Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
3. szám - Hutter Erika–dr. Karácsonyi Sándor: A rétegvizek gázossága
116 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. Hutter E.—dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek MISKOLC SALGOTARJANNYIREGYHA DEBRECEN BUDAPEST SZOLNOK KECSKEMET •SCSABA SZEGED METÁN TARTALOM ( dm 3/m 3) 10 -30 RETEGV/ZEK GÁZOSSÁ GA 30 - 70 m 1. ábra. A rétegvizek gázossága (a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon) 30—70 m között Fig. 1• The gas content of artesian waters (in the Central- and Eastern parts of Hungary) at 30 to 70 m depths Abb. 1. Gasgehalt der Schichtenwässer ( zwischen Donau und Theiss und jenseits der Theiss) zwischen 30—70 m vízkivétel nagy területen, nagyobb gyakorisággal indult meg ós 920 kút adata állt rendelkezésre. Jelentős az eltérés nemcsak a gázos területek alaprajzi növekedését, de az egymástól függetlenül szerkesztett térképek vízadóinak vetületi kiterjedését illetően is. Ez néha a megnyitott gázos víztároló területegységek tengelyének árfordulását is előidézte az adott részek földtani fejlődésmenetének függvényében a 70—90 m közötti rétegek gázosságánál nagy a hasonlatosság mind a területi elterjedésében, mind a gázosság helyére vonatkozóan a 70 m-ig terjedő mélységközzel (2. ábra). Az eltérés elsősorban a metántartalmakban mutatkozik, amelyek a metánfoltok lehatárolódásait inkább virtuálisan, mint lényegüket érintve befolyásolják. Közös vonás a gázmentes vízadórétegek egymásra vetülése mind a Battonyai-hátság, mind pedig a Debrecentől DK-re és É-ra, lévő területeken. Mivel a DunaTisza közi hátság kiemelkedő trendje az adott rétegközben a képződése idején megmaradt, ebből a terület vizeinek gázszegénysége megmagyarázódik. A pleisztocénban hátságként (medenceépülési gátként) válaszvonal volt a Duna és a Tisza vízvidékeinek feltöltési területei között. A tiszai és körösi süllyedékek területét a gázosság fokozódása is kiemeli. — a 90—130 m közötti rétegösszlet (3. ábra) nagyobbrészt a Tiszántúlon tartalmaz robbanásveszélyes gázt. Szembetűnő, hogy területi kiterjedése az előzőknél lényegesen kisebb,a vizek gáztartalma viszont általában magasabb. A 90—130 m-ek közötti rétegösszlet gázveszélyes területének határát csak a Zagyva fölött képezi a Tisza vonala, ettől D-re a gázveszélyes terület határa lényegesen K-re tolódik. A Duna-Tisza közén a gázveszélyességet jelző foltok'száma ós kiterjedése az előzőkhöz képest
