Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
10. szám - Áll Lajos–Dr. Szirota István: Magyarország vízellátásának és csatornázásának helyzete és fejlődése
Áll L .—Dr. Szirota 1.: Magyarország vízellátása Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. 431 egyes területeken megvalósult a tisztított szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása (Kecskemét, Gyula stb.). A lakások csatorna-ellátottsága 1980 végére 33%. A közcsatornán elvezetett, vagy közvetlenül a befogadóba jutó szennyvíz mennyiségének növekedése —- a szennyvíztisztítás kisebb mérvű növekedése miatt — tovább növeli vizeink szennyezettségét, veszélyeztetve az emberi környezetet. A települések vízgazdálkodásának V. ötéves terve tapasztalatainak összefoglalása. — A vízellátás a korábbiakhoz hasonlóan dinamikusan fejlődött. A fejlesztést elsősorban az ellátottság arányának növekedése jellemezte. Megnőtt a térségi, regionális vízellátó rendszerek aránya, javult a szolgáltatás szervezeti feltétele. A korszerű, hatékony üzemeftetést biztosító létesítmények megvalósításáig irányuló törekvés azonban csak az utóbbi időben mutatkozott. A következő időszakban az ellátás színvonalának növelése — az igények térben és időben történő zavartalan kielégítése —, szükségessé teszi ezeknek a szempontoknak az előtérbe helyezését is. — A szennyvízelvezetés és tisztítás fejlődése — a beruházásoknál mutatkozó kisebb lemaradások ellenére — a korábbiakhoz képest felgyorsult. 1. táblázat Az országok infrastruktúráiig sorrendje és pontszáma 1950-ben, 1960-ban és 19(>8-han TaöA. 7. Ilo3Ui)U!t cmpan no cmenemi pa3eumua UHtftpacmpyKmypu a 1950, 1960 u 1968 ez. Tabelle 1. Infrastrukturelle Reihenfolge und Puntzahl des Landes in 1950, 1960 und 1968 Országok az 1968. évi sorrend szerint 1950. 1960. 1968. Országok az 1968. évi sorrend szerint Sorrend Pontszám Sorrend Pontszám Sorrend Pontszám Egyesült Államok 1 83 1 82 1 78 Svédország 2 68 2 75 2 77 Kanada 3 67 3 72 3 70 Svájc 4 67 4 70 4 69 Új-Zéland 7 50 6 66 5 68 Dánia 5 61 5 68 6 67 Norvégia 9 56 8 64 7 65 Ausztrália 8 56 7 64 8 62 Anglia 6 61 9 62 9 58 Hollandia 10 52 10 55 10 55 Japán 21 31 18 42 11 52 Belgium 11 52 11 54 12 51 Finnország 16 42 16 45 13 51 NSZK 15 45 12 51 14 51 Ausztria 13 49 13 48 15 48 Franciaország 17 42 15 47 16 47 NDK 12 50 14 47 17 47 Csehszlovákia 18 39 17 43 18 43 Olaszország 19 32 19 39 19 42 Írország 14 47 21 34 20 41 Magyarország 20 32 20 34 20 34 Spanyolország 26 23 22 33 22 34. Bulgária 23 27 23 33 23 34 Görögország 27 20 25 29 24 32 Lengyelország 22 28 24 32 25 29 Portugália 25 24 26 28 26 26 Jugoszlávia 28 18 27 26 27 26 Románia 24 26 28 23 28 24 Törökország 29 10 29 10 29 14 2. táblázat A lakosság vízvezeték-csatorna ellátottsága külföldön TaOji. 2. JJOAH HaceAenuH 3apy6e3icHbix cmpaH, npoytcueatouiaa na meppumopuax c ifeHmpaAU3oeannbiM eodocnaóotceHuem u omeedenueM cmounbix eod Tabelle 2. Wasserleitungs- und Kanalversorgung der Revölkerung im Ausland Vízvezeték ellátottság Csatornaellátottság Ország év váró- fal- össz- Össznósok- vak- népes- pesség ban ban ség % % % év % Ausztria 1972 89,2 86,6 87,8 1960 55 Csehszlovákia 1970 92.6 57,0 78,1 1970 47 Magyarország 1978 82(89) 32(52) 58(71) 1978 30 Jugoszlávia 1971 63,0 12,5 34,0 Románia 1966 32,8 0,4 12,3 1970 24 Szovjetunió 1970 38 NDK 1971 95* 40* 82,1 1970 60 Lengyelország 1970 75,2 12,1 47,3 1970 50 Bulgária 1965 55,0 7,8 28,2 1970 13 Írország 1971 96,4 50,7 73,2 1960 50 Spanyolország 1960 75,5 24,0 45,0 Görögország 1970 88,1 37,2 65,0 1960 15 Portugália 1970 85* 20* 34,5 1960 23 Svédország 1970 99,2 88,3 97,3 1970 76 Dánia 1970 99,9 95,9 98,7 1960 74 Norvégia 1970 99,2 93,2 97,5 1960 58 NSZK 1972 99,8* 98* 99,2 1970 85 Anglia 1961 99,5 95,0 98,7 1970 94 Franciaország 1968 95,5 78,1 90,8 1970 86 *) A korábban közölt város-község megoszlás és az országos ellátottság fejlődése alapján számított adat. Megjegyzés: A külföldi vízvezeték-ellátottsági adatok a vízvezetékes lakásban élők százalékos arányát mutatják az össznépességhez, ezért a hazai adatok közül is ezeket a mutatókat tüntetük fel. Zárójelben közöljük a közüzemi vízzel összesen (lakásban és közkifolyóról) ellátottak arányát is, mert ezek egyrészt általánosan használt hivatalos mutatóink, másrészt közelítően jelzik azok körét, akik lakása előtt a vízvezetékhálózat már kiépült és így vízvezetéki bekötésük pár éven belül várható. Ennek ellenére növekedett a tisztítatlanul elvezetett szennyvizek mennyisége egyes környezetvédelmi szempontból kritikus területeken. A közcsatorna-hálózat fejlszetése elsősorban a lakásépítéshez kapcsolódóan valósult meg. A közcsatornán elvezetett szennyvizeknek 1980 végén 42%-a tisztításra kerül. A további időszakban a szennyvíztisztítás fejlesztését elsősorban a vízminőségvédelmi szempontból kritikus területekre kell koncentrálni, csökkenteni kell a vízellátás és csatornázás, valamint a csatornázás és szennyvíztisztítás között meglévő aránytalanságokat. Az eredmények nemzetközi összehasonlítására nyújt lehetőséget az infrastruktúra színvonalának számszerű jellemzésére alkalmas mutatószámrendszer, amelyet Csernok Attila—Erlich Éva— Szilágyi György dolgozott ki. Az 1. táblázat az 1950—60—68. évi sorrendet tartalmazza (nálunk a legnagyobb fejlődés éppen azóta következett be), de az összehasonlítás kifejezi, hogy a mezőnyben az elért hely megtartása is komoly fejlesztéseket feltételez.
