Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Horváth L.—Szeredai L.—Várday N.: Automatizált Hidrológiai Közlöny 1981. 2. sz. 71 [3] UND P/WHO Project : Vízminőségi mintaterületek Magyarországon — Project zárójelentés — HUN/ 71 /505-HUN/ PIP OOl-OVH Bp., 1976. dec. (11. p. 122). [4] OVII (Danicska L.—Szirota /.): A vízgazdálkodás hosszú távú (1976-1990) fejlesztésének terve — Bp. 1978. febr. [5] Horváth L., Pannonhalmi M., Várday N.\ A Duna vízminősége és vízminőségi változásai, 1968-1978. (Kézirat, ÉDtVIZTG, Győr). [6] A Balaton üdülőkörzet regionális rendezési tervének jóváhagyása. — 1013/1979. (VI. 20) Mt. h., Magyar Közlöny. [7] Maiz, F.\ Münchner Beitrage zur Abwasser-, Fischerei únd Flnssbiologie. Band 19. pp. 284.... 304—R. Oldenbourg München, 1971. [8] Gleary, E.\ Journ. Am. Water Works. 4ss. No 11. 1962.' [9] Seibert, H. J.; Siemens—Zeitsclirift, IX. 1973. pp. 645 649. [10] Haiman O., Szeredai L.; Automatizálás, 1977. 1. pp. 47 52. [11 ] Lipták, B. G.\ Instr. Techn., Jan. 1974., pp. 43 45. [12] BBC Metrawatt GmBH: „GTU 801 System", 1975. [13] Szeredai L., Berke B., Pálos L., Mérés és Automatika, XXIV. évf. 12. pp. 468 473., (1976). [14] Szeredai L., Fejes E.; Automatizálás, 1976. 8. pp. 30 35. [15] Barratt, B.; Environmental Science and Technology, No 2, 1978. pp. 154 162. [16] Cottrell, C. T.; Pollution Monitor. 39. 1977. (okt/ nov) p. 12. 111.: Water and Waste Treatment, 21. k. 10. 1978. pp. 42., 45 51. [17] Valenta, P., Iiützel, H., stb.; Fresenius Zeitschrift für Analytische Cliemie, 292. k. 2. 1978. pp. 120 125. 118] Pintér Gy., Literáthy P.; Hidrológiai Közlöny, 1975. 7. pp. 281 290. [19] Hinge: Automated Water Quality Monitoring System of River Lee — WRC Conference: „Instruments and Control Systems i'or the Water Industry", 15-17 Sept. 1975. London. [20] Gzapolai I. és tsai.: Vízminőségmérő állomások rendszertechnikai kutatása. — Tanulmány, témaszám: 05-50-1 701, MMG-AM KFI, Bp. 1976. [21] Szabó A.; Automatizálás, 1976. 8. pp. 7. ... 13. [22] Pintér Gy., Szeredai L., Fázold A., Szegi A.-, Acta Imeko 1976. pp. 255 264. [23] Szeredai L., Harangozóné, Blazsó T.; Mérés és Automatika, XXVI. évf. 3. pp. 114 1 17., (1978). [24] Horváth L., Ttohály G-né., Szeredai L., Várday A

7.; Telecontrol, 1978/1. pp. 17 22. [25] Horváth L., Várday N.; Szimpóziuma po teme 11-06. 1978. doklad No 1. (KGST, Vízügyi Vezetők Értekezlete). Anwenilung von Monitorstationen zur Kontrolié der Wassergüte Horváth, L.—Szeredai, L.—Várday, N. Die mit fortschreitender Wirtschaftsentwicklung einhergehende Beeintrachtigung und Gefahrdung der Wassergüte erfordert eine wirksamere Wassergütekontrolle als bisher. Eine dieser Möglichkeiten ist der Ausbau von automatischen Kontrollstationen bzw. Systeme. Aus dieser Sicht ist es günstig, dass die notwendigen Instrumente, die Datenübertragungs — und Vorarbeitungseinrichtungen auch in den RGW-Staaten entwickelt werden. Der Einba"u der Station kann aber nur aufgrund einer sorgfaltigen Ermessung des Tnformationsbedarfs und der Resultate einer technischwirtschaftlichen Kosten-Nutzen-Analise erfolgen. Die Messergebnisse und Betriebserfahrungen der in Ungarn bisher errichteten 10 Stationen bestátigen Existenzrecht und Notwendigkeit der Weiterentwicklung dieses Weges zur Wassergütekontrolles. Nyelvművelés A Vízügyi Közlemények 1916. évi 2. számának 170. oldalán Bogdánfy Ödön tollából érdekes eszmefuttatást találtunk. Kevéssé ismert voltára tekintettel érdemes 66 év múlva újra visszatérnünk rá. (Maga a közlemény annak idején a Magyar Nyelv c. folyóirat 1915. decemberi számában is megjelent.) A közlemény — kihagyva egyes részleteit —: „Böge, csege. E két mesterszót egyre gyakrabban használják műszaki irodalmunkban. A böge szó megrekedt vizet jelent, vagyis jobban mondva olyan medret, melyben a víz áll, vagy lassan folydogál. Legelőször Vedres /síránnak: «A' túl .a' tiszai nagyobb árvizek eltéríthetéséről egy-két szó» (Pesten, 1830.) című értekezésében olvastam. Itt Vedres az 1816-idi tiszai árvíz leírásában többek között a következőket mondja: íSzegedről a kikindai vásárra hajókon mentek a kereskedők és mesteremberek s onnét a Bögecsatornáig szabadon lehetett mindenfelé csolnakázni.D E mondatból az tűnik ki, hogy a Béga és Böge szó egyet jelent. Péch József, ki valaha a Béga-csatorna mérnöke volt, említette, hogy a Béga mentén szokásos szólás: Menjünk fürödni a Bögébe, csónakázzunk a Bogén stb. Egyes régi térképeken a Béga Bege néven szerepel. . . .Egyébként nemcsak a Béga szerepel Böge, vagy Bega néven, hanem más eldugult, vagy lassan folyó víz is. Ortvay (lásd: Magyarország régi vízrajza, I. köt. 117 1.) Anonymus Beguey-ét, amely szintén a Bégát jelenti (akár a folyót, akár a hasonnevű várat), a görög pege - forrás, patak, csermely — szótól származtatja. Ujabban (1916!) böge szóval a hajózó csatornák két-két vízlépcsője közötti szakaszát jelölik. Sőt, ha a folyókat duzzasztógát és csege segítségével lépcsőzik és mesterséges úton hajózhatóvá teszik, vagyis,mint mondani szokták, csatornázzák, két-két vízlépcső közötti folyószakaszt is bögének neveznek. A szó tehát újabb használatban a hajózás számára mesterségesen elrekesztett vizet jelent s a francia bief-nek, a német Haltung-nak felel meg. A böge szó ebben az értelemben a múlt század 80-as éveiben kezdett elterjedni; én a «Hajózás a szárazföldi vizeken» című munkában (1885) bukkantam rá először. A csege a esek, cseke, szege, zege szóból származik s tulajdonképpen vízen való átkelő helyet, vagy vízrekesztéket jelent. Újabban csege szóval Fekete Zsigmond ajánlatára (lásd: a Mérnök- és Építész Egylet Közlönye 1880. évi kötetének 588. lapját) azt az építményt jelölik, mely a csatornákban és csatornázott folyókban a hajóknak a vízlépcsőkön való átkelését lehetővé teszi s melyet a német Kammerschleuse és a francia écluse a sas névvel nevez. Tehát a szó újabb használatban mind a vízrekeszték, mind a vízen való átkelőhely értelmének megfelel. A csege szó műszaki irodalmunkban majdnem teljesen kiszorította már a kamara-zsilip szót, mely a Kammerschleuse szolgai fordítása." Mindezekhez 1980-ban annyit fűzhetünk, hogy a csege szó kiveszett köznyelvünkből is, műszaki irodalmunkból is, bár a Magyar nyelv Értelmező Szótára még, mint régiest, említi. Bonyolultabb a böge szó sorsa. Ezt szakmai gyakorlatunk ós szakirodalmunk mindmáig használja, bár az Értelmező Szótár nem tartalmazza. Igaz az is, hogy a nagyközönség, sőt a vízügyi szakemberek jórésze nincs tisztában az értelmével és szükség esetén hosszasan magyarázni kell, mit is jelent a böge szó voltaképpen. Érdemes-e ezért a böge szó használatát erőltetnünk, s nem lenne-e helyesebb az azonos értelmű, de mindenki számára érthető medence, tartály, vagy duzzasztótér szavakkal helyettesítenünk? A csege szót sem őrizte meg a nyelvhasználat, holott az még helységneveinkben (pl. Tiszacsege) is előfordul. Dr. Vágás István