Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

5. szám - Dr. Takács Sándor–Vukovich Ferenc–Román Sándor: Vízminőség változása a borsodi regionális vízellátó rendszerben

Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. 201 Vízminőség változása a borsodi regionális vízellátó rendszerben DR. TAKÁCS SÁNDOR,* VUKOVICH FERENC,* ROMÁN SÁNDOR* A több települést ellátó regionális vízművek létesítését gazdasági, hidrogeológiai stb. okok indokolják. A vízműrendszerhez kiterjedt vezetékhálózat, tározó és átemelő tartozik. A víznyerőhelyek változatosak: talajvízre, mélységi vízre telepített kutak, felszíni vízkivétel, talajvízdúsítás stb. Az eltérő minőségű vizek a hálózatban keverednek, ami másodlagos változásokat eredményezhet. A hosszú csőhálózatban kioldódás is bekövetkezhet. A szabad klór koncentrációjának csökkenésével, eltűnésével a hálózatban, tározókban mikroorganizmus szaporodás léphet fel. A csövekben, tározókban — az áramlási viszonyoktól is függően — több-kevesebb üledék (vasés mangán-hidroxid iszap) képződik. Ez kedvezhet a mikroflóra életfeltételeinek. A borsodi regionális vízellátó rendszer (továbbiakban BRV) tervezése és kivitelezése 1955-ben kezdődött. Ez volt az ország első regionális vízműve. Elsőként a kazincbarcikai és borsodsziráki vízműtelep és a hozzácsatlakozó gerinchálózat készült el. A későbbi ütemekben létesült a rakacai víztározó (térfogat 5,2 millió m

3), majd a lázbérci tározó (térfogata 5,8 millió m

3) és víztisztítómű. A vízbázis, a víztermelő kapacitás és a hálózat bővítése lényegében ma is tart. Ali vízműtelep névleges kapacitása 75 000 m

3/nap. A gerinchálózat hossza 288 km. A vezeték anyagát tekintve öntöttvas 98 km, acél 63 km, azbesztcement 118 km és pvc 9 km. A tározó kapacitás kb. 15 000 m

3. Az ellátott települések száma 45 (ebből 2 város), a lakosságé 180 000 fő. Ezen kívül egy vízműtelep napi 8—10 000 m

3-rel ellátja Miskolc egyik lakótelepét. A víztermelő telepek egy részén az ivóvizet talajvízből (Borsodszirák I, I/a, Kazincbarcika II, Il/a, Putnok, Bánréve, Boldva I/c) nyerik, másik részén felszíni vízből — Sajóecsegen a Bódva folyóból, Lázbércen a víztározóból —, talajvízdúsítást végeznek a borsodsziráki I. vízműnél. A víztisztítási technológia változatos: vas- mangántalanítás, derítés, gyors és aktívszén szűrők, ózonos és klórgázos fertőtlenítés. A BRV rendszer sémája az 1. ábrán látható. A hálózaton feltüntetett mintavételi helyeken kívül a víztermelőtelepen is egyidejűleg mintáztunk. A BRV-hez tartozó egyes vízműveket, a hálózati vízminőséget és a lázbérci tározót több szerző vizsgálta, és arról közleményben számolt be [1—7]. A hálózat másodlagos szennyeződésével a Magyar Hidrológiai Társaság soproni szemináriuma fogadkozott. Kitűnő összefoglalást ad a témáról Öllős G. [8] tanulmánya. A folyamatos vizsgálatok alapján válogattuk ki 6 és fél év (1980. augusztus 31-ig) adataiból az értékeléshez szükséges jellemző eredményeket. * Borsod megyi KÖJÁL; Miskolc. I. ábra. A borsodi regionális vízellátó rendszer hálózatának vázlata Puc. 1. CxeMa cucmeMbi peeuoHüAbHoao eodocHaOstceHuii Eopuiod Abb. 1. Schema des Netzes des Borsoder regionálen Wasserversor gungssystems Vizsgálati módszerek A kémiai vizsgálatokat az MSZ 448 vonatkozó lapjai a bakteriológiait az MSZ 22901—71 előírásai szerint végeztük. Feldolgoztunk és értékeltünk 1976 mintát (kémiai ós bakteriológiai). Az éves vizsgálatok eredményeiből matematikai átlagot számoltunk, ós az ábrákon azt tüntettük fel. Célunk volt egyrészt a termelt, másrészt a hálózati — különböző minőségű kevert — víz kémiai és bakteriológiai paraméterei változásának megismerése. Ennek megfelelően választottuk ki a hálózati mintavételi helyeket is, a vízműtelephez közelebb, illetve távolabb. A Sajószentpéteri Üveggyár (közelebbi) ós Kazincbarcika Kegyérgyári (távolabbi) hálózatban a Borsodszirák I. ós I/a. telepi víz keveredik (2—4. ábrák). A sajónémeti átemelőben (közelebbi) és az ózdi (távolabbi) hálózatban a lázbérci, putnoki és bánrévei vízműtelepek kevert vize van (5—7. ábra). A rudabányai hálózatban a borsodsziráki I. telep és a lázbérci vízmű vize találkozik (8—10. ábra). A boldvai I/c. vízműtelep vizének hálózati változását a sajókeresztúri és szirmabesenyői, a kazincbarcikai II. és Il/a. vízmű kevert vizét a telepen ós a városi mintavételi helyen kísértük figyelemmel. Ezek adataira csak a szöveges részben utalunk. Eredmények A borsodsziráki I. és Íja. telepen az ivóvíz nitrát tartalma emelkedik. Feltűnő ez az I/a. vízműtelepnél, ahol 1978-ban mértünk 40 mg/l maximumot is. Ha ez a tendencia marad, úgy várhatóan a nitrát meghaladja a „tűrhető" határértéket (a ,,megfelelő"-t már túllépte). A hálózati minták nitrát tartalma szinte teljesen követi a vízműtelepi mintákét. A kenyérgyárnál a nitrát változása