Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

7. szám - Domokos Miklós–Gilyénné Hofer Alice: A tározószámítás tömeggörbéken alapuló szimulációs módszerei

Domokos M.—Gilyénné Hofer A.: A tározószámítás Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 303 3.2 Számpéldák a tömeg görbe-módszerekre Az 1. táblázatban — terjedelmi okokból kivo­natosan — közölt ós a 4. ábrával szemléltetett tározószámítási számpéldák bemutatásának fő célja annak érzékeltetése, hogy a tömeggörbén alapuló szimulációs módszerek a gyakorlatban előforduló tetszőleges — a (6a), a (6b) vagy a (6c) tározóegyenlettel adott — típusú feladat megoldására kiválóan alkalmasak. A számpéldák bemutatásának másik célja: a magyar nyelvű szakirodalom (V. Nagy, 1974; WMO, 1975) mód­szertani útmutatásainak kiegészítéseként egysé­ges keretbe foglalt segédlet, ill. minta adása a módszerek gyakorlati alkalmazásához, ill. az eddi­ginél szélesebb körben való elterjesztéséhez. A számpéldákat a Bódva folyó 37,9 fkm szel­vényében, Perkupa községtől északra levő völgy­szűkület elzárásával létesíthető tározóra dolgoz­tuk ki, amely Magyarország egyik legjelentősebb völgyzárógátas tározási lehetősége (Varsa, 1976). Az elzárási szelvényhez tartozó vízgyűjtőterület nagysága 1167 km 2, amelyből 865 km 2 Csehszlo­vákia területére esik. A számítások alapidőegységéül az átlagos hó­napot választottuk, tehát /1í= 2,03 • 10® s. A szá­mításokban szereplő valamennyi (elvileg foly­tonos) időfüggvényt tehát értelemszerűen At idő­alapú lépcsős függvény helyettesíti. T = 47 év (1932—1978) n= 564 hónapjának a tervezett elzárás szelvényében levonult xi havi középvízhozamait vízhozam-kapcsolati összefüg­gések segítségével, egyrészt a Bódva szendrői vízmérce-szelvényének (vízgyűjtője: 1496 km 2) 1932—1978-ra vonatkozó, másrészt a szalonnai vízmérce-szelvényének (1235 km 2) 1961—1978-ra vonatkozó vízhozam-adatsorából állítottuk elő. Az 1. táblázatban, maradék-tömeggörbéken ala­puló szimulációval, három tározószámítási fel­adatot oldottunk meg: egyet-egyet a (6a), a (6b) és a (6c) jelű tározóegyenletre; pontos meghatá­rozásuk a táblázat fejlécében olvasható. Az 1. fel­adat az eredeti, (7) szerinti Rippl-feladat: a <2^=5,5 m 3/s állandó vízigény teljes biztonsággal való kielégítéséhez szükséges K 1 tározótérfogat meghatározása. A 2. feladat az 1 éves periódusú q 2(t) vízigény-időfüggvény (q 2= 4,4 m 3/s) K ?= = 61 -10 6 m 3 kapacitású tározóból való kielégíté­sének R ± biztonságát határozza meg. Végül a 3. feladat K^ -122-10° m 3 esetére a (6e) tározó­egyenlet szerinti y u\>t(t) optimális vízeresztés-idő­függvényt állítja elő. Az 1. és 2. feladat számítása magában a táb­lázatban nyomonkövethető, a 3. feladatot — a kifeszített szál meghatározását — Klemes 1979. évi tanulmányából vett számítógépi programmal oldottuk meg, a táblázat (12) és (13) oszlopába csak a számítás végeredményeként kapott JF o pt(0 és J/optW függvények értékeit írtuk be. Számításainkban — mint említettük — az x(t), q(t) és az y(t) időfüggvényeket m 3/s mérték­egységű havi középértékeik és {//;} sorozata helyettesíti. A Z 0(t), Z(t) és W(t) maradék-tömeg­görbék m 3 mértékegységű ordinátái helyett — ki­zárólag kényelmi okokból — azok /lí-vel osztott, tehát szintén m 3/s mértékegységű értékeit hasz­náljuk. Ennek következtében a táblázatban elő­forduló tározótérfogat-értékeket is azok At-Ve 1 osztott mérőszámai helyettesítik, tehát az utóbbi­akat még szorozni kell At-vel, hogy m 3-ben meg­kapjuk a keresett tározótérfogatot. A kiindulási feltevésként korlátlannak kép­zelt tározótérfogatra vonatkozó 1. feladatban az yi havi vízeresztéseket [(4) oszlop] az alábbi — a szimuláció logikájából adódó — összefüggés­ből számítottuk. (q i t ha Xi^qi-1- \Z i_ 1jAt\ V i U- iZ^JAt], ha XI •qt+ \Z i_ 1jAt\ (8) A korlátos tározótérfogattal számoló 2. feladathoz viszont az vízeresztés-értékeket [(8) oszlop] a következő összefüggés szolgáltatta: iqu ha qt+ \Z i__ 1IAt\-KIAtsx í^q i+ + \Zi_JAt | yt-yi- \Zi_ íjAt |, ha Xt> ?,+ \Z i_ l\At | (9) Xi- \Zi_JAt | 4-K/At, ha x t , + \Zi_JAt\-KIAt [Nyilvánvaló, hogy a (8) vízeresztési utasítás a (9) utasításnak a /L = -|-OO helyettesítéssel adódó különleges esete.] Látható, hogy a (8) és (9) vízeresztési utasí­tásban meghatározó szerepe van a (2a) szerinti Z(t) maradék-tömeggörbének, más néven: tározó­igénybevételi görbének 4. Az 1. és 2. feladat megoldásához ismernünk kellett a tározó-igénybevétel t = 0-hoz tartozó kezdeti értékét. Ezt úgy határoztuk meg, hogy feltettük az x(t) hozzáfolyás-időfüggvény T hosz­szúságú szakaszának egymás utáni kétszeri elő­fordulását és a tározó működését (elvileg) két, egyenként T hosszúságú ciklusra szimuláltuk. Az első ciklus számításait Z( x)(í= 0) = 0,ill. S( 1)(0) = = K (vagyis telt tározó) feltevésével kezdtük, a második ciklust viszont az első ciklus végére adó­dott Z(*)(t=0)=Z( 1)(t = T) értékkel kezdtük és az eredmények szempontjából a második ciklust tekintettük mértékadónak 5). A 3. feladat megoldásához, kiindulási adat­ként, az S tározóteltség t~ 0-hoz és t = T-hez tartozó értékét is fel kellett vennünk. A felvétel, vízháztartási megfontolás alapján Klemes (1979) nyomán, az S(0) =S(T) =K 3 'Jmin | (10) értékkel történt. Az 1. feladat megoldásának eredménye K l = = \Z mm\ ahol az utóbbi érték a táblázat (6) oszlo­4A (9), ill. (10) jelű vízeresztési utasítás szerinti ;/(í) függvénnyel számított, nem-pozitív értékkészletű Z(t) maradék-tömeggörbének az angol nyelvű irodalomban használatos neve: „storage depletion curve" szósze­rinti fordításánál („tározó-kiürülési görbe") szeren­csésebb a „tározó-igénybevételi görbe" elnevezés, hiszen a nem-monoton Z(t) függvény valójában a tározóból (telt állapotához képest) mindenkor hiányzó vízmennyiséget, vagyis a tárolt vízkészlet igénybe­vételének mértékét adja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom