiAenmix cmoKax, ebipaMenHoe e XnK Fig. 3. Effect of suspended solids removal efficiency r]u in the final sedimentation tank on the organic content — expressed in terms of COD — of treated industrial wastewater holes) értékeknél a tisztított víz KOI-ja magas, mert sok lebontatlan szubsztrát mosódik ki a rendszerből. Nagy iszapmunka értékeknél a KOI ismét megnő, a szennyvízbe jutó széteső iszappelyhek miatt. Az optimum közepes iszapmunka értékeknél adódik. Acetátot mint egyedüli szénforrást tartalmazó szennyvíznél 10 gh/1, bőrenyvipari szennyvíznél 20 gh/1 körüli értékekről van szó. Ez nagyságrendileg megfelel a városi szennyvizek teljes biológiai tisztításánál ajánlott iszapmunka értéknek (t = 4 ó, — Z g/l). Az sem meglepő, hogy minél több az elúszó iszap a tisztított szennyvízben, annál kisebb a rendszerben megvalósítható legmagasabb iszapmunka érték, hiszen annál alacsonyabb a fenntartható X

1 eleveniszap koncentráció a levegőztető medencében. Lássuk ezek után, hogy a (3a) egyenlet gyakorlati alkalmazása hogyan váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A bőrenyvgyári szennyvíztisztító telep S

0 befolyó víz ülepített KOI és q hozamadatainak 100 napos idősorából meghatároztuk azok várható értékét. Ezekből (3a) egyenlet segítségével kiszámítottuk á tisztított szennyvíz KOI-jának várható értékét, és ezt összevetettük a mérési időszak alatt közvetlenül mért S

e tisztított víz KOI átlagértékével. A befolyó szennyvíz KOI-ja középértékben 1611 mg/l volt, a tartózkodási idő 21,89 óra, az eleveniszap szervesanyag koncentráció 3,01 g/l. A ténylegesen mért tisztított szennyvíz KOI 393 mg/l volt, az alapadatokból számított érték 408,7 mg/l, tehát a számítás mindössze 3,9%-kal adott magasabb értéket a ténylegesen mért értéknél. Egyéb szennyvizeknél is elvégeztük a (3a) egyenlet ellenőrzését és általában 6—18% eltérést találtunk a mért és számított értékek között. A nagyobb eltérést mindig az elúszó iszap KOI-ja okozta. A vegyületek ,,részbeni bonthatósága" értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy a vegyület a biológiai kezelés során elveszti sajátosságait (pl. detergens a habzást) és KOI-ja is „elfogadható" mértékben csökken [19]. Ez tehát nem exakt, de a gyakorlatban sokat alkalmazott kategória. Reakciókinetikai szempontból a bonthatóságra a kt állandó jellemző, (1. 3a, b, c egyenleteket), mivel ez adja meg, hogy az egységnyi baktériumtömegre számított fajlagos KOI-lebontási sebesség valamely szennyvíz esetén mekkora. Nagyságrendileg 100—200 mg/g h lebontási sebességet a jól bontható szervesanyagok esetében mérhetünk. A bonthateságot mérnünk kell, ezt az igényt elsősorban a szerves vegyipar egyre nagyobb terhelést jelentő technológiai vizei vetik fel. A 3. táblázat szerint a módszert első ízben a Tiszavasvári Alkaloida gyár szennyvizeinek vizsgálatánál alkalmaztuk, és segítségével sikerült a biorezisztens anyagok szempontjából veszélyes technológiai vizeket felderítenünk. A táblázatban szereplő RBOI (Rövid idejű Biokémiai Oxigénigény) mérése lényegében arról tájékoztat, hogy egységnyi mennyiségű szervesanyag biológiai lebontása, illetőleg annak teljes egészben baktériumsejt tömegé történő asszimilálása során mennyi oxigén emésztődik a biológiai folyamat energiaigényének fedezésére. A mérési eljárást felvételre javasoljuk a KGST vízvizsgálati módszerek közé [20]. A bonthatóság 3. táblázat Példa a KOI lebontás, illetve a biológiai oxidáció alapján meghatározott bonthatóság összehasonlítására TaöA. 3. IlpuMep cpaeneHUH pa3AaaaeMocmu no deepadaifuu XFIK u GuoAoamecKOBO otcucAenun Table 3. Example of comparing degradability determined by COD removal and biological oxidation Szennyvíz sorszámok a Tiszavasvári Alkaloida vegyipari üzemből KOI lebontás [%] Bi [%] 1 83 100 2 15 16 3 14 29 4 67 61 5 15 16 6 0 6 7 27 21 8 6 36 9 4 28 mérésének lényege, hogy a vizsgálandó szervesanyag RBOI/KOI arányát valamely igen jól bontható szervesanyag (pl. glukóz vagy acetát) RBOl^/KOLi arányszámához arányítjuk. A bontliatóságot kifejező B

4 index tehát a következő: KOI a RBOI RBOIj. ' KOI ( ' Értéke pedig nulla és egy között változhat. Összegezve az eleveniszapos szennyvíztisztító rendszerek szervesanyag-lebontási problémáiról fentebb vázolt gondolatokat, arra a gyakorlati konklúzióra juthatunk, hogy egyrészt számos nehezen bontható, sőt „biorezisztensnek" tekintett szerves vegyület, részben-egészben lebomlik, vagy átalakul az eljárás során. Ennek megállapítására bonthatósági mérőszámokat, valamint kísérleti módot dolgoztunk ki. Másrészt viszont a könnyen bomló szervesanyagokból is képződnek a metabolizmus során nehezen bontható vegyületek. Ezek általában nem egészségkárosító jellegűek, de végül