Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Kuzman Gábor: Hidrológiai észlelések a Duna budapesti szelvényében

Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 369 Az újkígyósi vízműtelep geohidrológiai vizsgálata JENEYNÉ JAMBRIK ROZÁLIA* Bevezetés Békéscsaba vízellátása céljából az 1950-es évek­ben, ill. az 1960-as évek elején vízkutatásokat vé­geztek Nagykamarás, Medgyesháza és Újkígyós térségben [13, 21]. Ezek eredményei alapján léte­sült — a megyeszékhelyhez legközelebb eső terü­leten — az Újkígyósi vízműtelep (1. ábra), mely 1962 óta üzemel, azonban mai kiépítettségét csak 1965-ben érte el (6). Víztermelése döntően 11 db sekélymélységű (55—60 m-es) kavicsolt kútból történik, melyek egy 1600 m hosszúságú ÉÉK—DDNy irányú kút­sort alkotnak. A telepen 2 db közepes mélységű, hagyományos kivitelű kút is üzemel. A sekély­mélységű kútsor által közvetlenül igénybevett, 20—60 m-es mélységközben elhelyezkedő vízadó rétegek nyomásviszonyainak megfigyelése érde­kében észlelő hálózatot telepítettek (2. ábra). A víztermelés 3500—6000 m 3/nap között válta­kozik — az igényeknek megfelelően. Napi egy al­kalommal mérik a termelt vízmennyiséget és a pil­lanatnyi üzemi vízszintet, 3 naponként észlelik a figyelőkutak vízállását. Időszakosan, évi 1—2 al­kalommal végeznek vízminőségi vizsgálatot, első­sorban közegészségügyi szempontból. 20 l'megsemmisült) 23 13 21 19 18 500[mj 17 n 15 21 16 JELMAGYARAI AT: % o Termelőkút • Eszlelőküt 2. ábra. Az Újkígyósi vízműtelep helyszínrajza Puc. 2. ílAan éodo3a6opiibiü cmamiuu yüKudboui Abb. 2. Lagcplan des Wasserwerks in Újkígyós Az 1962—1978 között mért termelési paraméte­rek és vízszintészlelési adatok értékelésével elem­zem a vízbeszerzés közvetlen térségének földtani, geohidrológiai, utánpótlódási viszonyait. 1. ábra. Újkígyósi termelőtelep, átnézetes helyszínrajz Puc. 1. CxeMamu'iecKuü nnan eodo3ciöopnoü cmamfuu yüKudboui Abb. 1. Übersichts-Lageplan der Wasser gewinnungsan­lage in Újkígyós •Nehézipari Mfiszaki Egyetem, Miskolc 1. Vízföldtani áttekintés Az újkígyósi vízműtelep és közvetlen környéke az alföldi neogén medence DK-i részéhez tartozik. A medence aljzatát képező paleozóos képződmé­nyek — geofizikai mérések és távolabbi fúrások adatai alapján [2] kb. 3 km mélységben helyezked­nek el. A medence-kitöltés alsó kétharmadát alsó­és felsőpannóniai levantei üledékek, felső szaka­szát pleisztocén képződmények alkotják, a holo­cént néhány m vastagságú öntésföld képviseli. Ivóvízbeszerzés szempontjából — a tágabb kör­nyéket is figyelembe véve — a 400—800 m között változó vastagságú folyóvízi pleisztocén összlet jöhet számításba. A vízmű a Maros törmelékkúpjának területén létesült. Az uralkodóan pszammitos (60—70%) alárendelten pelites (30—40%) üledékek képző­désében az Os-Maros üledékképző tevékenysége Pusztaotflaka Kétegyhaia

Next

/
Oldalképek
Tartalom