Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

12. szám - Hozzászólások dr. Karácsonyi Sándor: A felszínalatti vízszerzés időszerű kérdései című tanulmányához. II.

Hozzászólások Dr. Karácsonyi S. cikkéhez Hidrológiai Közlöny 1981. 12. sz. 571 tartalomhoz illeszkedő jogi szabályozásra is sor kerüljön az évben. d) A vízügyi szakigazgatási-államigazgatási szervezet ma már intenzíven és szakszerűen foglalkozik a felszínalatti vizekkel, és mindenben képes arra, hogy az ide tartozó feladatokat a terület vízgazdálkodásának egységes rendjébe illesztve oldja meg. A tervező vállalatoknál nagy tapasztalat gyűlt össze szemléletük, igényességük további egységesítésére még törekedni kell nem tévesztve szem elől, hogy egyes — nem is a vízügyi szervezetbe tartozó—tervezővállalatok elismerésre méltóan törekednek munkájukban a vízügyi szempontok teljes körű figyelembevételére. Tudományos kutatásunk többirányú értékes módszertani fejlesztéssel, majd azok gyakorlati célú alkalmazásával foglalkozik; az erre fordított kapacitás azonban aránytalanul kicsi az ellátandó feladatokhoz képest. Mások mellett az is oka annak, hogy még mindig a jövő feladatai közé tartozik a szennyeződésterjedés vizsgálata a folyószabályozás és a partiszűrés vizek kapcsolatának meghatározása és több, más nyitott kérdés megválaszolása. Ennek ellenére kutatószervezetünk felkészült a víztermeléssel kapcsolatos további adatok fogadására és kidolgozta a módszereket, melyekkel ezekből az adatokból vízbázisonként értékelni tudja a kitermeléssel érintett felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi alakulását. Az ilven értékelésekre a közeljövőben már sor kerül.' Perecsi Ferenc főosztályvezető-helyettes elvtárs vázolta szándékunkat a regionális és a megyei vízművállalatok ezirányú fejlesztéséről. A gazdasági körülményekhez igazodó, megfontolt, de határozott ütemű fejlesztés eredménye a vízszolgáltatás biztonságáért érzett felelősség fokozódása lesz, amely az ilven vállalatok gondozására bízott vízbázisok iránti felelősséggel kezdődik. Ez az üzemelő vízbázisok termelési. jellemzőinek mérésében, a távolhatás alakulásának, a vízminőség változásának megfigyelésében, előrelátó fejlesztési tervek kialakításában, a lehetséges és az üzemelő vízbázisok előzetes, illetve folyamatos teljes körű védelmében fog megnyilvánulni. Ezen az úton kívánjuk megoldani a közműves ivóvízellátásban hasznosítható felszín alatti vizek előzetes védelmének tulajdonjogi problémáit is, melyekre előadónk utalt. A szakszerűség szempontjából felkészült, kiteljesedett felelősségi körű vállalatok már képesek lesznek a működési területükön lévő lehetséges vízbázisok előzetes gondozásbavételére. A fejlesztés előkészítő lépései megtörténtek, s az 1980-ban megindul. e) A közműves ivóvízellátásban hasznosítható vizek ismeretességének, védelmének fokozásának már csaknem valamennyi kérdését érintettük. Még arról szeretnék tájékoztatást adni, hogy eddigi felméréseink szerint a felszín alól beszerzett vizek mintegy felének természetes védettsége nem kielégítő; ezeken a helyeken védelmi intézkedésekkel kell kiegészíteni a természetes védettséget. Ez sok tennivalóval jár: minden rendelkezésre álló adat értékelésével el kell készíteni az ebbe a körbe tartozó vízbázisok védelmi dokumentációit; meg kell tervezni a védőterületeket és védőidomokat, meg kell állapítani, hogy hol hajthatók még végre a szükséges védelmi intézkedések és hol teszi kivihetetlenné azokat a beépítettség, elszennyeződés stb. Ugyanezt kell tenni a lehetséges vízbázisokkal is ide értve olyan, esetleg nem vízügyi céllal készült vizsgálati eredmények hasznosítását, mint pl. az építőanyagipari céíú kavicskataszteri felmérés. Mindez több éves, céltudatos munkát kíván. Ennek során megalapozottabbá válnak a felszínalatti vizek veszélyeztetettségéről kialakított állásfoglalásaink is. Eredményeként a mainál jobban megítélhetjük majd: meddig érdemes elmenni a védelmi intézkedésekkel, figyelembe véve a jelen és a megbízhatóan belátható jövő igényeit, az ide fordítható eszközük társadalmi-gazdasági hatékonyságát egyaránt. Dr. Hajós (Jyula (ÉRV): A felszínalatti vízbeszerző létesítmények tervezése, építése és próbaszivattyúzása után a további feladat az üzemeltetőé, ami a kút élettartamát hosszú éveken át befolyásolja. Feltétlenül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a korszerű üzemeltetés minden eszközéi felhasználjuk létesítmények működtetésére, és ezáltal az élettartamuk meghosszabbítására. A üzemeltetés feladata a próbaszivattyúzás adatai alapján, — a szakszerű üzemeltetés, működtetés, — a működtetés során adatgyűjtés, — rendszeres műszeres vizsgálat, és a műszeres felülvizsgálat eredményei alapján a — karbantartási, fenntartási feladatok elvégzése. Amennyiben az üzemeltető megfelelő időközben ezeknek a feladatoknak maradéktalanul eleget tesz, úgy a vízbeszerző létesítmény — elsősorban a fúrt kutak — idő előtti elöregedését megelőzhetjük és élettartamát növelhetjük. Az üzemeltetés folyamán a szakszerű üzemeltetésen az értendő, hogy megfelelő feltételek mellett történjen a víz kivétele a vízbeszerzési létesítményből. Észrevételemet továbbiakban a fúrt kutak üzemeltetésével kapcsolatban kívánom megtenni. Az üzemeltetés folyamán nagyon gondosan kell az adatokat gyűjteni és rögzíteni. Itt mennyiségi és minőségi adatok vizsgálata szükséges, aminek változásánál figyelembe kell venni a külső környező hatások befolyását, a hidrometeorológiai és mezőgazdasági behatásokat. Ennek érdekében rendszeresen vizsgálni kell a termelt vízmennyiséget, a nyugalmi vízszintet, a leszívási vízszintet az évszaknak megfelelő változások figyelembevételével. Ezen mennyiségi vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokkal rendszeresen rögzíteni kell a termelt víz fizikai, kémiai és bakteriológiai értékeit, célszerű biológiai vizsgálatokat is folyamatosan végezni. Ezen vizsgálatok értékeléséhez szükséges a vízgyűjtő terület vizsgálata, az utánpótlódás rendszeres figyelése, annak mennyiségi, minőségi változásra gyakorolt hatása. A kutak üzemeltetéséhez hozzátartozik a rendszeres műszeres felülvizsgálat, melynek alap-