Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
3. szám - Hutter Erika–dr. Karácsonyi Sándor: A rétegvizek gázossága
108 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. Hutter E.—dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek MISKOLC SALB0TARJAH\\ NYIREGYHA1A DEBRECEN BUDAPEST SZOLNOK KECSKEMET ~/( BÉKÉSCSABA SZEGED METANTARTALOM (dm 3/m 3) 10 -30 30 -60 RÉTEGVIZEK GÁZOSSAGA 90 -130 m 3. ábra. A rétegvizek gázosaága (a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon) 90—130 m között Fig. 3. The gas content of artesian waters (in the Central- and Eastern parts of Hungary) at 90 to 130 m depths Abb. 3. Oasgehalt der Schichtenwässer (zwischen Donau und Theiss und jenseits der Theiss) zwischen 90—130 m ben harmadik összefüggő gázos terület Szolnoktól D-re az országhatárig terjed D felé kiszélesedve. A gázveszélyes terület nagysága lényegében a magasabb mélységközökével megegyező, azonban a Duna-Tisza közére eső arányeltolódás jellemzi. A nagyalföldi medenceegységek fejlődésmenete az adott rétegközben változatlanul megmaradt (a Tiszántúl É-i és D-i kettétagolódása gázmentes hátságokkal). Közvetlen az összefüggés a Dunavölgy és a Tiszavölgy szegedi süllyedéke között a dunai törmelékkúp pleisztocén előtti fejlődésmenete alapján. Szinte váratlan az az ÉK-DNy irányú beszakadás, ami a, Bodrog-Tisza és a Tisza—Hernád—Sajó összefolyásai között található jelentős gáztartalommal. a 230—330 m-ek közötti rétegösszletben (6. ábra) a Tiszántúl É-i részén már csak elszigetelt, de erősen gázos foltok jelölhetők ki. A SzolnokBékéscsaba vonaltól, valamint a Szolnok — Kecskemét — Kalocsa vonaltól D-re eső terület összefüggő gázossága azonban szembetűnő. Ezen belül a Szarvas — Orosháza közötti terület minősül fokozottan gázosnak. Az AlsóDuna-völgy K-i oldala, a Duna vonalát követve ugyancsak viszonylag gázos- terület. Ebben a rétegösszletben a Zagyva- és a Tarna völgye, sőt a Mátrahegység előterének egy részén is gázveszélyes területek is találhatók. Az előzőeknek megfelelően változatlan a Tiszántúl É-i és D-i elhatárolódása, valamint a battonyai hátság bekapcsolódása a Berettyó beömlésénél. Kifejezett a Duna D-i szakasza, s a szegedi süllyedék kapcsolata, de oly módon, hogy a Duna É-D-i beszakadása (Baja irányában) határozott egységet alkot. A miocén szerkezeti irányok átöröklődése is kifejeződik a 230—330 m mélységköz térképlapján, különösen az alföldi medence peremeken, így a Zagyvavölgyben s a Mátraalja előtéri süllyedőkében.
