Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

4. szám - Marton Lajos: A deutérium és az oxigén-18 adatok interpretálása a hidrogeológiai kutatásokban

Marton L.: A deutérium és az oxigén-18 Hidrológiai Közlöny 1982. 4. sz. 189 2 táblázat. A felszín alatti vizek izotóp tartalma és becsült felszíni hőmérsékletek a Nyírségben Tüőa. 2. CodepxcaHue u3omonoe e nod3eMimx eodax oömcmu Hupuiee e Bempuu u npu6jiu3umeAbmie meMnepamypu noeepxHOcmu Table 2. Stable isotope contents oj the groundwater and estimated air temperature values in the Nyírség region (Hungary

) minta Helye Mélysége jele y 11 Nyíradony 54-60 -67,9 — — 5,8 1 9,3 1 -0,7 -4,2 12 Nyíradony 213—237 -67,5 -9,63 7 250 5,8-5,7 | 9,4-8,8—8,7 1 -i,o -4,2 14 HosBzúpályi 165-186 -92,1 — — I 1,6 1 6,1 -3,9 -8,5 18 Sáránd 146-151 -91,0 -11,86 26 200 ! 1.7-2,5 | 6,2-6,9-5,1 -4,3 -7,9 18a Sáránd 192-208 -83,9 -11,18 16 000 I 2,9-3,5 | 7,2-6,8-6,2 -3,3 -6,8 19 Derecske 163—201 -82,0 — — | 3,3 1 7,4 -2,6 -6,7 23 Debrecen 180—214 -72,3 -9,79 11 200 5,0-5,5 | 8,7-8,7-8,4 1 -2,3 -4,8 26 Újléta 163-175 -75,5 — — I 4,4 1 8,3 -2,7 -4,6 29 Hajdúsámson 173-204 -66,8 — — | 6,0 1 9,5 -0,5 -4,0 30 Monostorpályi 40-42 -66,2 — l | 6,1 1 9,5 -0,5 -3,9 31 Monostorpályi 161-192 -82,4 — — I 3,2 1 7,4 -2,6 -6,8 35a Nyírbátor 161-193 -67,0 -9,60 8 800 5,9-5,7 | 9,4-9,0-8,7 1 -1,0 -4,2 35 Nyírbátor 297-313 -71,5 -10,02 8 700 5,1-5,1 | 8,8-8,4-8,1 | -1,5 -4,9 36 Mátészalka 188-197 -74,1 -10,34 10 900 4,7-4,7 | 8,5-8,0-7,6 I -2,0 -5,3 37 Fehérgyarmat 148-192 -92,1 -12,10 15 600 I 1,5-2,1 | 6,1-5,5-4,8 -4,5 -8,2 38 Fülöp 224-289 -83,4 -11,30 23 400 | 3,0-3,3 | 7,2— -6,6-6,0 -3,4 -6,9 39 Nyírgelse 130-142 -69,5 -9,68 9 300 5,5-5,6 | 9,1-8,9-8,6 1 -1,1 -4,5 40 Balkány 64-86 -68,5 -9,75 4 850 5,7-5,5 9,2-8,8-8,5 1 -1,2 -4,4 41 Geszteréd 147-209 -67,0 -9,61 — 5,9-5,7 | 9,4-9,0-8,7 1 -1,0 -4,2 42 Kocsord 91-97 -69,2 -9,89 5 700 5,5-5,3 | 9,1-8,6-8,3 | -1,3 -4,6 43 Kisvárda 153-190 -93,9 -11,67 11 750 | 1,1— -2,8 | 5,8— -6,1-5,5 -4,2 -8,0 44 Kisvárda 54-96 -73,4 -9,59 — 4,8-5,8 | 8,6-9,0-8,7 | -1,2 -4,7 45 Debrecen 74-97 -69,1 -9,68 9 300 5,6-5,6 | 9,2-8,9-8,6 | -1,1 -4,4 -dí = í

a-<„ = <«-10 °C -rt. VAX 1,1 S18r

i kora, óv A becsült t

a közepes hőmérséklet .. . öjj Ó"U 1 |-OQJ At (Dans[%o] [%„] o/°.

m

o. (5)—(4)-bőI (13)—(18)—(38)-bói összefüggéseket kapjuk. Ezek csoporton belül is átlagértékek, akár több m= 8 regressziós együtthatójú egyenes is szerkeszthető lenne. Ez esetben az egyenletek második tagja közelítően a beszivárgáskor uralkodó hőmérsékletről (t

a °C) is tájékoztat. A csapadék keletkezésekor, majd a víz beszivárgásakor uralkodó középhőmérsékletre a (4)—(5), illetve a (13) vagy (14) és (18) vagy (38) összefüggésekből következtethetünk. A 2. táblázatban meghatároztuk a beszivárgáskor becsülhető hőmérsékleteket a Dansgaard-féle és a szerző által bemutatott összefüggésekből. Az így nyert értékeket a Középeurópára jellemző éghajlatváltozási görbére (Flohn, H.-ra hivatkozva közli NIE HAUS, 1979) azt kapjuk, hogy azok jól illeszkednek (4. ábrán körökkel jelölve), egészen 10—12 ezer évig visszamenően. Ennél idősebb vizek esetében viszont a hideg égövre érvényes Dansgaard-féle egyenletek látszanak jobban használhatónak. Ezért a 2. táblázatban bekeretezve láthatjuk a mai ismereteink alapján valószínűbb felszíni hőmérsékleti értékeket. Az időskála meghatározásához szükséges ismerni a vizek abszolút korát, amelyet C

0=70% modern feltételezésével — itt nem részletezett módon — számoltunk. A stabil izotóp adatok értékelése alapot ad annak a megállapítására, hogy a Nyírség közepén holocén, a peremeken pedig pleisztocén kori vizeket találunk a negyedkori alsó, jó vízadó képződményekben. Más vizsgálatokból ismerjük, hogy a Nyírségben a negyedkori üledékekben levő vizeket a felszínére hulló csapadékvíz táplálja (MARTON et al. 1980) s a beszivárgás mértéke kicsiny. A fő vízbeszerzési lehetőségeket biztosító alsó pleisztocén rétegekbe a csapadéknak csupán 1—2%-a jut le, a terület közepén 16—20 mm/év, a középső 1200 km

2-es területen 8—10 mm/év, az egész Nyírségben pedig átlagosan 6—8 mm/év a csapa-