Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
6. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1979. május 17–18-án Keszthelyen megrendezett I. Országos Vándorgyűlésének plenáris üléséről
Beszámoló a MHT 1979. évi vándorgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1981. 6. sz. 281 — a távlati fejlesztési terveket természetes vízgyűjtőnként kell kidolgozni; — a befogadó hálózat építése és felújítása során a vízelvezetést a gazdaságok korszerű igényeinek megfelelően lényegesen gyorsítani kell; — domb- és hegyvidéken a vízrendezésnél a talajvédő gazdálkodást figyelembe kell venni. Csak ott célszerű völgvfenéki vízrendezést tervezni, ahol a vízgyűjtő terület talajvédelme is megoldásra kerül; — az üzemi vízrendezési tervek határait a helyi vízgyűjtő határán kell felvenni; — felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell a beruházás előkészítésének és a tervezésnek az előírásait, irányelveit; — felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell az üzemi vízrendezés építéstechnológiáját, a karbantartási lehetőség szempontjából; — a vízgazdálkodási társulatoknak kellene biztosítani az üzemi vízelvezető csatornák rendszeres karbantartását; — az országos vízrendezési terveknek ki kell térniük a tőzegtelepek védelmére is. Rögzíteni kell azokat a követelményeket, amelyek a tőzeglápok sokirányú, összehangolt hasznosítását biztosítják. F. Szennyvíztisztítás 1. A szennyvíztisztítás fejlesztése érdekében — ellenőrizni kell a recirkulációs segédlepényes RS technológia műszaki és gazdasági paramétereit üzemi kísérleti berendezéseken; — el kell végezni az intenzifikálást szolgáló RETAM1X módszer összehasonlító műszaki és gazdasági ellenőrzését; — egységes analitikai módszert kell kidolgozni a kis koncentrációban levő mérgező anyagok meghatározására; — a 2/74. OVH radioaktív szennyezettségről szóló rendelet végrehajtási utasítását szorgalmazni kell. Abban figyelembe kell venni a Fővárosi Csatornázási Művek jelenleg már jól működő berendezésének eredményeit is; — a szennyvizek nehézfém tartalmának mérését 30 ezer m 3/napot tisztító telepekig kötelezően kell bevezetni; — az optimális iszapvíztelenítő gép és vegyszer meghatározásához szükséges kísérletekhez mozgó, félüzemi nagyságrendű laboratóriumot kell készíteni, és az érdekektől független mérések alapján kell egyedi technológiákat kidolgozni. 0. Hígtrágya-elhelyezés és hasznosítás 1. Az országosan egyre súlyosabbá váló hígtrágya probléma kiküszöbölésére és az értékes melléktermék hasznosításának előmozdítása érdekében : — a kezelés és hasznosítás teljes vertikumát egy felelős intézmény koordinálja; — a vonatkozó rendelkezéseket és irányelveket korszerűsíteni kell (pl. OVH irányelv, mezőgazdasági beruházásokat szabályozó rendelet). A korszerűsített irányelvek kerüljenek társadalmi bírálatra a MTESZ egyesületek részvételével a Magyar Hidrolé>giai Társaság szervezésében; — az állattartási technológiák kialakításában a vízügyi hatóságoknak is meghatározó szerepük legyen; — a hasznosításhoz adandó) állami dotációt a meliorációhoz hasonló mértékben (75-100%ban) kellene megállapítani, a rendszeres hatósági ellenőrzés mellett; — a megfelelő trágyakezelési és elhelyezési rendszereket eredményesen megvalósítókat dotálni kell, s a hanyagul, szakszerűtlenül üzemelőket kellő bírsággal kell sújtani; — a tervezők érdekeltek legyenek a gazdaságos, és döntően hazai berendezésekkel felszerelt rendszerek tervezésében és legyenek felelősek a tartós gyakorlati használhatóságban; — az új állattartó telepek létesítésének, illetve a meglévők bővítésének alapvető feltétele legyen a hígtrágyakezelés és elhelyezés minden részletében történő megoldása; — ki kell próbálni a hígtrágya halastavi hasznosítását és ki kell dolgozni annak tervezési és üzemeltetési irányelveit; — az üzemen belüli trágyakezelést és az ott dolgozók bérezését felül kell vizsgálni és javítani kell; — a hígtrágya elhelyező nyárfások létesítésénél érvényesíteni kell a racionális földhasználat elvét, és ennek megfelelően módosítani kell a földtörvény előírásait; — összhangba kell hozni a hígtrágya-öntözés és a tisztavizű öntözés fejlesztésének sokszor ellentétes érdekeit. H. Ármentesítés, Vízrendezés 1. Az árvizek elleni védekezés fejlesztése során, ol van véderdő típust szükséges kialakítani, amely minimális munkaerő-ráfordítással is védőképes, gépesített módon telepíthető és kezelhető. 2. Nagyobb folyószabályozási munkák tervezésénél indokolt kisminta kísérleteken kiválasztani a legcélszerűbb változatot, egyidejű gazdaságossági elemzéssel. 3. A folyószabályozás tervezésének megbízhatóbbá tétele érdekében a jövőben nagyobb súlyt kell helyezni a pontos, részletes folyónvilvántartásra. 4. A vízi létesítmények, elsősorban a vízkárelhárítási létesítmények tervezésénél a jövőben nagyobb súllyal kell foglalkozni a katasztrófák okozta károk sokrétű vizsgálatával, illetve a megvalósítás nem műszaki jellegű feladatainak megoldásával. I. A további munka A Magyar Hidrológiai Társaság eddig is nagy súlyt fektetett a Balaton és környéke fejlesztésére. A jövőben is rendszeresen figyelemmel kívánja kísérni a tó és környéke változását, fejlődését. Ezért elhatározta, hogy kétévenként a felmerülő problémák fontosságának és sürgősségének sorrendjében szakosztályai és területi szervezetei révén ankétot hív össze a szakmai közvélemény alakítására, az újabb fejlemények széles körű megvitatására és a fejlesztési munka társadalmi alátámasztására.
