Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

3. szám - Hunyadi Domokos: A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása

124 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. Hunyadi D.: A szennyvíziszap A Cd, Cu, Ni és Zn-en kívül mindig ajánlott azonban ellenőrizni a szennyvíziszap és a termőtalaj Cr, Pb es Hg tartalmát és a termő talajban a toxikus nehézfémek feldúsulási mértékét. Egyes növényekre különösen mérgező hatásúak (fitotoxikusak) a B, Cd, Cr, Cu, Ni és Zn. Pl. ha a talajban (pH s 6,5) nagyobb mint 3,00 mg/kg a Cd tartalom, akkor ez a talaj nehézfémtartalmára érzékenyebb növények (spenót, saláta, szójabab, stb.) produktivitását erősen csökkenti, viszont a talaj nehézfém tartalmára kevésbbé érzékeny növények (paradicsom, kelkáposzta, rizs, stb.) produktivitását a talajban lévő 100 mg/kg Cd tartalom sem csökkenti lényegesen. Az emberre és állatra igen mérgező hatásúak: az As, Cd, Hg, Mo, Pb és Se, melyek a májban és a vesében akkumulálódva ott káros elváltozásokat okoznak. Ez utóbbiak közül is a legveszélyesebbek a Cd és Hg, és ezeknek a legnagyobb a mobilitásuk (felszívódó képességük) a talajból a növények által való felvételre. Minél nagyobb a Zn/Cd arányszám, annál ke-vésbbé áll fenn a Cd mérgezés veszélye. A Cd mérgezés elkerülése céljából még megengedhető Zn/Cd koncentráció arány s 100 legyen. A Cd növény védőszerekkel, műtrágyázással és a levegő portartalmával (aeroimisszió) is bekerülhet a talajba. A Cd-nek emberre való igen nagyfokú mérgező hatása miatt a svéd kormány környezetvédelmi szempontból 1980. július 1-től megtiltotta a Cd tartalmú festékek, felületvédő anyagok és stabilizátorok forgalomba hozatalát. A toxikus nehézfémmérleg ellenőrzésére a szenyvíziszap összetételének félévenkénti, a talaj összetételének és tulajdonságainak (geokémiai és geofizikai) pedig legalább két évenkénti vizsgálata ajánlott. Tájékozásul a felnőtt ember számára még tolerálható toxikus nehézfém mennyiségeket a 14. táblázat tartalmazza. A termő talajokban maximálisan megengedhető nehézfém tartalmakat különböző országokban a 2., 3. és 4. táblázat tartalmazza. Az USA-ban végzett kísérleti eredmények azt mutatták, hogy mind lúgos kémhatású (pH = 7,6), a száraz szilárd anyagra vonatkoztatott 2,8% CaC0

3 tartalmú mind savanyú kémhatású (pH = 4,2) kommunális eredetű szennyvíziszappal trágyázott (5000 kg iszap száraz szilárd anyag/ha.a) talajokon például búza és kukorica termelésnél a növény gyökerében, szárában, kalászában, levelében és a kukorica csutkában lényeges mennyiségű Cd, Cu, Ni és Zn tartalom volt kimutatható, de a szemek csak igen kis mennyiségben tartalmaztak nehézfémeket. A növényi szövet Cu, Ni és Zn koncentrációja többékevésbé a talajba három éven át bevitt összes nehézfémmennyiséggel arányosan nőtt. Viszont a növényszövet Cd koncentrációja inkább igazodni látszott a talajba az első évben kihordott Cd mennyiséghez, mint a három éven át kihordott összes Cd mennyiséghez. A talaj minősége (geofizikai és geokémiai) a fiziológiai nehézfém aktivitásban jelentős differenciáltságot idéz elő. Ennélfogva a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásánál a toxikus nehézfémek kártékony hatását egyedül a talaj fokozódó nehézfém felvételéből megítélni hamis képet adna. A szennyvíziszapban, ill. a talajban lévő nehézfémek mobilitása vagyis a különböző növények által való felszívhatósága, ill. a felszívódás mérté14. táblázat A felnőtt ember számára egyes toxikus nehézfémeknek a legnagyobb tolerálható mennyisége az ivóvízben (WHO) és a hetenkénti összes táplálék (az ivóvizet is beleértve) mennyiségben Tab. 14. Die für einen erwachsenen Menschen einige höchstens tolerierbaren Schwermetallmengen im Trinkwasser (

WHO

) und in den wöchentlichen Nährstoffquantitäten (das Trinkwasser mitinbegriffen

) Toerálható toxikus anyagmennyiség felnőtt ember számára Nehézfém A hetenkénti összes Toxikus táplálékmennyi- Az ivóvízben anyag ségben az ivóvizet (WHO) is beleértve [mg/fő hét] [mg/l] As 0,7 0,05 Cd 0,07 0,005 Cr VI 0,7 0,05 Cu 14,0 1,0 Hg 0,015 0,001 Pb 0,70 0,05 Se 0,15 0,01 Zn 70,0 5,0 ke a növény fajtáján kívül a talaj összetevők bizonyos határértékeitől függ. Fontos szerepe van ezen a téren a talajnál: — a pH értéknek, — a kation kicserélő kapacitásnak, — mész (CaC0

3) tartalomnak, — az elektromos vezetőképességnek — a humusztartalomnak. Ugyanis a toxikus nehézfémeket a szerves anyagok adszorbeálják, ezáltal hatásukat csökkentik, illetőleg visszafogják. — A talaj homok, iszap és agyagtartalom százalékos részarányának (szitagörbe), vagyis a geokémiai és geofizikai tulajdonságoknak. IRODALOM [1] Hudson J. A. and Fennel: Disposal of Sewage to Land Chemical and Microbiological Aspects of Sludge to Land Policy. J. Water Pollution Control

, 1980. No. 3. [2] Tullander V.

: Final disposal of municipal waste in Sweden. J. Water Pollution Control F. 47. 1975. p. 688. [3] Smith, J. E.

—Joung K

. W.

—Dean RB

: Biological oxidation and desinfection of Sludge Water Research, 1975. No. 9. p. 17. [4] Henry C. Hyde: Effect of heavy metals in sludge on agricultural crops. J. WPCF 1979. No. 10. [5] Bingham F. T.

: Bioavailability of Cd. to food crops inrelation to heavi metal content of sludge amendes soil. Einvironm. Health Perspectives 28 1979. 39—43. Ed. US Dept. of Health Education a. Welfare. [6] U. S. Environmental Protection Agency (EPA) Environmetal Factors. Technical Bulletin, Federal Register. Vol. 42. No. 211. nov. 2. 1977. [7] Baker D. E.

—Amacher M. C.

—Leach R. M.

: Sewage sludge as a source of cadmium in soil-plant animal systems. Environm. Health Perspectives 28. 1979. 45—49. 8. Tabl. Ed. US Dept. of Health Education a.Welfare. [8] Hansen L. C.

—Hinesly T. D.

: Cadmium from soil amended with sewage sludge. Effects and resdueis in swine. Enwironm. Health Perspectives 28. (1979) 51—57. Ed. US Dept. of Health Education a.Welfare.