Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

11. szám - Dr. Juhász József: Nagykiterjedésű földalatti műtárgyak talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálata

Dr. Juhász J.: Nagy kiterjedésű föld alatti Hidrológiai Közlöny 1981. 11. sz. 483 aliol k a vízvezető teraszréteg horizontális szivár­gási tényezőjének átlaga 2D szélességű sza­kaszon a a szivárgó fél szélessége a =— a redukáló ténvező -Y-h l a szivárgó magassága H =H 0+S 0 ' S 0 a depresszió H 0 a talaj vízoszlop magasságának átlaga 21) szélességű szakaszon eredeti állapotban. A két hozam természetesen megegyezik, s így /P-í^) 2 n \ a. ) ~2 In — a =2 DH nI e amiből 11 — DH 0I e In — TI a A 15. ábra alapján a duzzasztás (B) B=2(H-H 0)+h e-Ah, ahol he a szivárgón jelentkező vízszintcsökkenés h e Qb 2DH 0kI e a z TílCsz a^nksz aho k s z a szivárgóba épített anyag horizontális szivárgási tényezője Ah=I eb. A duzzasztás tehát: 1. A 2TI KSZ ) wffl — DH 0Ie hl — TI a (3) A szivárgó duzzasztásnak számítása eredményét megfelelő hálópontokon feltételként alkalmazva az új helyzetben is módunk van a kialakuló duzzasztott vízfelületet meghatározni. Ha a műtárgy sokkal keskenyebb, mint a rácsháló oldalhossza, akkor a műtárgyra eső rácspontokat a műtárgy egyik oldalára kell felvenni és a másik oldalon egy besűrített rácshálóval szükséges dol­gozni, ahol a rács szélessége a műtárgy szélességé­vel egyezik (b). Az ismertetett eljárás alkalmas arra, hogy mély­építési műtárgyakkal befolyásolt talajvízjárás­változást tetszőleges földtani felépítésű területen a rácsháló sűrűségével arányos pontossággal meg lehessen határozni. Az eljárás pontossága szem­pontjából alapvető az, hogy a földtani, vízföldtani viszonyokat mennyiségileg is pontosan ismerjük. Az adatok pontatlanságát semmilyen eljárással nem lehet korrigálni. A számítógéppel végzett számításnál ez annál inkább veszélyes, mert a közbenső számításokat nem ismerve a kapott 15. ábra. Az áteresztő nyílások között megduzzadó vízszint számítása Puc. 15. Pacwm nodnopa eodti HÜ yiacmKe Mewdy npo­nycKawüiüMU omeepcmunMii Abb. 15. Berechnung des Stauspiegels zivischen den Durchlass- wffnungen adatok hibája csak akkor nyilvánvaló, ha azok minden realitást nélkülöznek. A megbízható ered­mények eléréséhez tehát a legnagyobb pontosság­gal kell a földtani, kőzetfizikai körülményeket meghatározni. HccJieAOBaHHe B03fleiícTBHH KpynHoraöapHTHbix riOA3eMHbix coopyweHHH Ha pewHM rpyHTOBbix BOA Jl-p lOxac, ti. npoífieccop, doicmop mexiumecKiix Hayx MH»<enepHbie coopyjKenmi qacro nepexBaTbiBaror no­TOKH nOA3eMHUX BOA, n03T0My OHH MaCTO BHOCjrr J10­KajibHbie H3MENEHH>I B P«KHM rpyHTOBbix BOA. Onpe­Aejiemie naMeHemüí uejiecoo0pa3Ho cnocoöoM, noi<a­saHHbtM Ha puc. 1—4. B lOMecTBC ncpBoro mara npu noMoum COOTHOUICHHJI (1) npoBeAeM roiworeHHsaijHio reoJiorHMecKHx H rHAporeojiorimecKiix AAHHBIX, öjia­roAapji MeMy H3MepcHHbie niApoHsormicbi rpyHTOBI>IX BOFL MOryT RblTb npaKTHMeCKH 6e301UH60MH0 BOCCTa­HOBJiCHbi no reojiornqecKHM AaHHbiM. nojioweHHe, H3­MeHeHHoe BCJieACTBHe CTpoirrejibCTBa HHweHepHbix coo­pyH<eHHH onpeAejijieTCíi npu noMomw ypaBHeHHji (2). B cjiyMaax, KorAa coopyweHHa Bbi3biBaiOT Hewejia­TejibHbiií NOANOP rpyHTOBbix BOA, MacTb NOA3EMHORO AOTOKa nponycKaeTcji noA coopy>KeHHeM iepe3 (JiHJibTpbi. Flpil yAaJlGHHH (jm/IbTpOB Ha pa3JlHHHbie paCCTOÍlHH ocTaxoHHbüí noAnop pacHHTbiBaeTcsi no cooTHomeHnio A műf árff u alsó éle 14. ábra. Áteresztő nyílások a műtárgy testében Puc. 14. IlponycKHbie omeepcmuH e tnene coopyMenun Abb. 14. Durchlassöffnungen im Objektkörper ]^ Talajvízs zint •. •"

Next

/
Oldalképek
Tartalom