Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
2. szám - Dr. Kovács György: A hidrológiai tevékenység szerkezeti jellemzéséről
Dr. Kovács Gy.: A hidrológiai tevékenység Hidrológiai Közlöny 1981. 2. sz. 61 nunk azonban azt is, hogy miért vontuk egy csoportba az oldott sók és a biológiai összetevők tanulmányozását. Közismert, hogy a víz biológiai jellege és kémiai összetétele szoros kölcsönhatásban vannak. Sok esetben kémiai módszereket alkalmazunk biológiai paraméterek meghatározásához (pl. a biológiai oxigén igény méri a vízben lévő szervesanyag mennyiségét). Nagyon korlátozott mennyiségű információ állna rendelkezésünkre, ha a körfolyamat egészét csak biológiai szempontból kívánnánk jellemezni, hiszen a részletes hidrobiológiái elemzés általában egy-egy különleges élettér vizsgálatára szorítkozik csupán (pl. tavak, mocsarak, tározók, biológiailag elkülönülő folyószakaszok), anélkül, hogy érdeklődési köre az egész ciklusra kiterjedne. A felsorolt korlátozó tényeket szem előtt tartva az javasolható, hogy a víz minőségének vizsgálata az érintett anyagok összevont csoportját alkossa, elhanyagolva a kémiai vagy a biológiai megközelítésben mutatkozó különbséget. Van olyan vélemény is, amely szerint a mennyiségi és a minőségi szempontok nem szétválaszthatok, hiszen az oldott sók és a biológiai összetevők hordozója minden esetben az áramló víz. A kémiai vagy a biológiai transzportot csak a folyékony vagy a szilárd halmazállapotú víz mozgásának a vizsgálatával együtt tanulmányozhatjuk. Figyelembe véve a vízminőség elemzésének két lehetséges változatát és azt a tényt, hogy a folyékony halmazállapotú víz tanulmányozása igényli a legsokrétűbb rendszer vizsgálatát, indokolt ezért, hogy az anyagok szerinti csoportosítás esetében is megosszuk ezt a nagy témakört elkülönítve a hidrológiai körfolyamat kontinentális szaff O kaszának felszín feletti és felszín alatti ágát, az első két osztályozási elv összevonásával öt, vagy négy csoportot különböztethetünk meg. Az első, öt csoportot tartalmazó változat a következő : — a felszíni víz hidrológiája (a folyékony halmazállapotú víz mozgását és tározódását vizsgálja a felszínen és a felszín fölött); — felszín alatti víz hidrológiája (hasonló folyamatokat tanulmányoz, ezek azonban a felszín alatt alakulnak ki); — a hó és jég hidrológiai vizsgálata (érdeklődési köre a szilárd halmazállapotú víz mozgását, felhalmozódását és tárolt készletének csökkenését öleli fel); t — erózió, hordalékmozgás, lerakódás (a vízzel szállított szilárd részecskék mozgását elemzi); — a vízminőség hidrológiai vizsgálata (feladata a körfolyamatban résztvevő víz kémiai és biológiai jellemzése, valamint a víz és a környezete között létrejövő kölcsönhatások tanulmányozása). A másik változat elhagyja az ötödik csoportot és annak feladatait a másik négy között megosztja: a víz minőségének vizsgálatát az első két csoportba sorolja attól függően, hogy felszíni vagy felszín alatti víz a minőségi elemzés tárgya, a hó és jég minőségi paraméterek szerinti jellemzése a harmadik csoportba kerül, sőt marad téma amit a SZILÁRD RESZECSKEK ® Erozio es lerakódás Hordalék mozgás o vízgyűjtőn ® Meder morfológia Tavak és tározók feliszapolódósa lebegtetett ésgörgetEft hordalék mozgása A vízgyűjtő hordalék szállítása A Kontinensek hordalék szállítása Árapály hafás 4. ábra. A vízzel mozgó szilárd részecskék szállítását és tározódását befolyásoló folyamatok Puc. 4: npoyeccbi, enantoujue na mpamnopm u CKonAemié meepdbix lacmuy, deuMcymuxcfi c eodoü Fig. 4. Processes affecting the transport and aecumulation of solids moving with water negyedik csoport foglal magába, pl. a szilárd részecskékhez kötődő és azokkal együtt mozgó kémiai és biológiai összetevők tanulmányozása. A folyamatok és a vizsgálatok jellegének figyelembe vétele Amint azt bemutattuk az előzőekben elemzett két csoportosítási szempont (a körfolyamat és az anyag figyelembe vétele) célszerűen összevonható egyetlen osztályozási rendszerbe. A harmadik szempont, amelynek figyelembe vételére sor kerülhet a vizsgált folyamat fajtája, vagy magának a vizsgálatnak a jellege. A folyamatok a hidrológiai körforgásban résztvevő víznek és egyéb anyagnak vagy tározódását, vagy mozgását befolyásolhatják. Ezt a megkülönböztetést (amelyet az előző ábrákon is jelöltünk azzal, hogy a tározási folyamatokat dőlt betűvel tüntettük fel), nem tanácsos osztályozási alapként felhasználnunk, mert a különböző folyamatok egyidejűleg alakulnak ki, egymáshoz szorosan kapcsolódnak, egymásra hatnak és ezért elkülönítve nem vizsgálhatók. Gyakran különbséget tesznek aszerint is, vajon a folyamatot természetes, vagy antropogén hatás irányítja. HO esJEG Csapadék I f Párolgás © Hó felhalmozódás, sűrűség változás Gleccserek olvadása és mozgása © Jégtakaró Kifejlődése és olvadása Jégzajlás a jégtakaró befolyása a vízszállításban © Jégtakaró kifejlődése és olvadása A rengeni jég mozgasa Ho és jégtakaró vízszolgáltatása HÓ és jégtakaró vízszolgáltatása © A talajnedvesség fogyása és olyoOósa 5. ábra. A hó és jég szállítását és mozgását befolyásoló folyamatok Puc. 5: npoqeccbi, eAunwuiue na mpancnopm u deuncemie CHeza u Abda Fig. 5. Processes affecting the transport and movement of snow and ice