Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
12. szám - Hozzászólások dr. Karácsonyi Sándor: A felszínalatti vízszerzés időszerű kérdései című tanulmányához. II.
568 Hidrológiai Közlöny 1981. 12. sz. Hozzászólások Dr. Karácsonyi S. cikkéhez bori, vagy állati) a karszt repedésein a mélybe jut és az ivóvizet fertőzi. A karszt törmelékes rétegein bejutott szennyezés már hazánkban is számos ivóvíz útján terjedt járványt okozott (Pécs, Balaton felvidék), de a hidrogeológiai vélemény szerint az adott térség felszínközeli rétegre telepített kútjaiban az ivóvíz nitrát tartalmának emelkedése is erre vezethető vissza. A karsztvíz szennyeződése bányaművelés eredménye is lehet, hisz a bányavíz hulladékvíz, amely a bányabei i székletszóródás minden mikroorganizmusát tartalmazza. Hazánkban ma legnagyobb jelentőségű a Balatoni Regionális vízellátásba is bekapcsolt Nyirádi bánya kitermelt vize, ahol a hidrogeológiai védőterület, valamint a víz fertőtlenítése biztosítja a megfelelő vízminőséget. Következik ebből, hogy az ivóvízellátásban felhasznált karsztvizek védelmére és fertőtlenítésére a vízjárványok megelőzése érdekében fokozott gondot kell fordítani. A törmelékes karsztból származó) vizeket az ivóvíz ellátásból lehetőleg ki kell zárni; ha ez nem oldható meg, úgy nemcsak az adagolt klór mennyiségét, de annak behatási idejét is biztosítani kell. Alinássy Endre (OVH): A felszínalatti vízkészlet megismerésének és védelmének célkitűzései A közműves ivóvízellátás fejlesztésével, a vízkészletek elszennyeződésével kapcsolatban irányítók, kutatók, tervezők és üzemeltetők egyre többet foglalkoznak azzal, hogy hogyan vegyük figyelembe a felszínalatti vizeket a fejlesztésben. Az elszennyeződésnek kitett partiszűrésű vizek jövőjét sokan aggasztónak látják; a mezőgazdaság kemizálása következtében mások a felszínközeli vizekről mondanak le; a sokszor természetes védelem nélküli karsztvizek fenyegetettsége is nyilvánvaló, de még a természetes körülmények között védett, mélyfekvésű rétegvizeket is fenyegethetik a szakszerűtlen, vagy az elővigyázatosságot nélkülöző beavatkozások. Kétségtelen vízminőségromlási tendenciák mutatkoznak meg többfelé, sok esetben gyors beavatkozás válik szükségessé elszenynyeződött vizet szolgáltató létesítmények kikapcsolására. A ma élő vélemények kialakulását nagyban meghatározza, hogy azok milyen tapasztalatokon, ismereteken alapulnak. A jövővel kapcsolatos elgondolásaink megbízhatósága is függ ismereteinktől és azt is mérlegelnünk kell: milyen irányban, milyen ütemben kell és lehet növelni idevágó ismereteinket elgondolásaink megalapozása érdekében. Ismereteink Felszínalatti víztartó képződményeinkre, az azokban lévő vízre vonatkozó ismereteink jelentős része az Országos Kútkataszterből származik. Nagy jelentősége van annak, hogy az országban eddig létesült közel 50 ezer mélyfúrású kút műszaki és hidrogeológiai adatait központosán, illetve a gyakorlati igényei szerint decentralizáltan tárolják. Tudjuk, hogy ezek az adatok a beavatkozások létesítésének idejéből származnak és azt is, hogy hibák terhelik azokat. Mégis ennek az adathalmaznak köszönhető, hogy megalapozott áttekintésünk van a vízbeszerzési lehetőségekről országosan, és hogy birtokában az áttekintésnél részletesebb adatigényű kérdéseket is meg lehet válaszolni. Jelentős ismeretanyag halmozódott fel a nagyszámú vízkutatás nyomán, melyeket vízművek, vízbeszerzések előkészítéseként végeztek. A vízkutatásokkal kapcsolatban nincsenek egységes követelmények; azok módszerét a tervező igénye, mértékét a pénzügyi lehetőségek határozzák meg. Az eredmények, — tanulmányok, zárójelentések, tervek formájában — szétszórtan vannak meg; nyilvántartás nincs róluk. Országos áttekintésük, eredményeik összegyűjtése és értékelése nemrég kezdődött meg és még több évre van szükség a teljes áttekintés megszerzéséhez. Sok értékes adatot szolgáltatnak a különböző célú földtani- és nyersanyagkutatások, melyeknek csak töredéke hasznosul a felszínalatti vízviszonyok jobb megismerésében. Jelentősek és igen nagyszámúak a különböző, idősort szolgáltató megfigyelések, melyek nem eléggé összehangoltan és szervezetileg is szétszórtan folynak. A talajvíz-megfigyelőhálózat mintegy 1700 kútját a VITUKI üzemelteti. A hálózat fenntartása nem zökkenőmentes és bár eredményeit sokan hasznosítják, az egyesével telepített kutakon végzett vízállásmegfigyelések nem adnak teljes képet a felszín alatti vízforgalomról. A karsztvízmegfigyelések döntően a dunántúli Magyar Középhegységben folynak, a jelentős vízgazdálkodási hatású bányavízemelések környezetében. A mintegy 300 megfigyelő kutat részben a VITUKI üzemelteti, részben az érdekelt bányavállalatok. Más esetekhez hasonlóan itt is késve indulnak a megfigyelések és csak bizonytalanul lehet rekonstruálni a beavatkozások előtti természetes helyzetet, ami alapja lenne a megbízható előrejelzéseknek. A rétegvízmegfigyelés még kezdeti fokon van. A Magyar Állami Földtani Intézet eddig mintegy 50 rétegvíz megfigyelő kutat létesített szelvények mentén, beavatkozásoktól mentes területek vizsgálatára. Különösen értékes ismeretek származnak ezekből a létesítményekből a létesítésük során végzett részletes komplex földtani vizsgálatok eredményeként. A nagy beavatkozások hatásterületén csak az utóbbi években kezdődtek megfigyelések. A VITUKI több, nagy beavatkozást végző vízművel alakított ki kapcsolatot és kezdett megfigyeléseket azok hatásterületén. Később az OMFB adott támogatást, amelyből eddig 175 használaton kívüli fúrt kutat alakított át aVITUKl megfigyelő kúttá. További 45 megfigyelőkút üzembeállítása folyik; az V. ötéves tervben az ilyen megfigyelőhelyek száma 250-re emelkedik. Az ivóvízellátásban hasznosított felszínalatti vizek minőségének megfigyelését döntő többségében a közegészségügyi szervek végzik. Vizsgálataik a vízművek által termelt vízre irányulnak. Bár módszertani szempontból bizonytalanságok terhelik ezeket az adatokat, a vízmin őségváltozási tendenciák szempontjából rendkívül értékesek. Nagy számuk miatt ugyan jelenleg nehéz bánni velük,