Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

7. szám - Schmidt Antal–dr. Vörös Lajos: A Duna magyarországi alsó szakaszának fitoplanktonja az 1970-es években

Schmidt A.—dr. Vörös L.: A Duna Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 325 db). A középmező sima, leggyakrabban 1, esetleg 2 fénylő ponttal. Maximális egyedszámukat augusztusszeptemberben érik el (28. rajz.). Fragilaria leptostauron (EHR.) HUST. Sejtház hossza 18 fim, vastagsága 12 /«n. A bordák erőteljesek. (82. rajz.). Gomphonema aouminatum EHR. var. brebissonii (KÜTZ.) A. CLEVE. Sejtméret: 8x50 fim. (80. rajz). Hantzschia amphioxys (EHR.) GRUN. f. capitata O. MÜLL. Sejtméret: 6—10x29—45 /un. (79. rajz) Melosira islandiea O. MÜLL. ssp. helvetica O. MÜLL Az egyébként nem ritka szervezet auxospórás alakját egyszer sikerült megfigyelni. (17—18. rajz) Neidium iridis (EHR.) A. CLEVE. Sejtméret: 26—27x140—170 fim. Dunában ritka az előfordulása. (83. rajz) 1 Synedra acus KÜTZ. 2 - 3. Synedra uina (NITZSCH.) EHR. 4. Synedra acus KÜTZ. 5 - 6. Nitzschia acicularis W. SMITH. 7. Diatoina elongatum (LYNGB.) AG. 8 - 9 Diatoma vulgare BORY. 10-11. Navicula gracilis EHR. 12. Navicuia viridula KÜTZ. 13-14. Asterionella formosa HASS. 15. Melosira granulata (EHR.) RALFS var augustissinia (0. MÜLL.) HUST. 10. Fragilaria erotonensis KITT. 17-18. Melosira islandiea 0. MÜLL. ssp. helvetica 0. MÜLL. 19. Melosira varians AG. « 20. Stephanodiscus astraea (EHR.) GRUN. 21. Nitzschia actinastroides (LEMM.) v. GOOR. 22. Melosira hinderana KÜTZ. 23-26. Stephanodiscus hantzschii GRUN. 27. Stephanodiscus subsalsus (A. CLEVE) HUST. 28. Cyclotella meneghiniana K ÜTZ. 29. Stephanodiscus dubius (FRICK K) HUST. 30. Stephanodiscus hantzschii GRUN. var. pusillus GRUN. 31. Goniochloris mutica (A. Bit A UN) FOTT. 32—41. Actinastrum hantzschii LAGERH. 42—43. Neodesnms danubialis HINB. 44. Ankistrodesmus angustus BERN. 45. Ankistrodesmus acicularis <A. BU.) KORS. 4(i. Scenedesmus acumlnatus (LAGERH.) CHOI). 47. Scenede8inu8 (juadricauda (TURP.) BRÉB. Nitzschia acicularis W. SM. Rendszeresen előforduló szervezet. Egyes példányainak hosszmérete a szakirodalomban megadott legkisebb hosszméret fele: 25—30 fim, v. ö. S1EM1NSKA, 1964. (5—6. rajz) Nitzschia flexa SCHUMANN Sejtméret: 4 X125 fim (77. rajz). Nitzschia parvula LEWIS Sejtméret: 5x28 fim (78. rajz) Pinnularia gibba EHR. var. parva (EHR) GRUN. Sejtméret: 10—11 X42—55 fim (81. rajz) Stephanodiscus dubius (FR1CKE) HUST. Sejt átmérője: 10—17 fim. Felismerését nehezíti, hogy a tüskekoszorú nem, vagy csak alig észrevehető. (29. rajz) Az 1960-as évek elején még ritka (SZEMES, G., 1971) az előfordulása, de az utóbbi években nyáron rendszeresen megfigyelhető. Stephanodiscus hantzschii GRUN. Sejt átmérője: 10—18 /im. Többnyire magányosak, néha rövidebb-hosszabb laza láncokat alkotnak. A tüskekoszorú jól fejlett. Ugyancsak jól megfigyelhetők a tüskék alapjától a középpont irányába futó bordák. A radiális pontozottság— bordaközönként 2 pontsor — még optimális észlelési feltételek között (styrax preparátum, fáziskontraszt berendezés) sem figyelhető meg mindig. Gyakori és időnként tömeges (cca. 50 000 ind/ml) előfordulásáról az elő-