Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Kuzman Gábor: Hidrológiai észlelések a Duna budapesti szelvényében

Kuzmann G.: Hidrológiai észlelések Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 363 7,** > M I )~ Ennek megfelelően b. _/.* /*** 33 —"-33 I

K33> 4.7 amennyiben / értékot cm/km-ben, a középsebességet m/s-ben és a vízállásváltozást mm/óra dimenzióban helyettesítjük be, k 1 Ah 41 — 1 72 IWAt ' 5. A vízhozammérések korrekciója A 18 db mérés egyes korrekciós tényezőinek megállapításakor az alábbiak szerint jártunk el: — k

n korrekció. Az a szögeltérést [40] alapján számítottuk — k

1

2 korrekció. A szelvényeket általában szondázással vették fel, ennek megfelelően k

1

2= 1,000. — k

2

1 korrekció. Az 1832. évi méréseknél y — 5° hibát vettünk fel, mert a műszer csak ekkor volt mereven a rúdra erősítve. Egyéb méréseknél y = 0°. — k

2

2 korrekció. Az 1832. évi méréseknél <3 = 5°, egyébként <3 = 0° eltérést vettünk fel. — korrekció. A IX., XI. és XIII. mérésnél k

3

1 = 1,000 (többpontos függélymérés). Egyebekben a közölt összefüggést használtuk. — k

3

2 korrekció. Csak a VIA, VIB és VII. mérésnél kellett figyelembe venni, mivel ezekről részletezett függélvsebességek nem maradtak fenn. — k

3

a korrekció. Ez a II, III, IV. és V. mérésnél szerepel, mivel csak ezeket redukálták +233 cm vízállásra. A vízállások alapján M

í — M

2 — = +0,40 m. értéket vettünk fel. — k

4

1 korrekció. Pontosan ismert Ah/At értéke a IX. mérésnél (16 mm/óra) és közelítően a XI. XIII. mérésnél (2, illetve 8 mm/óra); viszont az utóbbi két mérés redukciója a IX. redukciójára rakódik rá. A II, III, IV. és V. mérésnél (a vízállások alapján) 2 mm/óra értéket vettünk fel. A többi mérésénél &

4

1= 1,000 lett figyelembe véve. Az egyesített korrekciós tényezőt (K) az alábbi 6.1. táblázat tartalmazza. 6. A vízhozamgörbe számítása 6.1. táblázat Az összetartozó vízállások és vízhozamok Mérés száma Helye Vízállás Q o K Összevont adatok vízállás Q I. A 1641,39 217 1040 0,998 1038 217 1278 I. B 56,01 217 250 0,960 240 II. 1647,86 233 1877 0,945 1774 III. 1647,:i6 233 1839 0,920 1692 IV. 1647,17 233 1894 0,946 1792 V. 1646,03 233 1603 0,944 1513 VI. A 1641,39 244 1131 1,050 1188 VI. B 56,01 242 227 1,099 249 243 1437 VII. 1647,17 246 1943 1,114 2165 VIII. A (1651,26) 209 nem értékelhető ki. VIII. 1? 1651,26 214 851 0,977 831 264 2342 VIII. C 1649,10 264 1258 0,993 1249 VIII. D (1649,10) 288 1329 0,961 1277 IX. 1646,03 273 1708 0,932 1592 X. 1646,47326 2137 0,983 2101 XI. 1646,47 413 2986 0,930 2777 XII. 1645,77 486 4667 0,959 4476 XIII. 1646,03 511 4234 0,920 3895 Az IB és VIB mérést a soroksári ágban, a VIIIA és VIIIB mérést a Margitsziget melletti budai Duna-ágban végezték. A mederben az átfolyás a mai 0 szint a,latt m

0= 1,88 m mélységnél szűnik meg [40], így a vízhozamokat a log ö = 'og a+b log (m

0+h) alakban kifejezve, log a=2,08580 és 6-1,80493 érték adódik (r

x

y = 0,91736). A logaritmikus egyenest a h — 3,12 m helyen sorbafejtve, a ö = 323 + 424A+57/t

2+0,8A

3 összefüggéshez jutunk. A sorbafejtés miatt a 0—-100 cm és a 700 cm feletti vízállástartományban kisebb torzulások mutatkoznak, ezek azonban a később tárgyalandó konfidencia-sáv belsejében marad.nak 7. A hibakorlát megállapításának lehetőségei a) Az I—XIII. adatsor saját hibakorlátjának megállapítása;