Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Ágoston B.—dr. Lelkes J.: Az öntözési intenzitás Hidrológiai Közlöny 1981. 2. sz. 87 — a perforált tömlők egymás mellett úgy helyez­hetők el, hogy minden második tömlő perfo­rációja esik egyvonalba, ezáltal a víz egyidő­ben történő felületre adagolása optimális. IRODALOM [I] CLAUDE H. P. et. al.: Folyamatosan mozgó öntö­zőberendezések (Continously moving mechanical sprinkler systems) Sprinkler Irrigation. Fourth Edition 1975. Sprinkler Irrigation Association. Editors Press, USA, 310—339. p. [2"] FEKETE, I.: Korszerű öntözőberendezések. Öntö­zéses Gazdálkodás, Szarvas, 1974. No 1. 55—63.p. [3] GUBER, K. V.: Esőztető gépek termelékenység növelésének néháliy kérdése (Nekotoriie voproszü uvelicsenija proizvoditelnoszti dozsdevalniih masin). Traktorü i Szelhozmasinü. 1974. évf. 10. sz. 19—21. p. [4] JANURIK, V. et. al.: Az öntözővíz adagolás egy gépesített automatizált megoldása felületi öntözés­nél. Hidrológiai Közlöny, 1976. 3. sz. [5] KRUZSILIN, 1. P. et. al.: Intenzív legelők DDA 100 M berendezéssel való öntözésének sajátosságai. (Oszobennoszti orosenija kulturnüh pasztbis masi­noj DDA 100 M) Gidroteclinika i Meliorácija. 1975. 9. sz. 28—33. p. [6] MARJAI, Gy.: Az öntözőmódszerek értékelésének és összehasonlításának kulturtechnikai kérdései. Öntözéses Gazdálkodás, Szarvas, 1964. No 2. 25— 32. p. [7] MILENIN, B. O.: Az eső főbb paramétereinek ki­választásáról esőztető berendezéseknél (O vibore osznovnüh parainetrov dozsdja dija oeenki dozs­devalniih masin i usztanovok.) Gidroteclinika i Me­liorácija. 1970. 8. sz. 77—80. p. [8] MOSZKVICSÉI', U. A. et. al.: A Fregat esőztető berendezés agronómiai értékelése (Agrooeenka dozs­devalnoj masinü Fregat) Gidroteclinika i Meliorácija, 1975. 4. sz. 43—47. p. [9] OROSZLÁNY, /.: Öntöző berendezések összeha­sonlító értékelése. Öntözéses Gazdálkodás, Szarvas, 1969. No. 2. 3—11. p. Ana,in3 peryjiHpyeMOCTH mhtchcmbhoctm OpOLUeHIlfl CaMOXOAHblMH AOWAeBajlbHbIMH MailIHHaMH fl-p AeouimoH, B.—d-p JleAKeui, fl. .üocTHrHyTbie h3mh pe3yjibTaTbi ncnbiTaHiiií Oasii­pyiOTOl Ha 0C03H3HHH TOrO, HTO npH OpOUieHHH CaMOXOfl­HblMH MailIHHaMH BOAY H3fl0 nOAaBaTb B aaBHCHMOCTH OT BOAonorjiomaioinero cBoiicTBa no iiBi>i, co BpeMeHCM yMeHbiiiafl pacxoA. Ha puc. 2 noKa3an npHimun pac­npe«ejieHiiíi pacxoAa, nosaBaeMoro Ha AO>KAeBajibHyio MaiuHHy K3P3LU-10. flo 3aBHCHM0CTii 1 momího onpe­aejiHTb pacxoa «03aT0pa, a Ha 0CH0BaHHH ypaBiieHHfl 2 mo>kho onpeflemiTb ocaaoK b 3aBnciiM0CTn ot cKopocni flBHweHHfl «03iipyiomero annapaTa. AHa^H30M npoyecca BOAonoAami mu najin otbct na hc­KQTopbie, nocTaBJieHHbie b jiHTepaType Bonpocbi b cbji3h c opomeimeM (pnc. 1), a pe3yjibraTaMH CO6CTBCHHI>IX H3­Mepcmiií MU HarjijiflHO NOKA3BIBAEM ycjioBHji opouieHHji Öe3 yTCIKH (pHC. 3). HHTeHCIIBHOCrb fl03Hp0BaHllfl, co­MeTaioiuyiocH c KpiiBoü BOAonorjiomeHiui n yMenbiuaio­myrocíi co BPEMEHEM, MO>KHO ocymecTBinb npocrbiMii cpeacTBaMH Ha caMoxoAHbix MauiHHax KaK p,nn noBepx­HüCTHoro nojiHBa, TaK H AAJI AWKAeBaHiui. Mi»i yCTanoBHJiH, hto npn nojib30BaHHH mbtoaom yjiyt­maeTCfl KaiecTBo opomeniia h Ha noMBax, njioxo norjio­IUaK)lHHX BOAy, yBeJIIlMHBaCTCÍI IipOI13BOAHTeJlbHOCTb opouieiniíi ii yMeHbiiiaioTCSi noTepii BOAH. Ha ocHOBaHiiii Haoiiix pc3yjibTaTOB iicnbiTaHHií MU cocTaBHJiii noMorpaMMy (pnc. 4) A-nfl AHana30Ha BejnmiiH, BcxpewaiomHxoi na npai<THKe. Ha ocHOBaHim BejiHmiHbi >KejiarcjibHoro ocaAKa h H3MepeHHoro BpeMcim HH<j)HJibT­pauim MOJKHO liaAOKHO H (ibICTpO OnpeAejIHTb npOCTO H3MeHjieMbie SKcmiyarauHOHiibie napaMeTpu II 3THM oöecnemiTb miipoKiie BOSMOJKHOCTII npiicnocaöjiHBaHiiH opociiTejibHoii ycranoBKH K IIOMBC. Untorsurhuiig dor Kpgiilierungsmüfíliclikeit der Hcwiissenmifsintcnsitat bei fnhrbnron Betrieb der Bewasserungsiiuischinen Dr. Agostoyi, B.—Dr. Lelkes, J. Die vváhrend den Untersuchungen erhaltenen Re­sultate fussen auf jener Erkennnng, dass bei Einri­chtungen mit fahrbarem Betrieb der Bodenschluck­fáhigkeit entspreehend, die Wasserbesohiekung mit zeitlieh verringernder Intensitát vorgenommen werden muss, Bei Oberflaohen-Bewásserungsmaschinen (Kö­rös 10) istdas Prinzip der Wasserverteilung in der Abb. 2. ersiehtlich. Lant (lem 1. Zusainmenhmig kann die Abflussmenge des Besehickungselements aufgrund der sich lant Gleicliung 2 bewegenden Geschwindigkeit des Beschiokungselements festgestellt werden. Mit der Analysierung des Wasserbeschiekungsver­fahrens gaben vvir anf einige aus dem Sohrifttum ent­nommenen Fragen Antwort (Abb. 1.) und veranscha­ulichen die Bedingungen der Bewásserung ohne Abf­luss, aueh aufgrund unserer eigenen Messergebnisse (Abb. 3.) Das Zustandebringen der sich zeitlieh verrin­gernden, der Wasserschluck-Kurve anpassenden Be­schic.kungsintensitát kann mit einfachen Mitteln ver­wirklicht werden, sowohl bei Oberfláchen-, als auch bei Bewásserungsmaschinen mit fahrendem Betrieb. Es wurde festgestellt, dass im Falle der Berücksi­chtigung der Methode sich die Qualitát der Bewásse­rung auch an Böden mit ungiinstiger Schluckfáhigkeit verbessert, die Bewásserungsintensitat erhöht und die Wasserverluste verringert werden können. Aufgrund unserer Untersuehungsresult ate habén wir ein Nomogramm (Abb. 4.) für die in der Bewássere­rungspraxis vorkommenden Wertbereiehe konstrui­ert. Aufgrund der gemessenen Zeit der erwünschten Wasserbedeckung und Einsickerung können die ein­fach variablen Betriebsparameter mit sieherheit sehnell bestimmt werden und somit ist der Anpassung der Oberflachenbewásserungsmaschine zuni Boden eine weite Möglichkeit geboten. Több küldöldi szakfolyóirat megállapította, hogy az olajválság következtében előállott energiahiány miatt mindinkább előtérbe kerül a folyamatosan újratermelődő vízienergia fokozottabb felhasználása. Az Európai Gaz­dasági Bizottság 1979. novemberében Athénben nem­zetközi szinpózionon foglalkozott az energiahiány okozta kérdésekkel, elsősorban Európa vizerőkészletével és vízienergia termelésével. A világ vízerőkészletének je­lenleg mindössze 13%-át használják ki, ezt is legkevésbé a fejlődő országokban, ahol még a viszonylag kis erőmű­vek is nagy problémákat oldhatnának meg. Érdemes emlékeztetni arra, hogy egyes szomszédos, vagy közeli országokban mennyi a vízienergia termelés részesedése az összes energiatermelésből: Ausztriában 67,3%, Jugo­szláviában 52,3% a vízenergia, míg Bulgáriában csak 8,5%, a Német Szövetségi Köztársaságban pedig 4,2 % (1975—76-ban). Sz. I.-né

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom