Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
11. szám - Könyvismertetés
496 Hidrológiai Közlöny 1981. 11. sz. Dr. Vágás I.: Válasz negatív értékeléséhez a Heisenberg-féle bizonytalansági relációról. Fényes Inue: „A fizika eredete" (Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1980.) c. könyvének 300—309. oldalán írott fejtegetésében (és életművének több más helyén) a Heisenberg-féle bizonytalansági reláckVt két, véletlen változó valószínűségi függéséből, korrelációs kapcsolatából vezeti le. A korrelációs tényező ismert alakjából (lásd: eredeti tanulmány 31. egyenlete, hozzászólás 8. egyenlete) itt most nem részletezendő megfontolások alapján a következő egyenlőtlenséget írja fel: D ü.D k k^K ...(1) ahol D ü és D t k a két kapcsolódó változó varianciáját (szórásnégyzetét) jelenti, K pedig adott, állandó érték. Az egyenlőtlenség a bizonytalansági reláció egyik kifejezési formája. Következménye, hogy minél kisebb az egyik változó szórása, ill. szórásnégyzete, annál nagyobb lehet a másik változóé és viszont. Ha azonban a korrelációs tényező, beleértve az őt alkotó varianciákat és a tulajdonképpen kovariancia értelmezésű K tényezőt is, nem invariáns a koordináta-rendszer megválasztásával szemben, úgy a bizonytalansági reláció sem invariáns, legalábbis az elforgatásra nézve nem az. Ha pl. az r ina x-ra vonatkoztatnánk Fényes Imre levezetését — ami, mint maximum, bizonyos értelemben abszolút — úgy az (1) egyenletben kifejezett fordított arányosság helyett egyenes arányosság értelmezhető a két fő variancia között. Ha tehát azt kívánjuk meg, hogy jellegszámaink a koordináta-rendszer elforgatásával szemben invariánsok maradjanak, úgy le kell mondanunk a bizonytalansági reláció értelmezhetőségéről, mint ahogy ezt Fényes Imre egészen más indokokkal ajánlja is. A korrelációs tényezővel kapcsolatos kritikánk tehát lényegesen messzebbmenő, mint azt kezdetben gondolni lehetett. Könyvismertetés Dr. Papp Gábor, dr. Zsámbolci Lajos, Huszár László, Kondorosy Pál: Folyami vízépítés (egyedi duzzasztóművek, gravitációs vízkivétel műtárgyak, vízszintszabályozök, hidraulikus automata zsilipek) tervezési segédlet 2 (368 oldal, 231 ábra) Kiadta a BME Építőmérnöki Karának megbízásából a Tankönyvkiadó Vállalat. Budapest, 1980. Példányszám: 319 A fenti c. segédlet megjelenése nagymórtékben elősegíti a korszerű mérnökképzés színvonalának emelését, valamint megkönnyíti a tárggyal foglalkozó szakemberek gyakorlati tevékenységét. A tervezési segédlet a Vízépítési Tanszék tervezési segédleteinek sorozatában a második kötet. A tervezési segédlet az elméleti ismeretekre támaszkodva a tervezési gyakorlathoz szükséges módszereket, számítási eljárásokat és konkrét esetekre vonatkozó három különböző kialakítású és technológiai elrendezésű duzzasztómű tervezési megoldását tartalmazza. A tervezési segédlet 7 fejezetet, függeléket, irodalom ós szabványjegyzéket tartalmaz. Az első fejezet a gyakorlatból vett tervezési feladatoat és azok kiindulási adatait ismerteti, k A mintafeladatok olyan hazai tervezett ós kivitelezett létesítmények, amelyek a szakemberek körében ismertek ós a gyakorlati tapasztalatok alapján jól beváltak. A második fejezet a duzzasztóművek fogalmáról, funkciójáról, kialakításáról, szerkezeti megoldásairól és technológiai berendezéseiről ad rövid áttekintést. A harmadik fejezet foglalkozik a duzzasztóművek konkrét tervezésévél. Részletesen ismerteti a műtárgyak hidraulikai méretezését ós kialakítását, a szükséges szerkezeti méretek felvételét, a különböző üzemi állapotokat ós az ezekhez tartozó terhelési értéket, az állékonysági vizsgálatokat, valamint a vb. műtárgyak erőtani számításait. Ugyancsak e fejezet tartalmazza a duzzasztóművek technológiai berendezéseit (elzárószerkezet ós mozgató berendezés), az egyes részletek kialakítását ós a szükséges erőtani számításokat. A negyedik fejezet a duzzasztóművek tartozékainak (pl. korlát, hágcsó, vízmérce stb.) tervezésével kapcsolatos megoldásait tartalmazza. Az ötödik fejezet egy konkrét feladaton keresztül a duzzasztóművek műszaki leírásának összeállításához ad tematikát. A hatodik fejezet az előző fejezetekben számított ős kidolgozott duzzasztóművek vasbeton műtárgyainak ós technológiai berendezéseinek rövid leírását és általában terveit ismerteti. A hetedik fejezet a duzzasztóművek járulékos építményeiről, a fő és közbenső vízkivételi vagy keresztező zsilipekről, a vízszállító, a vízszintszabályozó és az egyes fogyasztók vízkivételi műtárgyairól ad áttekintést. Ezen belül részletesebben az állandó folyami szivattyútelep legfontosabb hidraulikai, szerkezeti, elrendezési és üzemi kérdéseivel foglalkozik. A feladatul kitűzött három duzzasztómű szerkezeti kialakításán túlmenően hazai és külföldi tervekből egy-egy szerkezeti kialakítás több változatát is ismertették a szerzők. A 8-as függelék a duzzasztóművek kivitelezésénél használatos fontosabb építőanyagokat, azok jelöléseit, elnevezéseit, fizikai tulajdonságait foglalja össze. Végül a segédlet befejező részében igen részletes és hasznos irodalom ós szabványjegyzék található. A segédlet stílusa lónyegretörő, mind a hallgatók, mind az oktatásban, mind a gyakorlatban dolgozók számára hasznos ismereteket, segítséget nyújt. A gyakorlati életből vett feladatok tervei, ábrái, grafikonjai ós táblázatai fokozták a segédlet mondanivalóját és közérthetőségét. A tervezési segédlet a témával foglalkozók szám,ára a magas színvonalú összeállítása és kivitele következtében feltétlenül ajánljuk. Vargha András
