Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

4. szám - Dr. Tóth Géza: Karsztvízduzzasztási kísérlet az imokői időszakos karszforrás barlangjában

Dr. Tóth G.: Karsztvíz-visszaduzzasztási kísérlet Hidrológiai Közlöny 1982. 4. sz. 165 1. kép. Az Imó-kői időszakos karsztforrás lezárt állapotban A víz nyomásnövekedését függőlegesen felvezetett műanyag csőben festett víz jelzi. CHUMOK 1. Bud nepuodimecKoao ícapcmoeoeo ucmomiiiKa HMOKÜ nocAe nepeKpbimun c qejiw C03őanu:i nodnopa Kapcmoeux eod Bild 1. Die periodische Karstquelle am Imó-kő in versperrtem Zustand. nyitott hidrográfiai rendszer). Ugyanakkor egymás után mosta ki a víz a forrásküszöb felett elhelyezkedő járatokat néhány cm-től több deciméteres átmérőig. Növekedett az elzárás pillanatában szárazzá vált patakmederben a karsztvíz forrás alatti vonalas feltörése. A forrás delta járatait igyekeztünk lebetonozni, majd nyilvánvalóvá vált, hogy a mészkőbe települt kovapala réteg és a mészkő határán számtalan repedés és jól fejlett járat helyezkedik el. Ezek kialakulásában a mészkőbe települt kb. 2,5 m vastag kovapala réteg jelentős szerepet játszott. E réteg a barlangjáratokat harántolja. Ezeket a régebbi járatokat a víz fokozatosan kimosta, eltávolította belőlük az iszapos üledéket (2. ábra). A kísérlet szerint az alapvízhozam a karima eltávolítása után gyorsan, néhány órán belül visszaállt. A visszaduzzasztás néhány napos vagy 1—2 hetes időtartama sem befolyásolta jelentősen azt. pala határnál megcsapolódik, ezért e megcsapolási vonalon a karsztvízlencse pereme nyilvánvalóan elvékonyodik (lealacsonyodik) a központi területekhez viszonyítva. E képződményhez hidrogeológiailag — jelenlegi ismereteink szerint határozottan állítható — hozzátartoznak a távolabb felszínre bukkanó mészkőrögök. (Imó-kő, Vörös-kő, Eeketelen). A felszíni mészkő „szigetek" a mélyben általában nagyobb kiterjedésű fedett karsztos képződményekkel állnak kapcsolatban. A KözpontiBükk irányából érvényesülő karsztvízbetáplálás következtében „önálló karsztvízfelület-szigetek", melyek nívómagasságát a megcsapoló karsztforrások és a háttér karsztvízutánpótlása és ezzel szorosan összefüggő jelentősen megemelkedő központi karsztvízképződmény pillanatnyi magassága határozza meg. A forrás lezárása nem jelentette a vízkivétel megszűnését, csak lecsök kenését, hiszen a mélykarszton és a szőke vény forrásokon, sőt a patakmederben lineárisan is törekedett felszínre lépni a karsztvíz. Az Imó-kői forrás lezárásakor 1977 tavaszán a 8—9 méteres visszaduzzasztással egy időben 50—70 l/s. víz távozott a forrásnál magasabb és alacsonyabb kilépési pontokon. Abszolút magassági értékben a 450 méteren fakadó Imó-kői forrás felett a visszaduzzasztott karsztvíz 460 méteren állt. A hegység belsejében a karsztvíz (3. ábra) egyensúlyi felszíne a karsztvíz érkező mennyiségétől függően ál'ott be a forrásnál kimutatható duzzasztási értéknél nagyobb abszolút tengerszint feletti magasságban. 2. ábra. Az Imó-kő sziklafalának vázlata Jelmagyarázat: 1. eltömődött forrásbarlang keskeny párkányra nyílik; 2. nagyméretű kimosott oldaljárat a lejtőtörmeléken keresztül öntötte felszíre a vizet 3. közepes méretű (10—14 cm átmérőjű) forrásdelta járatok; 4. a forrásbarlang mészkőben futó főbejáratának vége; 5. a kovapalát áttörő jelenlegi forrásjárat és forrás Puc. 2. CxeMa nocmpoenun CKaAbHoeo oópbiea HMOKÜ 1 = aa.My pnaaaaaa nemepa HCTOMHHKa bwxoaht Ha y3KHÍÍ KapitHa, 2 = KpynHblfí npOMblTblÁ ÖOKOBOfö XOfl H 3/1 HR cl/I BOfly Mepe3 CKJTOHOBbie OSjIOMKH, 3=XOAbI aejIbTbl HCTOMHHKa CpeAHHX pa3MepOB (flHaMeTpOM n 10—40 cm, 4=r«yxofi KOHue nuiepbi HCTOMHHKa b HCBecVnnKOBLix nopoaax, 5 = HacTomnee ropjio 'HCTomiHKa, npo6nBaioweecfl wepe3 KpeMHeBbiü caaneu h caM hctomhhk Abb. 2. Schema des Felswandes des Imó-kő 1. Die verstofte Quellenhöhle geht an einer schmalen Kante entlang, 2. Bin umfangreicher ausgewaschaner Seitengang schüttete das Wasser über einen Hangschutt auf die Oberflache, 3. Gange eines Quellendeltas mittleren Umfanges (10—40 cm Qurehmesser), 4. Ende des im Kalkstein verlaufenden Haupteinganges in der Quellenhöhle, 5. Der den Kieselschiefer durchbrechende gegenwärtige Quellengang und die Quelle 2. A karsztvíz visszaduzzasztás hatására beálló változások Az előbbiek ismeretében, továbbá a karsztvízösszefüggés-vizsgálatok alapján biztosra vehetjük, hogy a Központi-Bükk karsztvízkészlete a déli agyag-