Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
11. szám - Rácz Tamás†–dr. Wisnovszky Iván: Szakoktatás és szakszerű üzem
512 Hidrológiai Közlöny 1981. 11. sz. Rácz T.—Dr. Wisnovszky I.: Szakoktatás I. táblázat A különféle módon előrejelzőit Szenteltető munkaerő összetételi arányai, képzési szintek szerint ( %) Tü6A. 4. CmpyKtnypa npoeno3upyeMoií pafío'teií cu/tu no ypoeHHM nodeomoeKU Kaópoe Tabelle 4. Das Mass der Zusammensetzung der auf verschiedenartiger Weise vorhergesagten Betriebs-Arbeitskrafte den Bildungsstufen entsprechend 1977. évi munka- 1990. évi munkaerő erő összetétel összetétel MUNKAtényszáWHO szakemberWHO uor ERŐ mok normatívái szükséglet i uiatívái alapján mutató alapján számíalapján számított tott. számított Létszám, 100 A 100 B 100 = 100 = ebből: 1,38.100 A 1,5.100 B szakmunkás 34,1 56,4 39,2 53,8 középfokú végzettségű 18,0 20,4 28,6 23,2 főiskolai végzettségű 1,6 8,4 12,3 8,6 egyetemi végzettségű 1,9 1,1 4,1 0,8 ban alacsonyabb annál a színvonalnál, amelyet a WHO szakemberei alapul vettek a normatívák kidolgozásakor; — a települési vízgazdálkodás üzemeltető vállalatai jelentős ipari és építőipari termelési feladatokat is végeznek, ezért az üzemeltető munkaerő közelítése nehézségekbe ütközik; — a fenntartás (karbantartás) gépi eszközeinek műszaki színvonala nem éri el a normatívák kidolgozása során feltételezett műszaki színvonalat; —- a csatornázás viszonylagos elmaradása a vízellátás fejlettségéhez mérten túlterheli a közüzemi csatornahálózati és a szennyvíztisztítási kapacitás jelentős részét, emiatt a normatívától eltérő különleges feladatú karbantartási egységek szervezése is szükséges számos helyen. A WHO munkaerő-szükségleti normatívái szerint kiszámítottuk az 1990. évi fejlesztési előirányzatok teljesítése esetére becsülhető távlati munkaerő-szükségletet is. Ennek a számításnak az eredményei lehetővé tettek néhány következtetést, amelyeket a számítási eredmények közlése nélkül ismertetünk. ]. Az üzemeltető munkaerő minőségi összetételének fejlesztését a 4. táblázat alapján kezdeményezzük, amelyből megállapítható, hogy a WHO normatívái és a munkaerő-szükségleti mutató alapján végzett számítások közel azonos arányú fejlesztést irányoznak elő középfokú és főiskolai végzettségű üzemeltetési dolgozók esetében. Szakmunkásból a WHO normatív közelítése jelentősen többet követel a munkaerő-szükségleti mutatóra épített közelítésnél, míg az egyetemet végzettekből a WHO normatív közelítése jelentősen kevesebbet követel annál. A kardinális eltérés a szakmunkások, valamint az egyetemet végzettek létszámarányában, jellegzetes jelenség. Alapja részben a szocialista és kapitalista gazdálkodási, valamint érdekeltségi rendszerek közötti különbségre vezethetők vissza. Rámutatnak arra is, hogy a település-vízgazdálkodásban a többi szakirányhoz hasonlóan a magas szellemi felkészültségű munkaerő pazarlása reális veszélyt jelent. 2. A közműves vízellátásnak, csatornázásnak és szennyvíztisztításnak tárgyidőszakra előirányzott fejlesztése szükségessé teszi az üzemeltetési munkaerő kereken másfélszeres növelését, a WHO normatívái szerint. A munkaerő-szükségleti mutató alapján végzett közelítés az érintett vállalatok létszámának csupán 1,38-szoros növelését irányozta elő. 3. A képzési és továbbképzési kapacitások tervezése során kétségtelenül reális mértékű a középfokú és a főiskolai kapacitás előirányzata, túlzottnak tűnik az egyetemi kapacitás fejlesztésének előirányzata. Ez utóbbi további elemzést igényel, mert a túlzónak tűnő értékeket olvan munkaerő-létszámból vezettük le, amely nem csupán üzemeltetést, hanem új létesítmény előkészítését és építését is végzi. Ilyen munkaerőben az egyetemi végzettség előirányzata kötelezően nagyobb, mint üzemeltetési szervezetben. 4. Kétségtelen, hogy a szakmunkásképzési előirányzatot túl szerényen irányozta elő a munkaerőszükségleti számításra alapozott kapacitásbecslés. IRODALOM [1] Danicska Lajos és Szirota István: A vízgazdálkodás hosszútávú (1976—1990) fejlesztésének terve, Budapest, 1978. outt. [2] B. Sterregaard és B. H. Fenger: Guidelines on Manpower Flanning in Environmental Health, Copen hagen, 1978. wtto. fIpo(J)eccnoHa.nbHoe oóyieHHe uKBajim|mu,Hponaiiiia>i 3KcnjiyaTaunfl Paq, T.—ő-p BuumeecKU, M. ABTOPM npeflCTaBjiaioT cocraB Tpy/tOBhix pecypcoB, aanHTbix B nacTomuee BpeMji B Beiirpim SKCiuiyaTanneií coopyjKeHHÍi no BOAOCHaó>KeHiiK) KaKaHJiH3auHH II KyiiaiiHio (1977 ro;i) H npe«HaqerpaioT OHCH/iaeiwoe na 1990 rofl pa3Bnrne. MccjieflOBaiuno CTpyKTypbi paőoMeíí CHJIM MemaeT, MTO HCBO3MO:>KHO TOMHO cenapupoBaTb cneniiaJIHCTOB CTpoHTejieü OT 3i<cnjiyaTHpyioinero riepconajia. KaMCCTBCHHbie h KummecTBCHHbie notcasaTejm pa3BHTHH aBTopaMH npoanaj7H3npoBaHbi Mepe3 npHBe«eHHe K MHJIJIHOHy OnpUHTOB OCHOBHblX <}>OHflOB. (Tafijl. 1.) OyKTypy paöoqeií CHJibi cpaBHium c peKOMenflOBaHHbiMii HopManiBaMu B03 (raÖJiHUbi 2. n 3.). PacMeT, BbinojmeHHHH no flByiw MeroMaM «aji pacxo>KfleHHe B pe3yjibTarax Ha 1990 rofl. Pe3yjibraTbi flByx 0I;eH0K cpaBneiibi B TaOü. 4. ABTOPU nptixo;YIT I< 3aKJno IienHK), MTO o6a MeTOfla HJiaHiipoBaiiHfl CTpyKTypu paűoMeií CHJIM n03BOJl>HOT C/lCJiaTb MHOIOMHCJlCHHbie BblBOflH, yMCT KOTopwx, BIUIHMO, nojio>KHTeJibno noBJiHMeT na noflroTOBKy cneuiiajiiicTOB. Fachschulung und faclilicher Betrieb Rácz, T.—Dr. Wisnovszky, I. Die Verfasser zeigen die jáhrliche Zusammensetzung der Arbeitskrafte der in 1977 in Betrieb befindlichen Wasserwerke, Kanalisationswerke und Báder und die zu erwartende Entwicklung bis 1990. Die Untorsuchung
