Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
11. szám - Dr. Juhász József: Nagykiterjedésű földalatti műtárgyak talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálata
HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 61. ÉVFOLYAM 11. SZAM 477—524. oldal Budapest, 1981. n'ovember Nagykiterjedésű földalatti műtárgyak talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálata DB,. JUHÁSZ JÓZSEF* egyetemi tanár a műszaki tudományok doktora Mélyépítési műtárgyakat nagyon gyakran helyezzük el pleisztocén teraszokon, vagy azokba ágyazva. A pleisztocén teraszokban általában gyorsabb-lassabb a vízáramlás. A teraszba érő vagy éppen azt harántoló műtárgyak helyileg vagy regionálisan módosítják az eredeti talajvízáramlást és a korábbitól eltérő, sok esetben kedvezőtlenebb állapotot hoznak létre. A hazai medencék és völgyek felszínközeli rétegeinek jellegzetes tagja a pleisztocén teraszréteg, amely az alatta lévő finom szemű-, sokszor agyagrétegre hirtelen átmenettel következik. Ez a durva, kavicsos homok, esetenként homokos kavicsréteg meglehetősen nagy hézagtérfogatú (n = 28—33%), finom szemcséktől általában mentes, nagy áteresztőképességű folyóvízi üledék (1. ábra). Felette a felszínig érően ismét finomszerű fedőréteg települ. Ez a fedőösszlet sok esetben ketté osztható. A kavicsos teraszon iszapos, finom homokos, úgynevezett átmeneti réteget találunk. Ennek fedőjében van a felszínig érő iszap, agyagréteg. Előfordul, hogy az átmeneti réteg hiányzik. Bizonyos esetekben a Rába, Duna, Mura és Dráva terasz foltokban gyakorlatilag a felszínig ér fedőréteg nélkül. A teraszréteg folyóvízi keletkezésének megfelelően kapcsolatban áll valamely folyóval, legtöbb esetben a teraszt lerakó vízfolyással (2. ábra). A teraszrétegnek a magasabb vonulatokhoz csatlakozásánál közvetlenül érintkezik a teraszt övező területek talajvíztartó rétegeivel. Ritkábban a teraszréteg a környező karszthegységek lábánál végződik (3. ábra), s így azzal közvetlen kapcsolatban áll — mint például a Gellérthegy előtti keskeny terasz, vagy az esztergomi, dunaalmási teraszszakaszok. A magassági helyzetből fakadóan a terasz gyűjti össze a környező magasabb területekről elfolyó talajvizet és a felületén bejutó csapadékvízzel együtt továbbítja a terület helyi erózióbázisába a teraszba vágódott vízfolyásba (4. ábra a. vonal). Ha a vízfolyásnak magas a vízállása az egészen magas partok kivételével — amik nem tartalmaznak teraszréteget — leszívó hatása megszűnik és ahelyett, hogy magába fogadná a feléje szivárgó talajvizet, visszaduzzasztja azt, sőt a folyóvízből is táplálja a teraszréteg talajvizét (4. ábra b. vonal). Általános esetben a talajvizet táplálhatja vető mentén, vagy a teraszréteg fekiijében agyagréteg kiékülése * Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc Vízrekeszlö fedőréteg Átmeneti réteg Fedőréteg • • Terasrréteg Fekü 1. ábra. Jellegzetes teraszréteg szelvény Puc. 1. Xapaianepiibiű pci3pe3 'iepe3 meppacome omnonce11UH Abb. I. Charakteristiseb.es Terrassenschichten-Profil 2. ábra. Szokásos teraszréteg kapcsolódás vízfolyáshoz és domboldali vízvezető réteghez Puc. 2. Cesi3b oCmnnoio meppacnoio CAOH C pycAOM peKU u eodonocubiM cAoeM npuőpexcHoeo yiacmKa Abb. 2. Übticher Terrassenschichtanschluss an den Wasserlauf und an die wasserführende Schicht am Hügelhang 3. ábra. Teraszréteg kapcsolata karsztkőzettel Puc. 3. Cen3b meppacoemo CAOA c 3aKapcmoeanHbiMU nopoÖCIMU Abb. 3. Zusammenhang der Terrassenschicht mit dem. Karstgestein folytán a mélyfeküben lévő rétegvíz vagy karsztvíz is (5. ábra). A fentiek alapján a természetes talaj vízháztartás geohidrológiai vázlatát a 6. ábrán láthatjuk a
