Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Juhász I.— Dr. Kőris K.: Hazai vízgyűjtők Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. 15 der ntor .haNti.se, hen Prozesse (z. B. Poisson-schen Tyns), wc iters z. B. unter Berücksichtigung der Baues Eptscheidungsprinzipien unter Berücksuchtiging der der vielseitigen praktischen Bedarfe der Gewässerregulierung und Wassernutzung angewendet werden [11]. MoflejiMpoBaHiie ctokobmx ph^ob oTeiecTBemibix BOAocßopOB H nyTH flajiHeiuHx HccjieflOBanHü B 3T0M OÖJiaCTH lOxac, H. —d-p Kopuiu, K. B HacTO>imeii paöoTe oimcbiBaioTcji npeflCTaBJiemiji, neoßxoflHMbie k pa3Bimno MareiviaTHMecKHX Mo ^ejieii b Liejtax HccjicflOBanHji ycjioBHil cTOKa Ha iviajiux BO«Ocöopax Beurpuii. C TOHKH 3peHH5I npiIMCHJieMOCTH MOflejieil aBTOpbl B ncpßyio OMepeAb HMeioT B BH^y Menuopaifiuo, XOTH ne ripeHeöperaiOT H BO3mo>khoctjimh ripiiMeHCHiui ux B qejijix peuiemifl BonpocoB opotuenua. B 0CH0By pasBimiii HOJI>KHbi ObiTb nonoKCHbi HMeromnecM onpoGoBaiiHbie otcmcctBeuHbie MCTOflbi [6, 15]. B KanecTBe iicxoanbix «aHHbix Hcnojib3yioTCji MaTepnajibi apxHBa BMTYKH, HO MO>KHO TaiOKe HcnojibsoBaTb flaHHwe m@CTHHX ynpaBjiCHHil boaHoro xo3>iiicTBa H Äpyrnx oprann3aqnii. Moflejib, KOTopyio Ha/yie>KiiT pa3paGoTarb AOJOKHa oßecneMHTb onpeflejieHiie CTOKOBHX phäob ropno-xojiMHCTbix BQflocöopoB BcHrpiin njioma/tbio ao 5—6000 KM 2 b tcmghhc qejioro io;ia. Ctkoboh psi;; mo>kho nojiywiiTb cyMMiipoBauHCM Q(t) =Q u(t) +Q ( (t). Ba3ncin»iii ctok Q( l) yÄOÖHO MOflejHipOBaTb MO^ejiaMH JIHHeihlOH HJIH hcjihhghhoM perpeccHH, a p>i« n0BepxH0CTH0r0 ctoio Q j (t) uenec()06pa3H0 pacmnbiBaTb mcto^om cahhumhoto naBO/iKa. Cjie ^yer HMCTb b Bii,uy, im ocoGchhocth npaicTHieCKoro iipuMCHCHiisi mo/icjhi TpeoyioT oßecneMenu» BO3M0HÍH0CTH IOK M3UIHHH0H Tai< II pyMHOH peajII13aL(HII. K ncri0Jib30Banm0 cjie/;ycT ooecnemiTb npiiBjiei<aeMOCTb «aHiibix c Bo;;ocf)opoB c xopouieii ho TaiOKe Ii He «ocTatomhoü npHßopHoii ocnaiucHHocTbK). (yver hhtchchbHOCTH OCaAKOB HO CyTOMHbIM flaHHbIM — iipoOjieMa njlioBii0rpat[)0B Ii ocaflKOMepOB). B icanecTBe nejiw cTaBiiTcji, MToßbi na niflpojioriiMecKii coBepuieHHO nen3yMeiiHbix Boflocőopax — iipii n0M0inH Moaejieii ii na ocnoBanini oca^KomcpHbix ;;aiiHbix momcho Gmjio pacMHTbiBaTb hcoGxo/(hmi>ic napaMCTpbi hjih ctokobwü pji«. PacMGT CTOKOBoro pji«a nponcxo;uiT corjiacHO Gjiokcxeiwe, npHBefleHHoii Ha puc. 5. IlpeÄBapHrejibHbie pesyjibTaTi.i pa3paöoTKii MOflemi HJuiiocTpHpyjoTCH na pp. 4 u 6. ripn KOHCTpyHpOBaHHH MOfleiiH uejiecooßpa3iio He 3a6biBaTb ii o bo3mom<hoctox ee ycoBepiueiicTBOBamia, ecjiii noHB>iTC>i HOBwe HH<j)opMaqHH, nanp. npHcnocoßHTb k pacMCTy ctoio c ypGaHHSOBaimbix TeppHTOpnii. flajibHeiiunie bo3mo>khocth npiiMeHemiji KpoioTCji b Gojiee uiiipoKOM npiiBJieqeHHii annapaTa CTOxacniMecKiix nponeccoB h npiiHiiiinoB npiiH5iTH>i pemeHHÜ Beiica. TaiaiM Oűpa30M őyayT yHTeiibi MHorocTpomme npaKTimecKne TpeGoBaHiiH, npeffíiBjisieMbie co CTopoHi.i MejniopaLiiiH. [11] Beszámoló tanulmányutakról A Csehszlovák MTESZ és a Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Osztálya 1980. szeptember 3—5. között Brünnbén megrendezett AGKOMELTO '80 elnevezésű konferenciáján <lr. Lipták Ferenc egyetemi docens (BME) vett részt. A „Meliorációs feladatok a mezőgazdasági rendszerekben" címmel, 3 szekcióban rendezett konferencián 28 tanulmányt összefoglaló, 4 előadást hallgatott meg a 150 résztvevő, köztük 2(5 fő külföldi (szovjet, bulgár, NDK, lengyel és 4 magyar résztvevő). 1. szekció: A melioráció szabályozási feladatai a mezőgazdasági rendszerekben (12 tanulmány), 2. szekció: A vízrendezések ós öntözések szabályozásának érvényesülése a mezőgazdasági rendszerek intenzitásában és stabilitásában (9 tanulmány), 3. szekció: A talajművelés és talajvédelem a mezőgazdasági rendszerekben (7 tanulmány). A csehszlovák tanulmányok összefoglalása után 8 külföldi előadás, ill. hozzászólás hangzott el, köztük 1 magyar. Kudrna akadémikus rendszerszemléleti alapon (nem számszerűen), vizsgálta, hogy a melioráció milyen hatást gyakorol a környezetre. Fidler prof. a meliorációs eljárások szabályozó és kiegyenlítő szerepéről, a talajnedvességszabályozás törvényszerűségeiről beszélt. Melioráció nélküli és különböző mértékű melioráció esetén vizsgálta az összes szárazanyag-termelést. Pasák V. a talajvédelem és a mezőgazdasági termelés összefüggését mutatta be, kitért a teljes tájvédelemre. Vizsgálta a táblanagyságot ós annak függvényében a táblák hossza és szélessége arányát. I'l. 15 ha-ig legalább I : 4, 15—30 ha között 1 : 3, 30—70 ha között 1 : 2, 70 ha fölött már 1 : q is lehet, mert a hasznos gépiit már megvan. Slavik L. 8 évi gabona-kísérlet eredményeiről számolt be. A meteorológiai elemek hatásáról, a vízszüksóglet-öntözővízmennyisóg opt imalizálásáról, öntözőrendszerek kihasználásáról beszólt. A külföldiek felszólalásában sok mindenről volt szó: Sabanov prof. (SZU) szerint a drénezést mindig együtt kell alkalmazni a felszíni elvezető hálózattal. A felszíni azért kell, hogy a felszíni vizek ne terheljék a (Iréneket, s legyen hová bekötni a dróneket. A nagy, nehéz gépek tömörítik a talajt, ezért 1—2 évenként a drónekre keresztirányban mélylazítani kell. Kendszeres mélylazítás esetén a dréntávolság 40%-kal növelhető. A drénátmórő növelése célszerű, ők minimálisan 0 75 mm-est alkalmaznak (nálunk van 0 50 ós G5 mm-es is). A drénátmórő növelésével ne növeljük a dréntávolságot, ez a mélység növelésével és mélylazítással növelhető. Az egyik NDK vendég grafikus vízháztartási vizsgálatot mutatott be, a csapadék-, az evapotranszspirációós a potenciális szárazanyag-termelés görbéjével a hiányokat és feleslegeket igazolta. A talaj víztározókapacitása a döntő. A grafikus vizsgálatot egy száraz, egy nedves és az átlagos évre is elvégezte. A bolgár félszólaló lejtős területen való talajművelés hatását vizsgálta kísérleti eredmények alapján. Szántás nélküli művelést (sekély tárcsázást, tavaszi kultivátorozást) ajánl, bár ez nagyobb lefplyó vizet eredményez, de kisebb a talajlemosódás. Magyar részről dr. Lipták Ferenc tartott tájékoztatást ,,A legsürgősebb ós legfontosabb meliorációs fejlesztési feladatok Magyarországon" címmel. A konferenciához csatlakozó tanulmányúton Délmorvaországban megnézték a Nővé Mlyny duzzasztóművet a Dyje folyón. Ismertették folyószabályozási elképzelésüket (több lépcsővel, tározóval). A tározó mellett öntözőtelep létesült. Veiké Bilovi.ce mellett egy nagy szőlőgazdaság teraszolását, erózió elleni védelmet célzó építkezéseit tekintették meg. A konferenciára küldött tanulmányok cseh nyelven a Magyar Hidrológiai Társaság Titkárságán az érdeklődők rendelkezésére állnak. Dr. Csekö Géza
