Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
8. szám - Dr. Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A Gerecse hegység paleokarszt-hidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója a Felsőpannontól napjainkig
342 Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. Scheuer Gy.—Schweitzer F. : A Gerecse-hegység Eredményeink szerint a régi karsztforrások elapadása és mélyebben az újak felfakadása, vagyis időnkénti szakaszos áthelyeződésük, nem mindig követi az erózióbázis változását. Van úgy, hogy a források az erózióbázis mélyülését követik, vagy úgy, hogv a magasabban fakadók — a régiek elapadnak. Ezért térszínileg is, korban is eltérő mészkő-összetételek keletkeztek. Van olyan eset is, amikor a források nem követik az erózióbázis mélyülését, mert a bevágódási szakasz nem tárt fel mélyebb karsztos kőzeteket, amiből forrás fakadhatott volna. Nem történt sem gyors, sem pedig lassú hidrodinamikai átrendeződés, a forrásküszöb változatlan maradt. Ebben az esetben a forrásvíz a völgyoldalon folyt le és ott rakódott le az édesvízi mészkő. Ilyenkor a nem egyidejű előfordulások szétválasztása igen részletes vizsgálatokat igényel. A harmadik esetben az erózióbázis mélyülésével új források keletkeznek, de a régiek sem apadnak el, vagy csak lassan szűnnek meg. Ekkor az édesvízi mészkőképződés vagy a régi forrásnál folytatódik, vagy csökken, ahogy apad a forrás. De a mészkő már az új források közül is képződik. IRODALOM fi] Alföldi L.—Lorberer Á. (1976): A karsztos hévizek háromdimenziós áramlásának vizsgálata kútadatok alapján. Hidrológiai Közlöny. 56. p. 433—443. (2] Alföldi L.—Böcker T.—Lorberer Á. (1977): Magyarország karbonátos repedezett hó víztárolóinak hidrogeológiai jellemzői (in Magyarország hóvízkútjai 111.) VITUKI kiadása, p. 17—28. [3] Ádám L.—Marosi S.—Szilárd .7.: Mezőföld természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák. 2. k. Akadémiai Kiadó. Budapest. 14] Bartha F. és munkatársai (1971) : A magyarországi pannonkori képződmények kutatásai. Akadémiai Kiadó. Budapest. [5Bulla B. (1962): Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó. Budapest. [6] Chol*ioky J. (1940) : A mésztufa vagy travertinó képződéséről. Mat. Term. Tud. Értesítő. 659. p. 1004—1019. [7] Földvári A. (1935): Hidrológiai megfigyelések a Budai hegység Ny-i pőrémén. Hidrológiai Közlöny. 14. p. 105—11. | 8] Hornyai B. ( 1925) : Tata-Tó város hőforrásai és közgazdasági jövőjük. Tata. Alkalmi kiadvány. [9] Fülöp ./. ( 1954) : A tatai mezozoós alaphegység rög földtani vizsgálata. Földtani Közlöny. 84. p. 304325. [10] Gyémánt Gy.: A déli Gerecse karsztos jelenségei és ezek összefüggése a bányászattal. Tatabányai Szénbányák 10 (1971): 41. okt.-dec./p. 160. [11] Háhn Gy. (1972): Tata környékének geomorfológiai képe. Földrajzi Értesítő 21. p. 389—407. [ 12] Horusitzky H. (1923): Tata-Tóváros hévforrásainak hidrogeológiája ós közgazdasági jövője. MÁFI Évkönyv. 25. p. 1 —83. [ 13] Jakucs L. (1971): A karsztok morfogenetikája. Akadémiai kiadó. Budapest. Földrajzi Monográfiák. VIII. [14] Jaskó S. (1913): A bicskei öböl fejlődéstörténete, hegyszerkezete és fúrásai. Beszámoló a Földt. Int. vitaüléseiről. 4. p. 254—302. [15] Kéz .1 ( 193 I) :' A Duna Győr-budapesti szakaszának kialakulása. Földraj.i Köziemén ck. 62. p. I 75— 193. [16] Kormos T. (1925): A süttői forrásmészkő komplexus faunája. Állattani Közlemények 22. p. 159— 175. [17] Kormos T.—Schréter Z. (1916): Előzetes jelentés a Budai hegyek és a Gerecse hegység szélein előforduló édesvízi mészkövek tanulmányozásáról. MÁFI Évi Jel. 1915-ről p. 542—544. [18] Kretzoi M. (196!)): A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi biosztratigráfiájának vázlata. Földrajzi Közlemények. I 7. p. 179—203. [19] Kriván P. (1964): Erózióbázis feletti édesvízi mészkő alakulatok földtani vizsgálatának elvi alapjairól. őslénytani Viták. p. 13—18. [20] Krolopp FJ. (1973): Negyedkori malakológia Magyarországon. Földrajzi Közlemények. 21. p. 1(37—171. [21] Láng S.: Karsztvíztanulmányok a Dunántúli Középhegységben. Hidr. Közi. 28 (1948). [22] Láng S. (1955): A Gerecse peremhegységi részeinek geomorfológiája. Földrajzi Értesítő. 4. p. 157—191. [23] Lenkei T. (1913): A tatai langyos források 1941 — 1942 évi hozam és hőmérséklet mérései. Hidrológiai Közlöny. 23. p. 115—117. [24] Liffa A. (1907): Geológiai jegyzetek a Gerecse hegység és környékéről. MÁFI'Évi Jel. 1906-ról p. 163—176. [25] Moldvay Lóránt: A reotektonikus felszínalakulás jelenségei a magyarországi Középhegységekben MÁFI. Évi Jel. 1970-ről p. 155—179. [26] Mike Károly: Szerkezeti mozgások inorfogenetikai és gyakorlati értékelése a Dunántúli IÍK-i részén. Földrajzi Értesítő 12 (1963). 2. [27] Pécs M. (1959): A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák. III. k. [28] Pécsi M.( 1973) : A vórtesszőllősi ópaleolit ősember telep helyének geomorfológiai helyzete ós abszolút kora. Földrajzi Közlemények. 21. p. 109—119. [29 ] Rónai A. (1973) : A negyedkori kéregmozgások térkép Magyarországon. MTA. X. Oszt. Közleményei. 6. p. 241-243. [30] Sarló K. (1946): A dunaalmási Csokonai ártózi forrás kémiai és fizikai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 26. p. 91—93. [31 ] Scheuer Gy.—Schweitzer F. (1973): A magyarországi travertinó összletek képződésének fázisai a negyedkorban. Földrajzi Közlemények. 21. p. 133— 144'. [32] Scheuer Gy.—Schweitzer F. (1978/a).-: Az édesvízi mészkövekot lerakó) források sajátosságai. Földrajzi Értesítő. 27. p. 485—496. [33] Scheuer Gy.—Schweitzer F. (1978/b): A Kelot-Gerecsei édesvízi mészkőelőfordulások. Kézirat. [34] Schmidt E. 11. és munkatársai (1962): Vázlatok és tanulmányok a Magyarország vízföldtani atlaszához. MÁFI kiadvány. Budapest. [35] Schréter Z. (1953) : A Budai ós Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulásai. MÁFI Evi Jel. 1951-ről. p. 11—146. [36] Skoflek I.—Budó V. (1967): A vórtesszőllősi mésztufa flóráról. Botanikai Közlemények. 54. p. 39—43. [37] Szádeczky K. E. (1939): A Gerecse hegység magas teraszairól. Földtani Közlöny. 69. p. 279-—288. [38] Szebényi Lajos (1975): Felszínalatti vízforgalom meghatározása a 'Dunántúli Középhegység északi részén. MÁFI Évi Jel. 1974. p. 487.
