Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Dr. Alföldi László: A budapesti geotermikus áramlási rendszer modellje

Dr. Alföldi L.: A budapesti geotermikus Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 399 Az irodalom egységes állásfoglalása szerint a budapesti ,,hévizek"a karbonátos triász alaphegység karsztosodott tárolóképződményeiből származnak és ennek megfelelően a karsztvíz mozgásterének csak a karbonátos tömeg legfelső legfeljebb néhány száz méter vastag karsztosodott övezetét tekintették. Ezzel szemben bebizonyosodott, hogy a teljes kifejlődésében több, mint 3000 méter vastag triász karbonátos sorozat és a csatlakozó 500 méter vastag perm időszaki változatos kőzetszerkezetű és szemcseösszetételű karbonátos képződmények tűzköves és márgás képződményekkel tagolva, a tektonikai igénybevételek következtében szakaszosan, dúsan repedezett és gyengén repedezett tömött vízrekesztő szakaszai, rendkívül bonyolult, több ezer méter mélységig lehatoló térbeli kényszerpálya-rendszert alkotnak. Ezek az áramlási pályák nemcsak hogy lehetővé teszik a csapadékvíz nagyobb mértékben való lejutását, hanem a vizet meghatározott zárt pályákra kényszerítik, mert a kevésbé repedezett, vagy az egyébként is vízrekesztő kőzetszakaszok elzárják a már leszivárgott víz felfelé való áramlásának az útját és továbbhaladásra kényszerítik mindaddig, amíg •valamely mélyrehatok) szerkezeti öv mentén a kőzettömeg folytonosságának a megszakadása a leszorítást meg nem szünteti. így aztán a karsztvíz nemcsak a karbonátos tömeg felső övezetében, hanem a több ezer méter vastag kőzettömeg teljes mélységében mozoghat és törvényszerűen mozog is. Az áramlási lehetőségeket az adott terület vagy területrész kőzettani felépítése és a szerkezeti viszonyok határozzák meg és erre vezethető vissza a két elkülönülő rendszer is. A Velencei-hegység végétől délnyugat felől északkelet felé haladva az alaj (hegységet paleozoós, majd monoklinál is elrendezésben egyre fiatalabb triász karbonátos képződmények alkotják. A budai hegység déli szárnyán több mint 1000 méter vastag triász összlet a földtörténet során lepusztult, ezért a felszínen csak alsé) és középső triász kőzetroncsok találhatók. A hegység északi szárnyán és a Pilisben ilyen mértékű lepusztulás hiányában felsőtriász képződmények vannak a felszínen. Függőleges szelvény mentén középső és alsótriász képződményeket több, mint 100 méter vastag raibli márgás sorozat tagolja és a felsőtriász alsó szakaszán lévő tűzköves tagokkal együtt közbülső vízrekesztő övezetet alkot. A felszíni előfordulások vázolt megoszlása a tárolási és az áramlási lehetőségek erőteljes tagolását okozza. Ott ahol a középsőtriász ladini diploporás dolomitok vannak a felszínen a lepusztulás következtében a vízrekesztő raibli és a tűz3. ábra. A budapesti emeletes hévízáramlási rendszer elvi vázlata Jelmagyarázat: 1. VIzrekesztíi medenceüledékek, 2. Nóri fődoloinit és dacbsteini mészkő, 3. Karni dolomitsorozat, 4. Vízrekesztő karni inárga, (raibli) márgás mészkő, 5. Középső triász, főleg ladini diplopórás dolomit, <>. Alsó triász vízrekesztő anyagmárga sorozat, 7. Karbonátos, laguiláris felső perm. a) tipikus karsztvízáramlás, b) sekély áramlás a karni sorozatban- c) a medence aljzat felől visszakanyarodó mélyáramlás, d) mély* áramlás a középső triász sorozatban, e) mélyáramlás a permsorozatban. Abb. 3. Prinzipschema des gestuften Thermalwasserströmungs-Systems Zeichenerklárung: 1. Wasserstauende Beekensedimente. 2. Norer Hauptdolomit und Dachsteiner Kalkstein. 3. Karner Dolomitreihe. 4. Wasserstauender Karner Mergel (Raibli) mergeliger Kalkstein. 5. Mittlerer Trias, hauptsacldich ladiner DiploporenDolomit. 6. Wasserstauender Tonmergel-Schicht unterer Trias. 7. Karbonathaltiger, lagunarer oberer Perm. a) Typische Karstwasserströmung, b) Untiefe Strömung in der Karner Reihe. c) Die von der Beckensohle sich zurückwindende Tiefströmung, d) Tiefströmung in der mittleren Trias-Reihe. e) Tiefströmung in der Permreihe.