Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

3. szám - Dr. Entz Béla: Fenékkotrásos területek vizsgálata a Balatonban. I. Vízminőségi és fenékfauna vizsgálatok 1980-ban a balatongyöröki kísérleti kotrás területén

Dr. Entz B.: Fenékkotrásos terület Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. 101 6/26 7/7 7/22 8/7 8/19 9/2 9/17 9/30 10/14 5. ábra. Árvaszúnyoglárvák (Chironomidae) biomasszá­jának kéthetenkénti változása júniustól októberig. (1.— 4. gy. h.) Fig 5. Bi-weekly variations in the biomass of the chirono­mid larvae from June to October at the sampling sites 1 to 4 Abb. 5. Zweiwöchentliche Änderung der Biomasse der Mückenlarven (Chironomidae) von Juni bis Oktober (Sammelstellen 1.—-4.) dékszintből felhalmozódó, csaknem kagylóhéj­mentes üledék található, ami kedvező lehet a lár­vák növekedésére (5. ábra). A nádasban más populációdinamikájú, való­színűleg más árvaszúnyogfajok, ill. törzsek domi­náltak. Azok kora júliusi és augusztus végi raj­zásán^ kívül egy októberi rajzása is valószínű. Egészen más viszonyokat észleltünk a csővájó férgeken (Tubificidae) . Ezek biomasszája tavasz ­szal kicsi volt és a nyíltvízi kontrol területen vala­mint a kotrási gödörben augusztus-szeptember­ben érte el a maximumát, majd csökkenni kezdett. Ezzel szemben a nádasban a biomassza még októ­berben is tovább növekedett, talán a vízfenéken az ősszel fokozottabban felgyülemlő szerves tör­melék (pl. korhadó nádlevelek, pusztuló hínárnö­vények és élőbevonat) következtében. Figyelem­reméltó, hogy a kotrási területen — akárcsak az árvaszúnyoglárvák eseteiében — a biomassza ha­tározottan magasabb volt a kontrol területeknél, gyakran még az utóbbiak kétszeresét is megha­ladva. A nádasban mért Oligochaeta biomassza azonban még ezt is jóval felülmúlta (6. és 7. ábra). A kotrási terület iszapjában, mint említettük, üres kagyló- és csigahéjak alig fordultak elő, hi­szen ezek a kotrás során a felső iszapréteggel együtt kikerültek a gödörből. Lehet, hogy ez ked­vező volt a vizsgált két tömeges állatcsoport szá­mára. Az üres vándorkagylóhéjak (Dreissena po­lymorphs Pall.) száma például a 2. és 4. gyűjtőhe­lyeken négyzetméterenként 7 — 8000 volt, szem­ben az 1. gy. h. 120-as egyedszámával. Hasonló különbség volt a kavicscsigahéjak (Lithoglyphus naticoides) számában is (1 — 3 ezer illetőleg 50 — 70). Más puhatestűek üres héja csak elszór­tan volt található. A fentiekből kitűnik, hogy a kotrási terület 1980 nyári félévében sem limnokémiai viszonyai 6/26 7/7 7/22 8/7 8/19 9/2 9/179/30 10/14 6. ábra. Gsővájóférgek (Tubificidae) biomasszája a gyűjtési periódusban 1.gy.h. (baloldali skála) — . 2.+ 4.gy.h. összesített biomasszája (bal oldali skála) 1. + 2. + 3. + 4. gy. h.-ek összbiomasszája (jobb oldali skála) 3. gy. h. biomasszája (bal oldali skála). Fig. 6. Biomass of the Tubificidae over the sampling period Sampling site 1 (left-hand scale) Combined hiomass of sites 2 + 4 (left­hand scale) Combined biomass of sites 1 + 2 + 3 + 4 (right-hand scale) Biomass at site 3 (left-hand scale) Abb. 6. Biomasse der Tubificidae in der Sammlungs­periode — . — 1 Sammelstelle (linksseitige Skala) Summierte Biomasse der Sammelstelle 2. + 4. (linkssei­tige Skala) Gesammtbiomasse der Sammelstellen 1. + 2. + 3. + 4. (rechtsseitige Skala) Biomasse der Sammelstelle 3. (linksseitige Skala) (állandó 50% feletti 0 2 telítettség, magas pH stb.) révén, sem a béntosz gazdag makrofaunája alap­ján nem jelentett veszélyt az élővilág számára. Lehet, hogy 1979-ben a Keszthely melletti árokban észlelt alacsony oxigénértékek az akkor odajutott szennyvíz (vágóhíd, tejüzem) hatásával, nem pe­dig az árok kialakításával kapcsolatosak, és a szennyvízterhelés megszűnte után 1980-ban nem is voltak kimutathatók. Nem szabad azonban fi­gyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy 1980­ban hosszantartó csendes, meleg nyári napok egy­általában nem voltak, már pedig közismert, hogy oxigénhiány kialakulását a fenék közelében éppen ezek döntően előmozdíthatják. A balatongyöröki árok makrobentoszának bio­masszája 1980-ban átlagosan közel másfélszeres volt a környező területekhez viszonyítva. Annak eldöntése, hogy ez pozitív vagy negatív jelenség­nek minősíthető-e a tavi élet szempontjából, a jö­vő feladata, bár jelentőségét a kikotort területek kis felülete miatt semmiképpen sem szabad túl­becsülni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom