Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
9. szám - Dr. Vágás István: A vízszint természetes duzzasztásának és süllyesztésének meghatározó szerepe a Tisza és alföldi mellékfolyóinak vízjárásában
Dr. Vágás 1.: A vízszin természetes duzzasztása Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 387 A duzzasztott ós süllyesztett vízszinck visszaszámítana (redukciója) a permanens, állandó sebességű állapotra A visszaszámítás előzőkben megfogalmazott grafikus eljárása alkalmas és használható módszer, pontossága is általában elegendő volna. Alkalmazásának előfeltétele, hogy a vonatkozó grafikonokat a duzzasztással vagy süllyesztéssel befolyásolt folyószakaszokra elkészítsük. Khhez igen sok számítási munka szükséges, amelyet azonban programozható zseb-számítógéppel is elvégezhetünk. Sokkal előnyösebb volna azonban, ha a redukcióhoz közvetlen számítási módszert használhatnánk. Ennek az a feltétele, hogy a (3) egyenletsorból a K (. értéket, ezen keresztül pedig a Q a vízhozam értéket meghatározzuk. A (3) szerinti rekurzív eljárás némi átalakítása szükséges ehhez: ennél a számításnál nem a hossz szelvényben alkalmazunk egyenlő, Ax hosszúságú osztásközöket, hanem a kezdeti és a végszel vényben ismert y n és //,, duzzasztási vízállások különbségét osztjuk fel n számú, elegendően kicsiny osztásközre. A k sorszámú szakaszra: (4) Itt a Ay e,it jelölés az i e -Axi szorzatot rövidíti és értelmezése szerint a közömbös vízszinvonalon a k sorszámú szakasz kezdeti és végszelvénye közötti magasságkülönbséget jelenti. Ha a (4) egyenletből Ay Ck~t kifejezzük, majd a k= 1, 2,...n-l helyettesítések után a kapott egyenleteket összeadjuk, a következőket kapjuk: V Ay,, k k-0 n —1 1 - 'wF1 (5) Ezt az összegezést tetszőlegesen választott K,, értékkel elvégezhetjük. Nyilvánvalóan, az ígv kapott EAtjeic érték nem fog megegyezni a kezdeti és a végszelvény közömbös vízszinvonalon értett ismert magasságkülönbségével. A K c érték azonban próbálgatással addig javítható, míg ezt el nem érjük, azaz X.Ay ef=-y e. A próbálgatás adott helyettesítési program szerint számítógéppel egyszerűen elvégeztethető. Számításunknak tehát az az eredménye, hogy — ismerve a folyó természetes vízszinduzzasztással vagy süllyesztéssel érintett szakaszán egy alsó szelvényben az y 0 vízállást és egy felső szelvényben az ezzel egyidejű y n vízállást — az (5) egyenlet alkalmazásával meghatározhatjuk a permanens, állandó sebességű vízmozgásra jellemző K e. ezen keresztül pedig a Q r vízhozamértéket. Ezeknek ismeretében a vízhozam-vízállás összefüggés alapján meghatározható a permanens, állandó vízmozgás esetére redukált y r e,\ érték is a vizsgált folyószakasz bármelyik szelvényére. Ez az a végeredmény, amelyre a duzzasztások, vagy süllyesztések hatásának kiküszöbölése érdekében, mint torzítatlan vízállásadatra szükségünk van. 2. ábra. A Tisza titeli vízmércéjén érvényesülő dunai duzzasztások, és süllyesztések szegedi visszahatása. Puc. 2. Bmuuuicnoötwpa u cnada e yembe Tucbt y cmeopa Tumen na ypoeiiu eodbi no eodnocmy Ce$ed Abb. 2. liückwirkung iri Szeged des an l'egel der Tisza bei 'Vitel zur Oeltung kommenden Donau Stau- und Sen kun gsspie gels A vízszinduzzasztás és -süllyesztés hatásainak kiküszöbölése a Tisza folyó és mellékfolyói árhullámainak jellemzésében Vízszinduzzasztási, illetve süllyesztési hatást a Tisza alábbi szakaszain vizsgálhatunk: a) Titel és Szeged között, a Tiszát magába fogadó Duna Tiszára visszaható vízállásváltozásai miatt. b) Szeged és Csongrád, között, a Tiszába torkoló Maros hatása miatt. A még fennmaradó esetleges dunai hatást itt már a szegedi vízmérce indító értéke foglalja magában. c) Csongrád és Polgár között, a Tiszába torkoló Körös hatása miatt. Megjegyzendő, hogy a szóban lévő hosszú Tiszaszakasz felső végén a Körös hatása már jelentéktelen, viszont Szolnoknál még erős. d) Polgár és Tokaj között, a Tiszába torkoló Sajó hatása miatt. e) Tokaj felett, a Tiszába torkoló Bodrog hatása miatt. Vásárosnamény körzetében a Tisza nagy esése miatt duzzasztási vagy süllyesztési hatás alig van. A mellékfolyók torkolati szakaszának érintett részei: f) A Maros torkolati szakasza és teljes magyarországi szakasza. g) A Körös teljes magyarországi szakasza, elsősorban a Hármas-Körös, ele az összes többi alkotó vízfolyás is. h) A Bodrog teljes magyarországi szakasza, folytatólag az országhatáron is túl. A Sajó és a Szamos nagy esése miatt csak rövid szakaszon érvényesít duzzasztási és süllyesztési hatást. A további mellékfolyók kisebbek, ezért ez alkalommal nem kell foglalkoznunk adataikkal. 0,-3100 m 3ls_ 2W0m 3/s.
