Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

3. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980. október 24-én Budapesten megtartott vezetőségválasztó küldöttközgyűléséről

138 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. Beszámoló az MHT közgyűléséről megismételhetnék egyiket-másikat a mi körünkbon is, csak éppen fel kell őket rá kérni. Mások állandó résztvevői a különféle nemzetközi szervezetekben (ENSZ, UNESCO, FAO, WHO, WMO) folyó munkának. Nem jelentene számukra megterhelést, hogy idegen nyelven csevegjenek el 15—20 perces keretben benyomásaikról. Nem szorosan vett előadásra gondolok, csak vízügyi tárgyú beszélgetésre. Viszonylag sokan folytattak szakértői tevékenységet fejlődő országokban. Beszámolót is készítettek megbízójuknak. Miért ne ismertetnék amúgyis kész idegen nyelvű szövegüket idehaza? Évente tucatnyi tudoríányos dolgozatot küldünk különféle nemzetközi kongresszusokra. Habár sok esetben a hazai körökben már ismert dolgokról számolnak be, és talán nem is a szerzőjük ültette át őket idegen nyelvre, mégis értékes tartalmat adhatnának egy-egy klub-délutánnak. Megemlíthetem a tanulmányutak résztvevőinek élménybeszámolóit is — természetesen idegen nyelven és vetítéssel kísérve. Sokan filmeznek. További lehetőségként említem a külföldi lapokban megjelent szakcikkek és az új könyvek idegen nyelvű ismertetését. Ebben a vonatkozásban az ifjúsági tagoknak, sőt egyetemi hallgatóknak a részvételére számítanék. Érzékenyebb hallgatóimnak eleve borsódzik a hátuk, ha a javasolt összejöveteleken elhangzó nyelvtani hibákra és főként az idegen szavak kiojtésére gondolnak. (Már ti. a hozzászólók ós akérdóseket feltevők részéről). Nem félnék tőlük. A gátlások legyőzése és a szókincs gyarapítása a legfontosabb. Persze minden lehetőséget meg kellene ragadni külföldiek megszólaltatására is. A műegyetemnek, az OVH-nak, a VITUKI-nak gyakran vannak külföldi vendégei. Előzetes felkérés esetén tudományos előadásra is vállalkoznak. Egy kis beszélgetésre azonban e nélkül is kaphatók. Miért ne biztosítsunk számukra az eddiginél nagyobb nyilvánosságot? Megszólaltathatjuk a nemzetközi hidrológus továbbképző tanfolyamok egy-egy hallgatóját. Kiaknázhatjuk a külföldi testvér-egyesületekkel kialakult és még kialakítandó kapcsolatainkat. Nem riadnék el attól sem, hogy ajtót nyissunk külföldi cégek képviselőinek. Segítséget kaphatnánk a Szovjet Kultúra Házától, a francia—magyar műszaki-tájékoztatási központtól, ós tudományos filmeket kölcsönözhetnénk egyes követségektől. Az OVH ós a Műegyetem támogatásával még szakirányú nyelvtanfolyamok rendezése is szóba jöhetne, amelyeken az egyetemi hallgatókon kívül tagjaink is részt vehetnének. Sok lehetőség vár kiaknázásra. Meggyőződésem, hogy ha lesz Társaságunknak egy olyan szerve, amely külön feladatként és előre kidolgozott terv. szerint foglalkozik az idegen nyelvű előadások szervezésével és az előadók megnyerésével, a siker nem maradhat el. Természetesen legalább egy összejövetelre lenne szükség havonta, és különböző nyelveknek megfelelően párhuzamosán működő több szakcsoportra. Tudom, javaslatom ném alkalmas arra, hogy megvalósítását határozatban mondja ki a közgyűlés. Bízza azonban meg az Elnökséget, hogy alakítson a lehetőségek kivizsgálására egy „ad hoc" bizottságot. Remélem, hogy gondolatom Társaságunk tagjai körében és a MTESZ elnökségénél megértésre, a többi tagegyesületben pedig követőkre talál. Dr. Szálai György: Több hozzászólásban felmerült néhány olyan kérdés, amely bár nem kifejezetten egy szakmai-tudományos társadalmi egyesület közgyűlése elé tartozik, mégis érdemes velük röviden foglalkozni. Ezek: a demokratizmus kérdése, az ifjúság általános problémája röviden, és a műszaki értelmiség helyzetének problémája. A fiatalok ma nehezen tudják elkezdeni az életet, egzisztenciájukat nehezen tudják megalapozni, elsősorban anyagi okok miatt. Nehéz a fiatalok vállalatokon belüli előmenetele, a bérkategóriák alkalmazása eléggé merev. A fennálló problémák ellenére nem vagyunk pesszimisták atekintetben, hogy nem biztosított az utánpótlás. Ezek a fiatalok már új módon gondolkodnak, új körülmények között élnek, a kornak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, véleményeik is ennek megfelelően alakulnak. Ma a műszaki értelmiségnek nehezebb gazdasági körülmények között kell megnövekedett feladatokat jobb minőségben végrehajtania. Tóth elvtárs elmondta, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság a MTESZ-en belül a jobban értékelt egyesületek közé tartozik. Társaságunk mindig igyekezett megfelelni a kitűzött feladatoknak, folyamatosan keressük az új munkaformákat, amelyek a megváltozott feladatoknak jobban megfelelnek. Szeretnénk megszabadulni minden tekintetben a formalizmustól, reális és hasznos munkát szeretnénk végezni. Szó volt a nemzetközi munkáról, Zákonyi János és Goda László tagtársunk is foglalkozott ezzel. Joggal, hiszen az egyikük hivatalosan, a másikuk társadalmi úton foglalkozik ezzel. Anyagilag csökkentek lehetőségeink. Igaz, hogy ugyanakkor igyekszünk a kevesebb lehetőséget okosan felhasználni. Szeretnénk olyan útijelentéseket kapui a kiküldöttektől, amelyet a Társaság nyilvánossága elé tárhatunk, ezt a gyakorlatot már megkezdtük. Környei László tagtársunk a Hidrológiai Tájékoztatóról beszélt. Valóban a Tájékoztató megújult az elmúlt években, már az elmúlt közgyűlésen is megköszöntem ezt a munkát a Szerkesztő Bizottságnak. Egyetértünk ós csak elismeréssel szólhatunk arról, ahogyan a Tájékoztató megjelenik időben és tartalomban is. A FOB-ben valóban jelentős szerepet játszanak a vizes szakemberek, kétségkívül sok lehetőségünk lenne a vizes munka propagálására, de talán szervezésére is, és a kifelé nyújtott vízügyi szakértői munka tekintélyének emelésére is van lehetőség közvetett úton. Nemhiába Borsodi Területi Szervezetünk a legnagyobb területi szervezet. Többen taglalták ennek a területi szervezetnek a munkáját, mert a Borsodi Területi Szervezet valóban jól szervezett, elismerésre méltó munkát végez, és mindig pontosan igyekszik betartani azokat a nem hiába közzétett elveinket, felhívásunkat, amellyel azt a célt szeretnénk elérni, hogy valóban az általunk megkapott feladatokat teljesítse a Társaság. Dr. Illés György elnök megköszönte a hozzászólóknak az értékes vitát ós úgy értékelte, hogy alapvető ellenvetés nem merült fel. A küldöttközgyűlés a főtitkári beszámolót, az Ellenőrző Bizottság jelentését és a módosított Alapszabályt egyhangú szavazással elfogadta. A továbbiakban dr. Illeß György, a Társaság elnöke, illetve dr. Soós Gábor MEM miniszterhelyettes átadta a tárcakitüntetéseket, majd Dr. Illés György átnyújtotta a társasági kitüntetéseket. Dr. Szigyártó Zoltán, a Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj Bíráló Bizottságának elnöke ismertette a díjnyertes pályaműveket ós méltatta azokat. Dr. Illés György valamennyi kitüntetettnek gratulál. Megköszöni a tagság bizalmát és kéri, hogy a felmentést a lelépő vezetőségnek adja meg a közgyűlés. A közgyűlés felmentette a tisztviselőket. Dr. Illés György felkérte id. Ziegler Károlyt, hogy a korelnöki tisztséget vegye át. Id. Ziegler Károly felkéri Vezse Sándort, a Jelölő Bizottság elnökét, hogy ismertesse a vezetőségre vonatkozó elveket és javaslatokat. Vezse Sándor ismerteti a Jelölő Bizottság jelölt listáját. Dr. Szigyártó Zoltán, a Szavazatszedő Bizottság elnöke ismerteti a szavazás rendjét. A küldöttek a szünetben leadták szavazataikat. Szünet után Bencsik Béla, az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály elnöke az 1980. évi körös-völgyi árvízről tartott filmvetítéssel összekötött előadást. Id. Ziegler Károly felkéri dr. Szigyártó Zoltánt, a Szavazatszedő Bizottság elnökét, hogy ismertesse a szavazás eredményét. Dr. Szigyártó Zoltán ismertette a szavazás eredményét, amely szerint a jelölőlistákon szereplőket nagy többséggel megválasztották. Id. Ziegler Károly felkéri dr. Illés György megválasztott elnököt, hogy az elnöki zárszót tartsa meg.