Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
7. szám - Domokos Miklós–Gilyénné Hofer Alice: A tározószámítás tömeggörbéken alapuló szimulációs módszerei
Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 299 A tározószámítás tömeggörbéken alapuló szimulációs módszerei DOMOKOS MIKIÓS'-OILYÉNKÉ H O F E II A L I C K* 1. Bevezetés 1.1 A tanulmány célja E tanulmány vízhasznosítási célú egyedi tározók méretezési, továbbá többcélú egyedi vagy együttműködő tározók működtetési kérdéseivel foglalkozik. Általánosságban meghatározza a gyakorlatban ezekkel kapcsolatban előforduló feladatokat, felsorolja a megoldásukra kidolgozott módszer-csoportokat, majd az utóbbiak közül számpéldákkal szemlélteti a tömeggörbe-módszereket. Végül az utóbbi módszer-csoport és az újabban elterjedt rendszertechnikai módszerek összevetése alapján ajánlást ad a gyakorlatban célszerűen alkalmazható . módszerek megválasztására. t At T 1.2 A tanulmányban használt jelölések — idő — a tározószámítás alapjául választott alapidőegység, amelyen belül minden időfiiggvény-szakaszt átlagértéke helyettesít, továbbá annak tartama (a tanulmány számpéldáiban At = '2,615 • 10° s, az „átlagos hónap" tartama) — a tározószámítás alapjául választott (jövőbeli) tervezési időszak, továbbá annak tartama n ÍT= és végpontja (t — T) i = 1 AT — a T időszaknak a Varlet-ié\o „kifeszített szál" két szomszédos sarokpontja által meghatározott részidőszaka x(t), X(t) — a hozzáfolyás (vagyis a tározót tápláló vízhozam) időfüggvénye és annak tömeggörbéje 1 : A'(í) t f X(T) dr (1) x, 7, y XI T A -ti Z(í) m T, I "Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest. ^u(') — 1 1 hozzáfolyás maradók-tömeggörbéje az ty(í) = x esetben (vagyis teljes vízhozamkiegyenlítés esetében): t Z„(t)= J [x(T)-x)dT=X(t)-x~t (2b) 0 Z*(t) — a hozzáfolyás maradék-tömeggörbéje az y(í) =q(í) esetben (más elnevezéssel: a tározó hipotetikus feltöltődési görbéje): t Z*(t)= J [x(r)-q(r)]dr=X(t)-Q(t) (2c) ü W(t) — a vízeresztés (2b) típusú maradók-tömeggörbéje: t \V(t)= j" [Í/(T)-x] dr= Y(t)-x-t (3) o Var |;/(<)] — a vízeresztés ingadozását jellemző mutató: T Var [?/(«)]= J [y(t)-yVdt (4) o 11 •— a vízigény-kielégítés biztonságát jellemző mutató, melynek különböző lehetséges változatai (Domokos 1973. WMO 1975) közül e tanulmányban a gazdasági szempontból általában leghatékonyabbnak tartott mutatót: a ténylegesen kiszolgáltatott és az igényelt összes vízmennyiség hányadosát értjük: i J '/'(t)dt / ha y(t) S: q(t) , q (t) (5) \y(t), \my(t)^q(t) q(t) Út </(')> - a tározóból kielégítendő vízigény időfüggvénye és annak (1) típusú tömeggörbéje y(t), 1 (í) a tározóból való — részijén a q(<) vízigény kielégítését szolgáló - vízeresztés idől'üggvénye és annak (I) típusú tömeggörbéje XÍ, qi, yi - az x(t), a q(t), ill. az y(t) időfüggvény Ati-b:)li átlagértéke az x(t), a q(t), ill. az y(t) időfüggvény 7'-beli átlagértéke — az x(t) időfüggvény AT-beli átlagértéke — a vízigény-kielégítés elégtelensége a Ati időszakban: A qi =min(0, yi — qi) *• 0 - a hozzáfolyás maradék-tömeggörbéje 1: K S Wr)-//(r)]dr = X(í)-F(í) (2a) a tározó hasznos térfogata (kapacitása) a tározóteltség, vagyis a tározóban pillanatnyilag lévő víztömeg a vízszolgáltatás elégtelensége okozta (vagyis a vízszolgáltatástól függő) gazdasági veszteség 'Az (1) képlettel definiált X(t) függvényt a magyar szakirodalom - a német „Summenlinie" mintájára — többnyire ví/.hozamösszegző görbének, vagy vízhozamintegrálgörbének, a (21>) képlettel definiált Z„(t) függvényt pedig a német „Summendifferenzenlinien" mintájára — különbségösszegző görbének nevezi. Ebben a tanulmányban eltérünk ettől a gyakorlattól és — elsősorban a rövidség kedvéért, az angol „masscurve" és „residual mass-curve" mintájára — az X(t), Q(t) és Y(t) függvényt tömeggörbének, a Z„{t), a Z(t) ós a W(t) függvényt pedig maradék-tömeggörbének nevezzük. A Z(t) maradék-tömeggörbe neve a (9) ill. (10) képlettel definiált vízeresztés esetében: tározóigénybevételi görbe.
