Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
4. szám - Dr. Öllős Géza–dr. Kollár György: Nagytisztaságú ipari vízellátás. Membrán eljárások
154 Hidrológiai Közlöny 1982. 4. sz. Dr. öllős G.—dr. Kollár Gy.: N agy tisztaságú ipari vízellátás ll.ábra. Ráiszapoló szűrő működési elve Puc. 11. npuHifun paőombt uAOomdeAnioufeao tßuAbmpa Abb. 11. Funktionierungsschema des Anschlämmungs-Filters nyomja (11. c) ábra). A szűrés kezdetén a szűrt víz minősége elsősorban a már meglévő 3—5 mm vastag alap szűrőréteg szemcseösszetételétől függ. Avégből, hogy a szűrendő víz szennyezőanyagaiból C s (mg/l) vagy zavarossági egység képződő, az alap szűrőrétegre rárakódó réteg, a szűrőlepény (11. d) ábra) kompresszibilis viselkedése elkerülhető legyen, a szűrendő vízbe segéd szűrőanyagot C/(mg/l) adagolnak. A szűrőlepény vastagsága, annak permeabilitása és kompresszibilitása a Cs/Cf aránytól függ. A szűrlet minősége és a szűrés hidraulikai folyamata. Az alap szűrőréteg és a szűrőlepény szemcseréteget és a szemcsók felületi tulajdonságai; a segéd szűrőanyag adagolási mértéke, a vízben levő szuszpendált anyagok koncentrációja és fajtája közötti összhangtól függ. így a ráiszapoló szűrő a következő paraméterek alapján tervezhető: a) szűrési sebesség, b) végső nyomásveszteség (a szűrőpalást, az alap szűrőréteg és a szűrőíepény nyomásveszteségének összege), c) az alap szűrőréteg szemcseösszetétele ós súlya, d) a segéd szűrőanyag koncentrációja ós szemcseösszetétele. Az alap szűrőréteg tulajdonképpen a szuszpendált anyagok helyszíni szűrését biztosítja. Jellemző az is, hogy a folyamatosan adagolt segéd szűrőanyagból a szűrőlepény vastagsága fokozatosan nő a nyersvíz rávezetéssel szembeni irányban. A szűrőlepény vastagsága 1—3 cm nagyságrendű lehet. 2.3 Öblítés Ha a végső nyomásveszteség a tervezett maximális értéket eléri, a szűrő öblítésére, majd az újbóli ráiszapolásra kerül sor (11. e) ábra). Ekkor a teljes alap szűrőréteget és a szűrőlepényt egyaránt el kell távolítani. 10—15 perces öblítés után az alap szűrőréteg a szűrőpalástra 10—15 perc alatt újból ráiszapolható, majd a szűrőrendszer ismét üzembe helyezhető. 2.4 A szűrés hidraulikája A szűrőrétegek nyomásvesztesége két részből áll: — az L 1 vastagságú alap szűrőrétegé, — az L 2 vastagságú szűrőlepényé. Az alap szűrőréteg nyomásvesztesége a feltételezés szerint állandó. A szűrőlepónyé annak vastagságától, a víz minőségétől stb. függően változik. Ha Darcy törvényt érvényesnek tekintjük, valamely L vastagságú réteg nyomásvesztesége: Q-L Fk ' -KQL, Az L x vastagság az egységnyi alap szűrőfelületre eső szűrőanyag súlya (O t) és fajsúlya (y) ismeretében határozható meg: V Az IJ 2 vastagság az azt alakító szűrőanyag súlya (Ok, O'sz) és a vízből kiszűrődött lebegőanyag súlya (öj), valamint a réteg átlagos fajsúlya (yk) alapján: L,= G k+Gi Vi Gyakorlatilag a következő közelítéssel élhetünk: ahol H=K,Q —+K 2Q ^K.QG.+K.QG,, y y K, Kx és K t=K, ö C -o e -CD s •Q c: to ahol Q a vízhozam, F a szűrő felülete, k a szivárgási tényező. így az L x és L., vastagságú réteg teljes nyomásvesztesége : H=K 1QL 1+K 2QL 2 A szűrt viz t áramlási iránya A szűrőréteget megtámasztó vízáteresztő felület Kovaföld^ alapszűröréteg A szűrendő viz szennyezőanyagaiból és a folyamatosan adagolt kovaföldbbl képződő réteg 12. ábra A szűrőréteg képződésének szemléltetése Puc. 12. npedcmaejieHue npoqecca o6pa3oeanun 0UAbmpywufeeo CAOH Abb. 12. Veranschaulichung der Filter Schichtbildung
