Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
8. szám - Dr. Benedek Pál–Licskó István–Uzarovicz Roman: Szervetlen mikroszennyezők eltávolításának lehetőségei a szennyvíztisztításban
Dr. Benedek P.—Licskó 1.—Uzarowicz R.: Szervetlen Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 347 jr g 1 .r I\ v.\ JELMAGYARAZAT• Cu o Cu komplex bontás után p ,— Ni • Ni komplex bontás után V MEGJEGYZÉS^H-JVP • C u méréshatár kb. 0,05 mg/t N 10 11 pH 2. ábra: Réz és nikkel eltávolítása cianidos szennyvízből Abb. 2. Beseitigung von Kupfer und Nickel aus zyanhaltigen Abwasser Puc. 2. ydajienue Atedu u HUKejw U3 ifuauudHbix cmoxoe Az 1. ábrán megfigyelhettük, hogy a 8,5—9,8 pH tartományban valamilyen rendellenesség lép fel. Feltételezésünk szerint ennek oka a következőkben keresendő: A galvanizáló fürdők vizében nagy mennyiségben találhatók olyan szerves anyagok, melyek kolloid stabilizáló tulajdonságokkal rendelkeznek. A galvanizálásra kerülő fémtárgyak felületének előkezelésekor használnak olyan szerves anyagokat, melyek a fent említett hatást kiválthatják. Ennek hatására a 8,5—9,8 pH tartományban olyan kolloid, kvázikolloid diszperzió keletkezik, amely szoros kapcsolatot létesít ezekkel a kolloid-stabilizáló szerves anyagokkal. így ebben a pH tartományban stabil kolloid, kvázikolloid diszperzió alakul ki, és ez egyszerű fázisszétválasztással nem különíthető el a víztől. A kémiai reakciók következtében kicsapódott nehézfémek egy tekintélyes része ebben a kolloidkvázikolloid diszperzióban található. A jelenség alapos megismerése és értelmezése céljából modellrendszert alakítottunk ki ós ennek segítségével laboratóriumi kísérleteket végeztünk. A modell-rendszerben állandó értéken tartottuk a HOOli ós a Ca 2 +-koncentrációt, változtattuk a Mg 2+- a kolloid-stabilizáló anyagként adagolt papírgyári szulfit-szennylúg- és a nehézfémszennyező (Zn 2 +) koncentrációját. A nehézfémek közül azért választottuk a cinket, mert amfoter tulajdonsága miatt (savas és lúgos közegben egyaránt jól oldódik) csak szűk pH intervallumban alkot vízben rosszul oldódó vegyületeket. Figyelmünket az a ténv is a cink felé fordította, hogy több magyarországi városi szennyvíztelep iszapjában a nehézfémek közül a cink fordul elő a legnagyobb koncentrációban [3, 4]. Kísérleteinket a galvánüzemi szennyvizekkel végzett vizsgálatokhoz hasonlóan bonyolítottuk le. Első kísérleteinket kolloid-stabilizáló szerves anyag távollétében végeztük. A Mg-' + ionok hatásának megállapítása miatt vizsgálatainkat Mg 2+ jelenlétében és távollétében egyaránt elvégeztük. A 3. ábra alapján megállapítható, hogy a 8,5— 10,0 pH tartományban a kezdeti Zn 2 + koncentrációjától csaknem függetlenül nagyon jó cink eltávolítás érhető el Mg 2 + távollétében is. pH >10,5 esetében a Mg 2 +-t nem tartalmazó rendszerben rohamosan nő az oldott állapotban maradó cink koncentrációja. Mindez pH >8,5 esetében is fennáll, de akkor a Mg 2 +-t tartalmazó rendszerben is. Elegendő Mg 2 +és pH >10,5 mellett a cink eltávolítás hatásfoka nem csökken, sőt egy kicsit nő is 3. ábra. Cink eltávolítása a pH függvényében Puc. 3. ydaAeuue tfuwca e 3aaucuMocmu om pH Abb. 3. Entfernung des Zinks in Funktion des pH
