Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

6. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A felszín alatti vízszerzés időszerű kérdései

239 Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. A felszín alatti vízszerzés időszerű kérdései* DR. KARÁCSONYI SÁNDOR" í. Bevezetés A vízellátás fejlesztésével foglalkozó minden vizsgálódás kiinduló feltételként a vízigények további jelentős növekedését prognosztizálja. A vízigény növekedés lényegében két körülményre vezethető vissza — a közművesítés arányának, és — közműellátottság színvonalának emelkedésére. A vízigények növekedésével együttjáró vízszerzési feladatok keretében további, a meglévő és távlati víztermelés különbözetét meghaladó vízbázis megteremtéséről kell gondoskodni, mivel a lassan induló, de várhatólag felgyorsuló vízellátási struktúra váltás következtében a regionális megoldás felé való eltolódás kapcsán kiváltandó kedvezőtlen feltétellel üzemelő telepek víztermelését is új víznyerőhelyek bekapcsolásával kell pótolni. Ez utóbbi célkitűzés alapján a kiváltandó vízművek termeléspótlásából adódó vízbázis növekedés elérheti, későbbiekben pedig meghaladhatja a víztermelés abszolút növekedéséből eredő vízigény többletét. A vízbázis-növelés vázolt feladatai elengedhetetlenül szükségessé teszik a felszíni vizekből történő vízszerzés fontos kérdéseinek áttekintése után a felszínalatti vízszerzés helyzetének és jövőre vonatkozó lehetőségeinek körvonalazását is. II. A felszín alatti vízszerzés általános értékelése 1. A vízszerzés sajátos — összefonódó — adottságai szerint kiinduló feltétel, hogy a vízellátás jelenlegi, mintegy 3,5 mill. m

3/nap termelési kapacitásának bázisát döntően felszínalatti víznyerőhelyek képezik. Nyilvánvaló, hogy a felszíni vízszerzés aránya az elkövetkezőkben jelentősen növekedni fog, és feladatunk a vízszerzési lehetőségek közötti helyes arány kialakulásának elősegítése. A felszíni vizszerzés adottságai jól ismertek. Kedvezőtlen a vizek időbeni és területi megoszlásának aránytalansága. Módosítása jelentős beruházással, de több célra hasznosítható lefolyásszabályozással korlátozott feltétellel lehetséges. Probléma továbbá felszíni vizeink minősége, mely alapvetően földrajzi és éghajlati tényezőkkel is összefügg, a külső hatásoktól nem mentesíthető és hosszabb időre még erőfeszítéseink ellenére további esetenként kritikus mértékű romlásnak van kitéve. A vízkezelési technológia legkorszerűbb és leghatékonyabb megoldásai mellett is szükségessé válhat a nyersvizeknek természetes feltételek közötti előkészítése a biztonságot is megnövelő előtározás alkalmazása. Felszínalatti vízszerzési lehetőségeinket áttekintően értékelve megállapítható, hogy adottságaink *Az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának Vízellátási és Csatornázási Albizottsága 1979. dee. 7.-én tartott előadó ülésének anyaga. **Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. összességében nem kedvezőtlenek, azonban a vízszerzés területi megoszlása — a felszíni vízkészletekhez hasonlóan — aránytalan és szélsőséges. Egyes területeken több kedvező kifejlődésű felszínalatti vízszerzési móddal is számolhatunk, máshol pedig gyakorlatilag jelentősebb vízbázis kiépítésére alkalmas lehetőség nincs. A felszínalatti víznyerőhelyek kialakulása a felszíni vizeinkkel is összefügg, így a területi megoszlás e két nagy vízbázis között ebből a körülményből vezethető le. A felszínalatti vizeink a vízszerzés feltételeinek figyelembevételével a következők szerint sorolhatók: — mélységi- vagy rétegvíz, — karsztvíz, — felszínközeli víz, és ezenbelül — partiszűrésű vízszerzés. 2. A mélységi- (réteg-) vizek az ország mintegy kétharmadrészén biztonsággal, egy további kisebb területrészen feltételesen tárhatók fel. A pleisztocén-, pliocénidőszakban képződött vízadórétegek általában közepes- és finomhomokból állnak és előfordulásuk gyakorisága változó. Lényegében az egyes területeken a mélységi vizek igénybe vehetőségét a szemcseösszetétel és a bekapcsolható rétegvastagság határozza meg. Szélsőségként említhető, hogy egyes területeken nagy mélységközönként egy-egy, más területeken pedig több kedvező kifejlődésű vízadórétegből álló összlet, esetenként összletek tárhatók fel. Az előfordulás arányának és módjának megfelelően a vízellátási feladatokra való alkalmasságuk szerint egyedi, helyi, körzeti, illetve regionális megkülönböztetést tehetünk. A mélységi vizek kihasználtsága általában alacsonyfokú, azzal, hogy egyes települések térségében a fogyasztási súlypontokban esetenként ellenkező, a kutak közvetlen és közvetett egymásrahatásából halmozódott készletfogyasztásokkal is találkozunk. Összességében azonban a vízszerzés lehetősége a mélységi rétegekből továbbra is adott, azonban a vízbázis kiépítést általában a fogyasztási helyektől az eddiginél távolabb kell tervezni. A karsztvíznyerés lehetősége lényegesen kisebb területre az ország mintegy negyedére terjed ki. Karsztvizeink kihasználtsága lényegesen magasabb fokú és a bányászat megelőző víztelenítése folytán egyes területeken a víztermelés a dinamikus készletet meghaladó. További igénybevételre elsősorban az Északi Középhegység, valamint Aggtelek, Jósvafő térségekben nyílik még lehetőség, ahol koncentrált vízkivétellel regionálisvízellátási célokra alkalmas vízmennyiség hasznosítható. Várható, hogy a bányászat a közeljövőben ezekre a területekre is kiépül. A vízellátási érdek azt kívánja, hogy a víztermelés a két feltétel még tökéletesebb egyeztetésével valósuljon meg (1. ábra). A felszínközeli víznyerés a vízfolyások pleisztocén időszakában kialakult teraszaiban, törmelék-