Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

7. szám - Juhász Ede: A Balaton hínártérképezése

Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 315 A Balaton hínártérképezése JUHÁSZ EDE* A Balatonról elkészült az első hínártérkép, amely a tó) hínárállományának ugyanazonnapi — 1978. július 2G-i — helyzetét rögzíti. A Balaton hínártérképének igénye nem újkeletű. A hagyományos felmérési módszerek hosszantartó, de kevés részeredménnyel járó kísérlete után, végül egy korszerű eljárás, a többszínsávos légifényképezés első hazai alkalmazása hozott eredményt. Röviden áttekintjük a felmérés körülményeit és az eddigi kísérletek sikertelenségének okait, majd ismertetjük a többszínsávos légifényképezés és térképezés végrehajtását, végül összefoglaljuk a Balaton hínártérképezésének eredményét. A hínártérképezés körülményei A hínárfoltok határvonala a partról nem látható) jól, de csónakról, repülőgépről pontosan megfigyelhető. A Balaton kh. 200 km hosszú partvonalának kétharmadát nádas övezi. 1978-ban a part mentén kh. 70 km hosszúságban volt hínár, melynek kétharmada nádasok előtt, egyharmada nyílt partszakaszoknál települt. A partvonaltól a nyíltvíz felé 50—500 m-ig, néhol egy km-ig terjedt, de 2,5 m vízmélységnél mélyebben nem találtuk. A hínár többnyire 10—100 m nagyságú, szabálytalan alakú foltokban nő, közöttük hosszú keskeny csíkok, ritka vagy sűrű állományok találhatók. Hagyományos felmérő eljárások Földi geodéziai felméréssel nyílt partszakaszok alappontjairól tachimetrikusan, fizikai távmérővel vagy egyidejű előremetszéssel határozható meg a hínárfolt jellemző pontjai fölé csónakból állított jel. A tachimetrikus mérés távolsága legfeljebb 200 m, hínár pedig ennél sokkal messzebbre is van. A fizikai távmérő vízbeállított prizmáját a hullámzás mozgatja, ez hátráltatja a mérést. Két álláspontról az egyidejű előremetszés nagyobb felkészültséget igényel, a mérés és feldolgozás hosszadalmas. A hínárfoltok felderítésére a mérési területet csónakkal sűrűn be kell járni, ez egyrészt nagy időveszteség, másrészt a hínárfoltok közötti nehéz tájékozódás tévedésre és hibára vezet. A hínár nádasok előtti kétharmad részének bemérése csak vízbeállított szilárd mérőállványról lehetséges, melynek mozgatásához darus hajó szükséges. A hínártérképezést legcélszerűbb július hónapban elvégezni. Az eredményes munka érdekében egyszerre több munkacsoportot kell foglalkoztatni, ezért a földi geodéziai hínárfelmérés igen költséges és önmagában hordja a vízszintes irányú megha* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Budapest. tározás sikertelenségét. Hogy mégis többször megkísérelték, bizonyítja a hínártérkép szükségességét. Hagyományos légifényképezés Kézenfekvő megoldásként kínálkozott a légifényképezés, amellyel egy nap alatt az egész Balaton területe lefényképezhető. Az 1930-as években már jó légifényképeket készítettek, viszont a hínártérképezéssel csak az 1960-as években próbálkoztak, ez azt mutatja, hogy a légifényképezés hagyományos módja nem volt kielégítő. Ennek oka, hogy a térképezéshez szükséges ezer méter feletti magasságból a fényképezés egyszerű technikája a hínárfényképezéshez nem megfelelő. A hagyományos légifényképezést egy fényképezőgéppel végzik fekete-fehér vagy színes filmre, amelyen a kéj) a visszavert napsugárzás hatására keletkezik. A víz felülete nagyon erősen veri vissza és a levegőben szétszórja a rövidebb kék fényhullámokat, amelyek túlzottan megvilágítják a filmet. Emiatt a vízfelület alatti hínár hosszabb zöld fényhullámainak hatása ugyanazon a filmen nem érvényesül kielégítően és a hínárnak nincs kiértékelhető képe. Ezer méter alatt, kedvezően 600 m magasságig a hagyományos légifelvételek is jól mutatják a hínárt, azonban térképezéshez az így lefényképezett kis terület általában nem transzformálható. / Többszínsávos légifényképezés A többszínsávos (multispektrális) fényképezés az a korszerű eljárás, amelyet az űrkutatással kapcsolatban fejlesztettek ki és amely a hínártérképezésben is eredményre vezetett. Talán nem lesz érdektelen, ha az egyre jelentősebb módszert röviden összefoglaljuk. A többszínsávos kifejezésbe ma már a nem látható ultraibolya és közeli infravörös sugárzásokat is beleértjük, a fényképezés szó egyben elektronikus fényérzékelést és telemetrikus továbbítást is jelent, a színszűrő pedig saját színét (hullámsávját) jé)l átereszti, a többit különböző mértékben elnyeli. Az eljárás alkalmazása során ugyanazt a területet más-más színszűrővel ellátott fényképezőgépekkel fekete-fehér filmre egyszerre lefényképezik. Ennek eredményeként minden színtartomány képe helyesen exponált és j<)l értékelhető. A fényképekből, illetve azok összehasonlításából a vizsgált tárgy jelenléte és állapota megállapítható, mert minden anyagra jellemző, hogy a napsugárzás egyes hullámhosszait milyen mértékben veri vissza, engedi át, illetve nyeli el. Az anyagok ezen tulajdonsága alapján értékelik a környezetvédelem,' az energiakutatás és űrkutatás felvételeit is.