Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
7. szám - Juhász Ede: A Balaton hínártérképezése
Juhász E.: A Balaton hínártérképezése Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 319 A hínártérképezés eredménye A Balaton 1078. július 26-i hínártérképéről az alábbiak állapíthatók meg. Az összes hínárterület 060 hektár (6,6 km 2), amelynek 60%-a az északi part előtt (Fűzfő— Keszthely, 120 km), 40%-a a délipart előtt (Kenese—Zala 115 km) található. Megoszlásuk ellentétes: lényegesen több a hínár az északi part keleti felében, míg a déli partnak a nyugati felében tömeges. Feltételezett egyenletes hínárelosztás esetén a 235 km stacionált hosszúságú partvonal minden kilométere előtt 2,8 ha hínár lenne, amely megint egyenletes elosztásban a parttól a víz felé az egész Balatonon körbe 28 m széles hínársávot alkotna. A valóság más. A hínár elhelyezkedésének a térképen jól látható, de szövegben körülményes leírását elkerülendő, továbbá rövid, adatszerű, de átfogó ismertetésre törekedve, a hínárosodás mértékét az egy stacionált partkilométer előtt meglevő hínár összterületével (ha/km) jellemezzük. A Balaton egész partvonalát olyan szakaszokra bontottufr, amelyeken belül a hínár csoportosulásmódja hasonló, a ha/km érték közel egyenlő és jellemzően eltér a szomszéd szakaszétól. Az 1. ábrán feltüntettük a szakaszokat, ezeken belül a hínár Összterületét (ha), a partvonal hosszát (km), a főbb települések rövidített nevét, grafikonon ábrázoltuk és beírtuk az egyes szakaszok ha/km átlagértékét. A grafikon területe nem egyenlő a hínárterülettel, mert a grafikon alapvonala a partvonal hosszának ha km ha/hm ha/km km ha } li> AKARATTYA 1_ \ít V 0,2 25 8,5 KENESE / \ ír C ALlM tm. • h 25 8,5 KENESE I J 151 7 FUZF0 21,4 nos m tl ALMADI ALSÓÖRS 6,5 \ ~ 0,3 SZABADI 25 6 37 3 PALÓZNAK la« y S/0F0K tf 5 CSOPAK J 3, 3 X 24 13,5 FÜRED TIHANY ZAMARDI 1 <,.5 TIHANYFS2. Nl/. 0,2 \ SZÁNTOD 3 20 16 « Mb \3,i r l FOLQVAR 4 6 7 3 UDVARI JJ,5 0,6 K 4 2 5 6 MALI 0,8 ) "2ST 2 6 5 6 MALI 0,8 ) SZEMES 10 5 ZANKA 2 Y 0,5 SZEMES 13 6 2 2,5 SZEPEIO M V LELLE RÉVFÜLÖP 2 BOGLÁR 6 12 4 21 RENDES 02 0 F0NY00K 3 0 2,8 i UGET M/ 1,5 4 BADACSONY -| 13 FONYÓD 15 33 BADACSONY 0,2 BÉLATELEP 6 9 10,5 szmiecr 0,8 J5 0,2 BÉLATELEP 6 9 10,5 szmiecr 0,8 J5 1 8.3 FENYVES 4,5 38 4,5 38 2 7 GYŐRÖK 0,3 5,5 MÁRIAFÜRDÖ ns Í4 26 6Y0R0K MÁRIAFÜRDÖ 26 10 KESZTHELY 1,3 V BERÉNY 5 ff 6,2 2ALAT0R0K ,1 16 ha km ha/hm ha/km km ha 1. ábra. A Balaton jellemző hínáradatai 1978-ban Abb. í. Charakteristische Laichkraut-Daten des Balaton in 197S Fig. 1. Data on the weeds in Laké Balaton in 1978 csak vetülete. Jeleztük a hinaras torkolatú hozzáfolyásokat. Nádas övezi az egész északi partot Kenesétől Keszthelyig, majd tovább a déli partot FonyódBélatelepig a belterületek kivételével. Bélateleptől Akarattyáig a zömében kiépített déli part általában nádmentes, csak a kevés természetes partrészen van néhány nádcsoport. A nád összesen 12 km 2 területet foglal el — kétszer annyit, mint ebben az évben a hínár — és általában 100 -200 m távolságig terjed a parttól. Ennél messzebb van: a Zala torokban 600 m, Gyenes—Gvörök között 500 m, Edericsnél 400 m, Szigligeti öbölben 600 ni, Aszófőnél 700 m, Csopaknál és Paloznaknál 400 m, Fűzfőnél 300 m. Nád az északi parton 2 m, a délin 0,5 m vízmélységig található. A hínár a vízmozgástól védett helyeket kedveli és főként nádasok előtt, nádasok beugróiban, öblökben, építményeknél található. Az összefüggő nádasok előtt vagy hosszú sávban, vagy foltok csoportjaként települ, míg a tagolt nádas közeit igyekszik kitölteni. Nádmentes területeken — ezek általában kiépített partok — legtöbbször egymás melletti foltokban tapad a parthoz, kivéve Almádit, ahol a part előtt sok hínárfolt van. A hínár parttól mért legnagyobb távolsága — beleértve a nádasokat is — területenként változó: Kenesénél 200 m, Akarattya—Fonyódliget között 50— 100 m, Fonyód—Keszthely között 200—500 m, Gyenes—Szigliget között 400—700 m, Badacsony —Tihany között 200 m, Füred—Almádi között 300—600 m és Fűzfőnél 1200 m. Néhány erősen eltérő kivétel is van; a Zala-toroknál 000 m, Aszófőnél 800 m és Paloznaknál 1100 m. A hinaras területek vízmélysége is különböző: Akarattya— Fonyódliget között 0,5 m, Fonyód—Keszthely között 1 m, Gyenes—Akaii között 1,5 m és Udvari— Kenese között 2—2,5 m. Az északi parton 1978-ban Gvörök és Szepezd között 40 km hosszú nádas előtt csak elszórtan volt hínár (0,4 ha/km), a déli parton Szántódi-rév és Fonyód között 40 km-es kiépített szakasza eléggé hinaras (2,2 ha/km). Az erősen nádas nagy öblök hinarasodása ellentmondó: igen sok hínár van a Fűzfői, Paloznaki, Kerekedi (Csopak) öbölben, de alig van Edericsnél, Tomajnál, Rendesnél és közepesen van Diósnál, Aszófőnél. A fürdésre kedvezőbb déli part Kenese és Keszthely hajóállomások közötti részén a part frontvonala és az 1,5 m-es mélységvonal által határolt terület 30 km 2, amelyen 2,5 km 2 hínár van. A hozzáfolyások torkolatait a közelükben levő hinaras terület nagysága szerint két csoportra osztottuk. Erősen hinaras torkolatok: vízbefolyás Szántódnál, Köröshegyi Séd, Nagymetszés csatorna, Jamai patak, Keleti-Bozót cs., Határárok, Jancsi á., Legelői m. ág, Zala, Kétöles p. Arácsi Séd, Csopaki Séd, Lovasi Séd, Mosó p., Vörösberénvi Séd, Hűtővíz cs. Ezek közül közeli tóhoz csatlakozik a Köröshegyi Séd, Nagvmetszés cs., Jamai p. és a Keleti-Bozót cs. Kissé, vagy alig hinaras torkolatok: Zamárdi berek, Forró á., Nyugati öves., Büdös á.,Szt. Imre á., Szt. László á., Világos p., Tapolca p., Malom á., Egervíz, Tomaji határárok, Burnót p., Horogi Séd, Csorszai p.,
